1	Az egyes vizsgatárgyakra tett utalásokban közreműködtek a Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központ munkatársai: Bánkuti Zsuzsa, Berek László, Csorba László, Einhorn Ágnes, Kaposi József, Major Éva, Pallag Andrea, Tompa Klára, Ütőné Visi Judit, Villányi Attila.
2	Az érettségi vizsga reformjának koncepciója, 1995.
3	130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról.
4	100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról.
5	1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról.
6	A törvényt értelmező szöveg kijelenti: „Az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményei nélkül az iskolák helyi tanterveit, pedagógiai programjait nem lehet elkészíteni.” (Szüdi 1994)
7	Az érettségi vizsga reformjának koncepciója, 1995.
8	A konferencia szerkesztett előadásait lásd Új Pedagógiai Szemle, 1996. 9. sz. 3–45.
9	Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) Érettségi Vizsgabizottsága (OÉVB) hallgatta meg az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) és a vizsga tartalmáért felelősök jelentését, és hagyta jóvá a jogi szabályozást módosító javaslatokat.
10	Mivel a Nemzeti alaptanterv a 10. osztályig határozta meg a közös és kötelező képzési tartalmakat, a középiskolák helyi tantervei számára sürgetően szükséges volt az érettségi vizsgaszabályzat, illetve annak mellékleteként a 11., 12. évfolyam képzési tartalmait, illetve vizsgakövetelményeit meghatározó ún. általános követelmények kiadása.
11	A vizsgatárgyak részletes követelményeit lásd: Magyar Közlöny, 2003. május 27. 57. szám. II. kötet. A követelmények interneten is hozzáférhetőek: http://www.om.hu és/vagy http://www.oki.hu
12	269/2000. (XII. 26.) kormányrendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól. Hatályos: 2005. január 1-jétől.
13	Megjegyezzük, hogy a KVK HEFOP „A 12. évfolyam verbális és kvalitatív értékelése és visszajelzése – a 7–12. évfolyamokon folyó kompetenciafejlesztést szolgáló kompetenciaértékelés és visszajelzés a 12. évfolyamon” című munkatervének egyik alaptevékenysége a vizsgadolgozatok elemzésére épülő követelményfejlesztés és korrekció.
14	Csapó Benő szóhasználatával élve. Új Pedagógiai Szemle, 1996. 9. sz.
15	A 2005-ös vizsga emelt szintű nyilvános szóbeli tételsorait lásd: http://www.okev.hu
16	Felfogásunk szerint a műveltségi kánon témakörében bármely támogató vagy kritikai észrevétel megfontolás tárgya.
17	A tartalmi modernizációt vizsgáló korábbi kutatás szerint az országos vizsgakövetelmények sem az 1992–1997 közötti időszakban, sem a megkérdezés idejéhez képest 2-3 év múlva nem tűnnek döntően meghatározó tényezőnek abban a tekintetben, hogy mi a szerepük az oktatás tartalmának meghatározásában. Az iskolák helyi tanterve, illetve a pedagógusok egyéni tanmenete tendenciaszerűen meghatározóbb tényezőnek minősül, mint az országos vizsgakövetelmények. Az oktatás tartalmát befolyásoló tényezőként azonban a vizsgakövetelmények iránti várakozást jelzi, hogy 2000 körül valamennyi iskolatípusban növekvő szerepűnek prognosztizálják, bár ez a jelentőségtulajdonítás alig haladja meg vagy egyenértékű az iskolán belüli (munkaközösségek) és iskolán kívüli meghatározó tényezőkkel: pl. a következő iskolafokozat elvárásai, illetve az ennél kevésbé fontosnak értékelt munkaerő-piaci elvárások (Imre 1999).
18	Az 1997 áprilisában zajlott közvélemény-kutatás az általános követelmények tartalmainak elfogadottságára is kérdezett. Általában megosztotta a tanári véleményeket az új szemléletű témakörök vizsgakövetelménnyé tétele (pl. retorika), a pragmatikusabb ismeretek beemelése (pl. valószínűség-számítás) (Az érettségi vizsga közismereti tantárgyainak általános követelményei, 1997; Az érettségi vizsgaszabályzat vitaanyagára érkezett vélemények elemzése, 1997). Megjegyezzük, hogy a részletes vizsgakövetelményekről 2000-ben reprezentatív mintán végzett újabb közvélemény-kutatás eredményei szerint az új tartalmi elemek elfogadottsága már lényegesen magasabb.