1	Joó Rudolf: Nemzeti és nemzetiségi önrendelkezés, önkormányzat, egyenjogúság. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984, 161. o. (Ez az 1980-as évek közepén publikált meghatározás és terminológia a második világháború befejezésétől az alkotmány módosításáról szóló 1989:XXXI. törvényig, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alkotott 1993:LXXVII. törvényig de jure és de facto érvényben volt.)
2	Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10 030/1945. M. E. számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. 164. sz.
3	Az egységes, ingyenes, nyolcosztályos általános iskolát 1945 augusztusában a 6650/1945. M. E. sz. rendelet hívta életre (Magyar Közlöny, 1945. 105. sz.). Az általános iskola nyolcadik osztálya 1948 őszén nyílott meg, ezzel kiépült az általános iskola minden osztálya, illetve megszűnt a polgári iskola és a korábbi rendszerű gimnázium.
4	A vallás- és közoktatásügyi miniszter 68 800/1945. VKM számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatásáról szóló 10 030/1945. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Magyar Közlöny, 1945. 168. sz.
5	Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Minerva, Kolozsvár, 1944, 461–463. o.; Moravek Endre: A nemzetiségi iskolaügy újjászervezése. Köznevelés, 1946. 6. sz. 8–9. o.
6	MOL M-KS 288. f. (1958.) 5. cs. 98. őe. Más adatok szerint az 1937–1938. tanévben 553 iskolában folyt nemzetiségi – közülük 419-ben német, 69-ben délszláv, 55-ben szlovák és 10-ben román – nyelvű oktatás. (Kovács Péter: Nemzeti kisebbségeink oktatásügyéről. Köznevelés, 1956. 16. sz. 365. o.)
7	A hét gépelt oldalnyi dokumentum első oldalának margóján kézzel írt feljegyzés olvasható: „Szombatfalfy oszt. tanácsos úr tervezete a nemzetiségek oktatása tb-n. Bp. 1945. IX./20.” (Olvashatatlan aláírás – F. G.) MOL Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Elnöki Osztály. XIX-I-1-s. 82. doboz. 1200/1946.
8	Eszerint a nem magyar anyanyelvű állampolgárok iskolaszervezése és fenntartása tekintetében ugyanazokkal a jogokkal élhetnek, mint a magyar nyelvű állampolgárok. „Iskoláik tannyelvét maguk állapítják meg s iskoláik az állam részéről a tanulók száma alapján a magyar iskolákkal azonos arányú támogatásban részesülnek.” Továbbá minden olyan településen (városban, községben, tanyaközpontban vagy népiskolai körzetben), „ahol legalább 30 nemzetiségi tanuló van, a tanulók szülei (gondviselői) kívánhatják gyermekeik anyanyelven történő oktatását”. MOL Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Elnöki Osztály. XIX-I-1-s. 82. doboz. 1200/1946.
9	Tolna vármegye tanfelügyelőjének 1609/1945. sz., 1945. augusztus 17-én keltezett jegyzéke. MOL Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban: VKM). Nevelési Osztály. XIX-I-j. (1945) 39 229.
10	A német nemzetiségi oktatás megszervezése, illetve újjászervezése csak az 1951–1952. tanévtől kezdődött el.
11	Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981, 134. o.
12	A békéscsabai szlovák tannyelvű állami gimnázium 1945. évi helyi tanterve és óraterve alternatív megoldást javasolt. Az első változat szerint a szlovák nyelv mellett megmaradt egy élő idegen nyelv (angol, francia, orosz, olasz vagy német), valamint a magyar és a latin. A második változat az élő idegen nyelv elhagyásával készült. [MOL VKM Nevelési Osztály. XIX-I-j. (1945) 70 324.]
13	Wágner Ferenc: Nemzetiségpolitika és demokrácia. Köznevelés, 1945. 9. sz. 1–2. o.
14	Molnár Imre: A Sloboda című magyarországi szlovák lap 1945–1947. In Juhász Gyula (főszerk.): Magyarságkutatás. Budapest, 1987, 145–151. o.
15	Sloboda, 1945. november 3. (Idézi: Kővágó László: A magyar kommunisták és a nemzetiségi kérdés. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1985, 296–297. o.)
16	Sloboda, 1945. augusztus 25. (Idézi: Molnár Imre: A Sloboda… 153–154. o.)
17	Jugoszláv vélemény a magyarországi nemzetiségi iskolákról. Szabad Nép, 1945. december 21.
18	Tildy miniszterelnök nyilatkozata a magyarországi délszlávok iskolaügyéről. Szabad Nép, 1945. december 22.
19	A nemzeti kormány 12 330/1945. M. E. számú rendelete a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről. Magyar Közlöny, 1945. 211. sz.
20	A nemzeti kormány 330/1946. M. E. számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában. Magyar Közlöny, 1946. 12. sz.
21	A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1200/1946. VKM számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatásáról szóló 330/1946. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Magyar Közlöny, 1946. 42. sz.
