1	Megjegyzés: Az első érettségiző osztály 2000-ben volt, és mindössze két fővárosi gimnáziumnak volt jobb átlaga az írásbeli felvételik alapján.
2	Ugyanezt az innovációértelmezést követtem a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskoláról szóló esettanulmányban is: Új Pedagógiai Szemle, 2004. 7–8. sz.
3	Egy képzőintézmény megítélése nagymértékben függ attól, hogy a falai közül kikerült diákok, hogyan állják meg a helyüket a munkaerőpiacon. A gimnáziumok esetében ez egészen másképpen van: a magyar gimnázium legfőbb értékmérője a továbbtanulók aránya és azok bejutási lehetősége az elit egyetemek vonzó szakjaira.
4	Néhány véleményformáló tanulmány a teljesség igénye nélkül: Lannert Judit: Középiskola-választás a kilencvenes évek végén. Lásd az OKI honlapján: http://www.oki.hu; Nagy Mária: Iskolák a „topon”? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 3. sz.; Halász Gábor – Lannert Judit: Jelentés a magyar közoktatásról, 2003; Cs. Czachesz Erzsébet – Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények; Lannert Judit – Mártonfy György: Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás. Lásd az OKI honlapján: http://www.oki.hu.
5	A tanulmány anyagának gyűjtése során úgy éreztem, hogy amennyiben egy ún. szerkezetváltó iskola bemutatásánál erre a kérdésre nem térnék ki, az – tekintve a szakirodalom bőséges és igen határozott állásfoglalásait, a témában folytatott polémiákat – a tökéletes tájékozatlanság egyöntetű bizonyítékaként volna értékelhető.
6	Iker János szóbeli közlése.
7	A fejezet az iskola Pedagógiai Programjának – esetenként szó szerinti – ismertetéséből épül föl (a dokumentumot az iskola igazgatója, Iker János bocsátotta rendelkezésemre).
8	A Bolyai sikere – amint erről a későbbiekben szó lesz – részben a mindkét intézmény iránt elkötelezett vezetés és tanári kar szakmai sikerének tekinthető.
9	A fő pontokat az intézmény 2001/2002-es Pedagógiai Programjából vettem, melyek Az iskola arculata, felépítésének főbb jellemzői című részben találhatóak.
10	Közoktatási intézmény esetén a fogalom értelemzavarra adhat okot. Az autonóm működés természetesen viszonylagos fogalom: elsősorban az önkormányzati fenntartású iskolákkal szembeállítva hangsúlyozhatjuk a Bolyai viszonylagos függetlenségét. Anélkül, hogy mélyebb elemzésbe bocsátkoznánk, megjegyezhetjük, hogy az iskola függősége egy másik (felső)oktatási intézménytől mindenképpen előnyt jelentett a fejlesztés, az innováció, az együttműködés terén. Az iskola ebből (is) prosperál.
11	Iker János elmondása szerint a nyolcosztályos gimnázium megalapításánál a legjobb hazai hagyományokat vették alapul: elsősorban a Trefort mint gyakorlóiskola és a háború előtti nyolcosztályos gimnáziumok jelentették számukra az adott mintát.
12	A fenntartóval való harmonikus viszony kulcsa, hogy a vezetőség és a tanári kar egy része a főiskolának is elkötelezett. Iker János két éve a BDF rektorhelyettese is egyben.
13	Kissé ódzkodunk annak kijelentésétől, hogy a középosztály, pláne a helyi elit értékrendjét emlegessük. Bár szociológiai értelemben nem mértük, egyszerű megfigyeléssel is látható, hogy a térségben nem jellemzőek azok az óriási szakadékok, amelyek például a fővárosban láthatóak az egyes társadalmi csoportok között. Ezt anyagi, erkölcsi és értékrendbeli tekintetben is kijelenthetjük.
14	Lásd például az EU oktatáspolitikáját, a nyitott koordinációs módszert az oktatási rendszerek összehasonlítására, a tudás alapú gazdaság megteremtésére vonatkozóan.
15	Lásd: Pedagógiai Program II. / A Személyiség- és közösségfejlesztés 12.
16	Lásd a társak általi ellenőrzés elvét a nyitott koordináció módszerében, az EU oktatáspolitikájának új stratégiai célkitűzéseiben. Halász Gábor: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének célja az Európai Unió új oktatási munkaprogramjában. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 5. sz. 98–104.
17	Lásd: Pedagógiai Program 2001/2002. 10.
18	Lásd: Pedagógiai Program 2001/2002. 10.
19	Iker Jánostól tudom, hogy a környékbeli kisfalvak alsó tagozatból kikerült tehetséges gyerekei közül évente átlag négy tanulót a gimnázium első osztályába íratnak a szülők (természetesen a gyerek sikeres felvételije után). Ahogyan ő fogalmazott: ezek a diákok így jutnak a tehetségükhöz méltó színvonalas oktatási környezetbe. Mi ez, ha nem tehetségmentés?
20	Tulajdonképpen ez egy szolgáltatás az érdeklődő diákoknak, amelyben felmérhetik saját képességeiket, illetve egyfajta felzárkóztatási lehetőséget is biztosít olyan diákok számára, akiknek az egyszeri felvételi vizsga túlzottan nagy kockázatot jelenthetne – írja Iker János a levelében.
21	Lásd: Pedagógiai Program 5–7.
22	A város, a térség életében való részvétel más formában is megvalósul, erről később.
23	A fejezet Iker János hozzám eljuttatott levele alapján készült.
24	Néhány célkitűzés (a teljesség igénye nélkül): a mindennapi életben is nélkülözhetetlen mozgáskészségek kialakítása, a közösségi, társadalmi és természeti környezethez alkalmazkodó jártasságok, készségek és képességek kialakítása; a kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és kialakítandó mozgáskészletének közvetítése és alkalmazásának elősegítése; az egészséges életmód kialakítása; a cselekvés szabadságának és örömének biztosítása; az önismeret, önértékelés kialakítása, a tanulók kedvező erkölcsi és akarati tulajdonságainak formálása stb.
25	Vigh Kálmán maga is mentor, tagja a Tehetségpártolók Szövetségének. Továbbá kapcsolatban állnak a Kutató Diákok Országos Szövetségével, valamint a Magyar Ifjúsági Tudományos és Innovációs Szövetséggel.
26	Részlet Iker János leveléből, amit a családok a mérőlap mellé csatolva kaptak kézhez: „Egy ezerfős iskolában a nevelési-oktatási gyakorlat, a társadalmi változások, az egyéni problémák mindig vetnek fel olyan kérdéseket, amelyek párbeszédet, gyakorlati megoldásokat, és ezzel együtt – a legfontosabb értékek megtartása mellett – folyamatos fejlesztést és önkorrekciót igényelnek tőlünk.”