1	Husén, Torsten: Az oktatás világproblémái. Keraban Kiadó, Budapest, 1994, 151.
2	A Comenius-program részleteire nem kívánok kitérni, mivel a dolgozat témája ezt nem indokolja.
3	Mialaret, Gaston: Az oktatástudományok. Keraban Kiadó, Budapest, 1993, 8.
4	Mialaret: i. m. 35.
5	Mialaret: i. m. 38.
6	Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 (A továbbiakban Kozma 1997).
7	Kuczi Tibor: A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzője. In Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom II. Pécs, 1999, 224.
8	Total Quality Managmant = Teljes Körű Minőségirányítás.
9	Pataki Ferenc: Az iskolaügy szociálpszichológiai dimenziói. In Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom II. Pécs, 1999, 89.
10	Budapest. Útikönyvek sorozat. Panoráma Kiadó, Budapest, 1972, 359.
11	Uo. 360.
12	Uo. 50.
13	Az iskola É–D tájolású, és valószínű, hogy ennek következménye a nem megfelelő természetes fényviszony.
14	Az iskola – az anyagi lehetőségekhez képest – évente egy-egy teremben a bútorzatot kicseréli.
15	A továbbiakban: SZMSZ. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata összesen 11 oldal (sic!).
16	Ferge Zsuzsa: A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. In Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom II. Pécs, 1999, 18.
17	Kozma 1977, 45.
18	Bernstein, Basil: Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom I. Pécs, 1996, 214.
19	Churchman, C. W.: Rendszerszemlélet. Statisztikai Kiadó, Budapest, 1977, 205.
20	Kozma 1997, 84.
21	Kozma 1997, 88.
22	Manifeszt célok: amit a hivatalos előírások fogalmaznak meg. Latens célok: nem fogalmazódnak meg hivatalosan, de jelen vannak és hatnak a szervezetben.
23	Kozma Tamás: Tudásgyár? Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985, 69. (A továbbiakban Kozma 1985)
24	Kozma 1985, 69.
25	Az SZMSZ alapján.
26	Az iskolaszék idén februárban feloszlatta önmagát. Az okokról nincs információm.
27	Az SZMSZ alapján.
28	Itt szeretném megjegyezni, hogy a „munkaközösség” kifejezést nem tartom helyesnek, mivel a közösség inkább az azonos értékeket valló és egymást kölcsönösen választó csoportokra jellemző. Tehát az iskolában ezen csoportok formálisak, így nemigen lehetnek közösségi jellegűek. Azt azonban vallom, ha egy szervezet jól funkcionál, előbb-utóbb közösséggé kovácsolódhat. Ennek a valószínűsége azonban – tapasztalatom szerint – igen elenyésző. A munkacsoport kifejezés ezért talán találóbb lenne.
29	Kozma 1985, 77.
30	Kozma 1985, 85.
31	Kozma 1985, 86.
32	Kozma 1997, 96.
33	Kozma 1997, 274.
34	Kozma 1985, 89.
35	Kozma 1985, 95.
36	A manifeszt és a latens célok megfogalmazását lásd 22. jegyzet.
37	Az iskola pedagógiai programja alapján.
38	A konszenzuskeresés során ügyelni kell arra, hogy a kompromisszumot a felek ne nyerő–vesztes kategóriaként éljék meg és tartsák számon, mert ebben az esetben újabb konfliktust idéznek elő.
39	Kozma 1985, 113.
40	Churchman: i. m. 20.
41	Kozma Tamás idézett művében (1985) kétfajta vezetésorientációt ír le. A célorientált vezető a cél elérésének rendeli alá vezetői tevékenységét. A személyorientált vezető a szervezet tagjaira, a személyi állomány konstellációjára van tekintettel.
42	A kerület az idén írta ki az igazgatói pályázatot, és csak a tavaly megbízott igazgató pályázott.