1	Részlet Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának beszédéből. Elhangzott a Nemzetközi Kapcsolatok Cseh Intézetében, Prágában 2003. szeptember 1-jén.
2	Lásd Halász Gábor: Nemzetközi hatások a közoktatásban. A nemzeti oktatáspolitikák közösségi harmonizálása az Európai Unióban. http://www.oki.hu/cikk.php?kod=szakmai-2002-halasz.html
3	Lásd Tóth Teréz: Európában vagy Európa felé? I–II. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 4. és 5. sz.
4	Szeretnék köszönetet mondani Boldizsár Gábornak a kézirat átnézéséért, a fontos gondolatokért és a Birzea-tanulmányért. Továbbá köszönöm a segítségét az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ vezetőjének, Pappné Farkas Klárának és munkatársainak.
5	A dokumentum egyelőre az Európa Tanács intranetjén érhető el, jelzete: MED21 – 4. A közeljövőben várhatóan elérhető lesz az Európa Tanács honlapján: http://www.coe.int
6	Cesar Birzea: i. m.
7	Hivatalos elnevezése angolul: Directorate General – Education, Culture and Heritage, Youth and Sport; franciául: Direction générale – Éducation, Culture et Patrimoine, Jeunesse et Sport.
8	The Council of Europe 800 million Europeans p. 61. Manuscript completed in July 2001.
9	Birzea-tanulmány II. 1.b fejezet.
10	Birzea-tanulmány II. 2.c fejezet.
11	A címszavak a Birzea-tanulmányból valók.
12	Lásd: Programme of Activities for 2003. Council of Europe, 98. o.
13	Lásd: Activities of the Council of Europe, Report 2001.
14	Activities of the Council of Europe, 2001, Report, 153. o
15	1.2.3. Intercultural communicative competence in teacher education In Medium-term Programme of Activities 2000–2003, European Centre for Modern Languages. 2002, 24 o.
16	Social Identity and the European Dimension: Intercultural Competence Through Foreign Language Learning. Compiled and Edited by M. Byram and M. Tost Planet. Introduction, 12. o. A joint publication of the European Centre for Modern Languages (Graz) and the Modern Languages Division (Strasbourg), Strasbourg November, 2000.
17	Az ECML szervezi a kutatási tevékenységet e területen; kutatóinak, szakértőinek publikációi, projektleírásai, tanulmányai az e szemléletet alkalmazóknak nagyon hasznosak lehetnek.
18	Michael Byram: Social Identity and Foreign Language Teaching. In Social Identity and the European Dimension: Intercultural Competence Through Foreign Language Learning, 17–19. o.
19	Lásd Tóth Teréz: Európában vagy Európa felé? I–II. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 4. és 5. sz.
20	Az európai dimenzió ezen értelmezése Maitland Stobardtól származik, aki a kilencvenes években az ET oktatáspolitikusa volt.
21	Lásd Daniel Tarschys: Fél évszázad egy szervezet történetében. In Gazdag–Kovács: i. m. 19. o.
22	The Council of Europe 800 million Europeans, 61. o. Manuscript completed in July 2001.
23	Az oktatás rejtett kincs. A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése. Osiris Kiadó, Magyar UNESCO Bizottság, Budapest, 1997.
24	Birzea-tanulmány III. fejezet.
25	Coulby és Jones kifejezése, idézi Birzea. In D. Coulby – C. Jones: Postmodernity and European Education Systems. Chester, Trentham Books, 1995, 16. o.
26	A fejezet és alpontjai a Birzea-tanulmányon alapulnak.
27	Az emberi jogi oldal kidomborítása érdekében az Állandó Értekezlet elindította a Bevándorlók oktatása és kulturális fejlesztése című projektet, más néven a 7. számú projektet.
28	Ezen értelmezés alapjait az Állandó Értekezlet fektette le 1997 és 2003 között az interkulturális oktatás kérdését kiegészítve a vallás dimenziójával is. A projekt címe: Interkulturális oktatás és a vallási sokféleség és párbeszéd kihívása.
29	Ezt a módszert alkalmazzák például a közös történelemtankönyvek készítésekor, a nyelvpolitikában vagy az EDC oktatásakor.
30	Például a holokauszt, etnikai tisztogatások vagy a totalitárius államok történetének feldolgozása.
31	Iskolákban például kooperatív tanulás, a társak általi konfliktusrendezés, illetve a tanulási ellentétek kezelése.
32	A tanulmányból is kiderül, hogy a vallásoktatásban történő interkulturális megjelenítésre kicsi az esély. Eszerint ugyanis a vallás kulturális tényező, az iskolában a helye. A tanulónak választási lehetőséget kell kínálni a különféle vallások bemutatásával, hogy maga választhassa meg spirituális útját (ne a közösség vagy a család döntsön helyette). E téren nincs konszenzus az európai államok között.
33	Természetesen Az együttélés tanulása című nagy nemzetközi projekt az interkulturalitás fogalmát globálisan értelmezi.
34	Lásd a Birzea-tanulmány III. 3. fejezetét.
35	Vö.: European Network for Quality Assurance (2001): http://www.enqa.net
36	Ezzel kapcsolatban ír az orosz politikáról Taubner Zoltán és József Judit Az Európa Tanács a nemzetközi szervezetek együttműködésében című közös tanulmányukban, eszerint az Európa Tanácsot mint alternatív társadalmi modellt fogja föl az orosz politika az EU-val szemben. Bővebben: Gazdag–Kovács: i. m. 125. o.