1	Joó Rudolf: Nemzeti és nemzetiségi önrendelkezés, önkormányzat, egyenjogúság. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984, 161. o. (Ez az 1980-as évek közepén publikált meghatározás és terminológia a második világháború befejezésétől az alkotmány módosításáról szóló 1989: XXXI. törvényig, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól alkotott 1993: LXXVII. törvényig de jure és de facto érvényben volt.)
2	Kovács Péter: Nemzeti kisebbségeink oktatásügyéről. Köznevelés, 1956. 16. sz. 366. o.
3	1949. évi XX. törvény: a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Magyar Közlöny, 1949. 174. sz.
4	MOL Országos Neveléstudományi Intézet. XIX-I-1-a. 12. doboz. 90.
5	Uo.
6	Ortutay Gyula a Dobi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere 1948. XII. 10.–1950. II. 25.
7	A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1066-N-33/1949. VKM számú rendelete a nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolák óratervének módosításáról. Köznevelés, 1949. 22. sz.
8	A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1066-N-43/1949. VKM számú rendelete a nemzetiségi tanítási nyelvű osztatlan és részben osztott népiskolák, valamint általános fiókiskolák óratervének módosításáról. Köznevelés, 1949. 23. sz.
9	A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 63/1951. MT számú rendelete az általános iskolai tanítóknak a nemzetiségi nyelv és irodalom szakon való továbbképzése tárgyában. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye 1951. I. Törvények, törvényerejű rendeletek és minisztertanácsi rendeletek. Budapest, 1952, 197. o.
10	Darvas József a Dobi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere 1950. II. 25.–1951. V. 19., közoktatásügyi minisztere 1951. V. 19.–1952. VIII. 14.
11	A közoktatásügyi miniszter 1280-Ny-1/1951. KM számú rendelete a német, francia és angol nyelvnek az általános gimnáziumokban való tanítása tárgyában. Közoktatásügyi Közlöny, 1951. 1. sz. 9–12. o.
12	Lásd: Közoktatási Közlöny, 1951. 1. sz. 9. o.
13	Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981, 143–144. o.
14	A közoktatásügyi miniszter 859-417/1952. KM számú utasítása a nemzetiségi tanerők továbbképzése tárgyában. Közoktatásügyi Közlöny, 1952. 7. sz. 63. o.
15	Lásd: Közoktatásügyi Közlöny, 1952. 7. sz. 63. o.
16	A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1951. évi 15. számú törvényerejű rendelete a tankötelezettségről és az általános iskoláról. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye 1951. I. Törvények, törvényerejű rendeletek és minisztertanácsi rendeletek. Budapest, 1952, 82. o.
17	MM Irattár, Kollégiumi Értekezlet, 1951. március 5. [Közli: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. (1950–1972). Összeállította és a bevezetőket írta: Kardos József és Kornidesz Mihály. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, 171–172. o. (Az 1950/1951-es tanévben a szlovák általános iskolai diákotthonok száma négy volt, 560 bentlakóval; a két szlovák középiskola [gimnázium, tanítóképző] hetvenöt tanulóval, az egy főiskolai tanszék pedig ötven hallgatóval működött.)
18	Az 1950/1951-es tanévben Magyarországon egy délszláv általános iskolai diákotthon volt, hatvan bentlakóval, az egy délszláv középiskola pedig általános gimnázium volt, tanítóképző intézeti tagozattal, hetven diákkal. Az egy főiskolai tanszéken harmincnégy hallgató tanult. (Lásd: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. [1950–1972])
19	Az 1950–1951. tanévben Magyarországon két román általános iskolai diákotthon volt, 135 bentlakóval; az egy román középiskolában negyvenöt diák tanult. Az egy főiskolai tanszék harmincnégy hallgatóval működött. (Lásd: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. [1950–1972])
20	MM Irattár, Kollégiumi Értekezlet, 1950. június 8. (Közli: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. [1950–1970]… 148–155. o.)
21	A jelentés szerint „Ágostyánban német pap van, aminek a lakosság láthatóan örül.” MM Irattár, Kollégiumi Értekezlet, 1951. március 5. (Közli: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. [1950–1970]… 169–170. o.)
22	Lásd: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. (1950–1972) 171. o. A dokumentum a többi nemzetiség nyelvoktatásával kapcsolatos kérdéssel is foglalkozott. Eszerint: „A szlovák nyelvoktatás területén azonban visszaesés tapasztalható. (…) Az iskolák többsége Békés megyére esik. Ennek elsősorban káderhiány az oka. A megyék az áthelyezések alkalmával nem vették figyelembe a szlovák nyelvoktatás szükségletét és több szlovákul tudó tanerőt helyeztek el nemzetiségi községekből. Ez a jelenség arra mutat, hogy a megyék a nemzetiségi oktatás kérdésének megoldását nem tartják feladatuknak.” (165–166. o.) „Délszláv iskoláink tanulmányi színvonala általában még alacsonyabb a szlovák iskolák színvonalánál. Ennek részben az az oka, hogy tanerőink nem képesített, szakmailag és politikailag gyenge tanerők, részben a többi nemzetiségi iskolákhoz viszonyított tankönyvhiány (Csehszlovákiából és Romániából hozunk be tankönyveket), végül iskoláink alacsony tanulólétszáma. Ez azt jelenti, hogy nagyrészt osztatlan vagy részben osztott iskoláink vannak.” (165. o.) A konkrét ténymegállapításokból logikusan adódott a következtetés: „A nemzetiségi nyelvoktatásban rendkívül nagy különbségek tapasztalhatók községenként.” (166. o.)