22	1946: XV. törvénycikk a Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában Budapesten 1946. évi február hó 27. napján kelt magyar–csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről. Magyar Törvénytár. 1946. évi törvénycikkek. Franklin Társulat Kiadása, Budapest, é. n. 64–71. o.
23	Arató Endre: A nemzetiségi iskolahálózat kiépítésének kérdései. Köznevelés, 1949. 7. sz. 158. o. Más forrás már az 1948–1949. tanév első félévében csak egy szlovák nemzetiségi tannyelvű általános iskolát jelöl. (MOL Országos Neveléstudományi Intézet [a továbbiakban: ONI] XXVI-I-a. 12. doboz. 90.)
24	MOL ONI XXVI-I-a. 12. doboz. 91.
25	Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon (1945–1949). Századok, 1983. 6. sz. 1368. o.
26	MOL Belügyminisztérium. Törvényelőkészítő Osztály. XIX-B-1-c. 14. doboz. 81. tétel. 70 159/1. sz./1946. (Közli: Föglein Gizella: Magyar–jugoszláv népcsereegyezmény-tervezet – 1946. Századok, 1996. 6. sz. 1553–1570. o.; uő: Nemzetiség vagy kisebbség? A magyarországi horvátok, németek, románok, szerbek, szlovákok és szlovének státusáról 1945–1993. Forrásközlések, tanulmányok, cikkek. ISTER Kiadó, Budapest, 2000, 34–58. o.)
27	12/1946. A Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontjáról. (Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Keresztury Dezső miniszteri levelezés. Fond 177 (4) 55–A.)
28	Arató Endre: A nemzetiségi ügyosztály munkája elé. Köznevelés, 1949. 3. sz. 44. o. (A délszláv iskolákban ötvennyolc tanító dolgozott.)
29	1947: XXXI. törvénycikk a Belgrádban 1947. évi október hó 15. napján aláírt magyar–jugoszláv kulturális egyezmény becikkelyezése tárgyában. 1947. év hatályos jogszabályai. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1948, 104–106. o.
30	A budapesti tagozatban a Külügyminisztérium, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a tájékoztatásügyi szervek, a Szakszervezeti Tanács, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Tanács, az Országos Köznevelési Tanács, valamint „a magyarországi délszláv származású lakosság elismert kulturális-művelődési intézményeinek és szervezeteinek” a képviselői foglaltak helyet.
31	1948:IX. törvénycikk a kulturális együttműködés tárgyában Bukarestben 1947. évi november hó 25. napján aláírt magyar–román egyezmény becikkelyezéséről. 1948. év hatályos jogszabályai. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1949, 6–9. o.
32	A vallás- és közoktatásügyi miniszter 156 000/1947. VKM számú rendelete a nemzetiségi tanítási nyelvű népiskolák vagy általános iskolák tantervének életbeléptetése tárgyában. Köznevelés, 1947. 21. sz. 185–189. o.
33	Köznevelés, 1947. 21. sz. 127–129. o.
34	A horvát tanítási nyelvű népiskola vagy általános iskola anyanyelvi tanterve. Köznevelés, 1947. 21. sz. 189–192. o.
35	A vallás- és közoktatásügyi miniszter 44 500/1948. VKM III. számú utasítása a román tanítási nyelvű népiskolák vagy általános iskolák anyanyelvi tanterve. Köznevelés, 1948. 14. sz. 127–129. o.
36	A vallás- és közoktatásügyi miniszter 2100/1948. VKM számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatásáról szóló 1200/1946. VKM számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. Magyar Közlöny, 1948. 61. sz.
37	Köznevelés, 1949. 3. sz. 44. o., uo. 1949. 7. sz. 158–161. o., uo. 1950. 5. sz. 115. o.
38	1948: XXXIII. törvénycikk a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában. 1948. év hatályos jogszabályai. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1949, 73–74. o.
39	MOL VKM Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya (a továbbiakban: KKO) XIX-I-1-e. (1948) 253 825.
40	Köznevelés, 1949. 7. sz. 159. o.
41	MOL VKM KKO XIX-I-1-e (1948) 46 483, 253 043; 252 802, 252 725; MOL Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) XIX-I-2 (1952) 33-0138.
42	MOL VKM. KKO. XIX-I-1-e.253 315, 247 290, 247 427, 252 806, továbbá MOL VKM. Nevelési Osztály. XIX-I-1-j. 118 374, továbbá MOL OM. XIX-I-2. 859 196.
43	MOL VKM. KKO. XIX-I-1-e. 252 328, 253 797, 255 084.
44	PIL 274. f. (1948) P.B. cs. F.: 587. őe.
45	MOL VKM. KKO. XIX-I-1-e (1948) 254 611.
46	Arató Endre: A nemzetiségi ügyosztály munkája elé. Köznevelés, 1949. 3. sz. 44. o. (A román népiskolákban harminckilenc tanító dolgozott.)
47	MOL Országos Neveléstudományi Intézet. XIX-I-1-a. 12. doboz. 90.
48	Sajátos módon csak az 1951–1952. tanévtől kezdődhetett meg a német nemzetiségi oktatás bevezetése, pontosabban újjászervezése.