1	Ez az írás rövidített, átdolgozott változata annak a teljes tanulmánynak, amely az OKI műhelytanulmányainak sorában jelenik meg. A teljes változat az OKI honlapján is olvasható.
2	Jelenleg már Tanulásfejlesztési Központnak hívják.
3	Az obszervációs kutatás első két évének tanulságait összefoglaló tanulmánykötet már megjelent. Kerber Zoltán (szerk.): Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. OKI, Bp., 2004. Ebben a kötetben olvashatók az általános iskolai felmérés tanulságai.
4	Az Országos Közoktatási Intézet honlapján szeptembertől olvashatók lesznek az egyes tantárgyak helyzetét elemző tanulmányok.
5	A vizsgálatban szereplő tantárgyak és témavezetők: magyar nyelv és irodalom (Kerber Zoltán), történelem (Ranschburg Ágnes), matematika (Somfai Zsuzsa), idegen nyelvek (Petneki Katalin), földrajz (Ütőné Visi Judit), fizika (Radnóti Katalin), kémia (Fernengel András), informatika (Kőrösné Mikis Márta), biológia (Franyó István), testnevelés (Gergely Gyula), ének-zene (L. Nagy Katalin), rajz és vizuális nevelés (Bodóczky István), modulok (Jakab György), osztályfőnöki (Szekszárdi Júlia).
6	A minta kiválasztásához használt intézménytörzset az Educatio Kht. Közoktatási Információs Irodája kezeli. Az intézménytörzs a KSH és az Oktatási Minisztérium adataira épül, karbantartása folyamatosan történik az OM Tanügy-igazgatási Főosztály által jóváhagyott intézményi bejelentőlapok alapján. A reprezentatív mintát Salomvári György készítette.
7	Lásd bővebben: Kerber Zoltán – Varga Attila: Tanítás és tanulás tanárszemmel. In Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. OKI, Bp., 2004.
8	A válaszadók 3,8%-a információhiány miatt nem tudott nyilatkozni a tankönyvek ügyében. A taneszköz esetében ez az arány még magasabb (6,1%).
9	Lásd bővebben: Kerber Zoltán – Varga Attila: Tanítás és tanulás tanárszemmel. In Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. OKI, Bp., 2004.
10	Imre Anna: Tankönyvválasztás , tankönyvhasználat az általános iskolában. Educatio, 2000. ősz.
11	A felmérés időpontjában a NAT 2003 még nem jelent meg végleges formájában, így az abban megjelenő változásokat a kérdőívben még nem jelenítettük meg.
12	A NAT 2003-ban ezt már „kiemelt fejlesztési területeknek” hívjuk.
13	A megyék vonatkozásában találtunk néhány eltérést: Bács-Kiskun és Csongrád szignifikánsan eltér Győr-Moson-Sopron és Pest megyétől, illetve a mérés-értékelés terén Baranya, Heves és Pest megye tér el Veszprémtől.
14	Kerber Zoltán – Varga Attila: Tanítás és tanulás tanárszemmel. In Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. OKI, Bp., 2004.
15	Az ingyenesen juttatott eszközök esetében kivétel a hat és a nyolc évfolyamos gimnázium, a szövegszerkesztő használatában pedig az „és” iskolák.
16	A nagy tantestületű iskolákban szignifikánsan többször fordul elő a projektmunka mint értékelési eszköz. A háttérben itt is az „elit” gimnáziumok állnak.
17	Kerber Zoltán – Varga Attila: Tanítás és tanulás tanárszemmel. In Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Tanulmányok a tantárgyi helyzetfelmérésről 2001–2003. OKI, Bp., 2004.
18	A társadalomban való tájékozódás esetében nem szignifikáns a különbség, az önművelés, a problémamegoldó képesség és a talpraesettség tekintetében pedig csak a megyei városok és az egyéb városok között szignifikáns, a többi esetben mind a fővárossal, mind az egyéb településekkel szemben pozitívan szignifikáns a megyei jogú városok iskoláinak eltérése.
19	Az iskolába lépő fiatalok írni-olvasni tudását a megyei jogú városokban fontosabbnak tartják, mint az egyéb településeken, a talpraesettséget a megyei jogú városokban tartják fontosabbnak, mint a fővárosban, a tájékozódást a társadalomban viszont az egyéb településeken tartják fontosabbnak a fővárosi pedagógusoknál.
20	A szignifikáns eltérések – vannak kivételek az egyes képességeknél – részletes elemzése meghaladja ennek a szövegnek a terjedelmi lehetőségeit.
21	Ezek a következők: talpraesettség, együttműködési képesség, önismeret és a társadalomban való tájékozódás.
22	Egyedül a számítógépes ismeretek terén van nagymértékű különbség a két típus között.
23	A következőkben: írni-olvasni tudás, gyakorlati számítások, talpraesettség, önművelés, szóbeli, írásbeli, rajzos utasítás megértése és a társadalomban való tájékozódás.
24	Természetesen számos tantárgyspecifikus kérdésben lehet eltérés a két különböző iskolafok között. A nagy általánosítások sokszor összemoshatnak fontos eltéréseket, de ez a tanulmány a 2346 pedagógus összesített véleményét elemezte. A tanítás alapvető kérdéseiben (tankönyvek, módszerek, IKT) hasonló problémák jelentek meg a két felmérésben.