23	MM Irattár, Kollégiumi Értekezlet, 1954. július 15. (Közli: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. (1950–1972). 195. o.)
24	MOL Oktatási Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. XIX-I-2. (1953) 059-63.
25	MOL M-KS 276. f. (1954) 91. cs. 83. őe.
26	MOL Oktatási Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. XIX-I-2. (1955) 859-17/24.
27	MOL Oktatási Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. XIX-I-2. Kollégiumi Értekezlet, 1956. július 25. (Közli: Fehér István: Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945–1990. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1993, 169. o.)
28	Tájékoztató a magyarországi nemzetiségek helyzetéről. Művelődésügyi Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. 1961. január 21. (Művelődésügyi Minisztérium. Nemzetiségi Osztály. MOL XIX-I-4-g. 26. doboz. 8. tétel.)
29	MOL M-KS 276. f. (1956) P.B. 53. őe.
30	MOL M-KS 276. f. (1956) P.B. 53. őe. – Más források szerint az 1955–1956. tanévben 113 szlovák, 107 német, 59 délszláv és 21 román nemzetiségi iskola működött Magyarországon. (Kovács Péter: Nemzeti kisebbségeink oktatásügyéről. Köznevelés, 1956. 16. sz. 366. o.)
31	MOL M-KS 276. f. (1956) P.B. 53. őe. A délszláv tannyelvű iskolák viszonylag magas aránya és az ott tanulók szembetűnően alacsony létszáma azzal függött össze, hogy ezek többségükben kicsi, egy tanerős iskolák voltak.
32	A jelentés szerint: „A magyarországi szlovák községekben ugyanis megtalálható mind a három szlovákiai nyelvjárás (keleti, közép és nyugati). A legjobb eredmény ott tapasztalható, ahol a középszlovák nyelvjárást beszélik. A magyarországi horvát községekben is egymástól elütő nyelvet beszélnek, 6 vend községben pedig elkorcsosult szlovén nyelvet beszélnek.” MM Irattár, Kollégiumi Értekezlet, 1951. március 5. (Közli: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. (1950–1972). 166. o.)
33	Lásd: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. (1950–1972) 164. o.
34	Lásd: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. (1950–1972) 165. o.
35	Az 1952/1953-es tanévben 43, az 1953–1954. tanévben 37 tankönyvet adtak ki a nemzetiségi iskolák számára. „Általános iskolák részére ez ideig összesen 39 délszláv, 27 román, 24 szlovák, 2 német tankönyvet, 3 délszláv, 2 román, 2 szlovák és 1 német tankönyvpótló jegyzetet, tehát összesen 92 db jegyzetet adtunk ki.” MM Irattár, Kollégiumi Értekezlet, 1954. július 10. (Közli: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. [1950–1972] 177. o.)
36	A nemzetiségi oktatás eddigi eredményeinek kiértékelése, a további feladatok. Országos Neveléstudományi Intézet, 1950. március 21. (MOL Országos Neveléstudományi Intézet. XXVI-I-1-a. (1950) 12. doboz. 90.
37	A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a magyarországi nemzeti kisebbségek közötti politikai, oktatási és kulturális munkáról. 1956. május 21. (MOL M-KS 276. f. 53. cs. 284. őe.)
38	Az 1953. március 24-én kihirdetett 1953. évi III. törvény a kisdedóvásról a következőket tartalmazta a nemzetiségi óvodákról: „Azokban a községekben (városokban), ahol a nem magyar anyanyelvű lakosság száma ezt indokolttá teszi, az óvodahálózat fejlesztése során nemzetiségi óvodát kell létesíteni.” (4. §). [Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye 1953. Budapest, 1954. 5. o.]
39	Az 1953/1954-es tanévben Magyarországon összesen 46 nemzetiségi óvoda működött, közülük 23 szlovák, 18 délszláv (horvát, szerb, szlovén), öt román nemzetiségi óvoda, német nemzetiségi óvodát ekkor még nem létesítettek. MM Irattár, Kollégiumi Értekezlet, 1954. július 15. (Közli: Dokumentumok a magyar oktatáspolitika történetéből. II. [1950–1972] 181. o.)
40	MOL M-KS 276. f. 53. cs. 284. ő.e.
41	MOL M-KS 276. f. 53. cs. 284. ő.e.