1	A most következő írás csupán a „jéghegy csúcsa”. Szorosan hozzátartoznak olyan háttéranyagok, amelyek a tanulmány Mellékletében találhatóak meg. A háttéranyagok bemutatják azoknak az iskoláknak és tanároknak a tapasztalatait, akik a hagyományosnál nagyobb mértékben alkalmazzák a projektmódszert. Ízelítőt kaphatnak azokból a pedagógiai naplókból, összegzésekből, amelyeket a vizsgáztató tanárok készítettek diákjaik projektmunkáiról. Ezenkívül egy konkrét projektkiírást és annak teljes megoldókulcsát is tartalmazza a digitális melléklet. Az ÚPSZ következő számában pedig megjelenik az az összegzés, amelyet kutatásunk keretében Rácz Judit készített a nemzetközi tapasztalatokról.
2	Az elmúlt években részt vettünk három tantárgy – ember- és társadalomismeret, etika; társadalomismeret; emberismeret és etika – kétszintű érettségi követelményrendszerének kidolgozásában, és jelenleg is részt veszünk a rendszer működtetésében, valamint közreműködtünk a mozgóképkultúra és médiaismeret projektérettségi-rendszerének kialakításában is.
3	Köszönettel tartozunk Lajos Józsefné és Tóth Andrea folyamatos segítségéért.
4	Az MTA által kiírt, „A közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások” pályázat támogatásával kutatást végeztünk a következő címmel: Akciókutatás a projektérettségi magyarországi bevezetésének elősegítésére. A kutatás alapvető céljai (és tartalmai) a következők voltak: • összegezzük a tanárok számára a projektérettségire vonatkozó nemzetközi tapasztalatokat; • összegezzük a tanárok számára a szórványos magyar gyakorlat visszajelzéseit; • lehetőségeinkhez mérten – néhány tantárgyból (Emberismeret és etika, Ember- és társadalomismeret, etika, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Társadalomismeret) – nyomon követjük az első projektérettségi központi (OKÉV) és helyi, iskolai tapasztalatait.
5	Mind a kutatásban, mind a pedagógiai tapasztalatok rögzítésében, így ennek a cikknek a megírásában is nagymértékben támaszkodtunk munkatársaink – Baracs Nóra, Földes Petra, Golob András, Magasi András, Maksay Mária, Ozorai Judit, Rácz Judit, Stefány Judit – munkájára, segítségére. Ezúton is köszönjük.
6	A projektekre épülő oktatás elve és gyakorlata természetesen nem újdonság a magyar pedagógiai gyakorlatban, hiszen már Comenius didaktikájában is találunk utalásokat a projektpedagógiára, Tessedik Sámuel pedig már kifejezetten a diákok önálló munkálkodására építette gazdasági iskolájának rendszerét. Fontos előzménynek tekinthetőek ebből a szempontból Nemesné Müller Márta, valamint Domokos Lászlóné reformpedagógiai iskolái, amelyekben a két világháború között már projektrendszerre (életegységekre, munkaegységekre) épült a tananyag. A projektpedagógia „újrafelfedezése” az 1980-as évektől kezdődött Magyarországon, és egyre szorosabban összekapcsolódik az ún. készségpedagógia térhódításával.
7	Mivel alapvető feladatunk nem a projektmódszer bemutatása, ezért itt csupán néhány alapvető művet említünk. Falus Iván: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004; Hegedűs Gábor: A projektmódszer elmélete. In Hegedűs Gábor (szerk.): Projektmódszer I–III. Budapest, 1998; Hegedűs Gábor – Szécsi Gábor – Mayer Ágnes – Zombori Béla: Projektpedagógia. Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 2002; Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. IFA-OKI IFK, Budapest, 1991; Knausz Imre: A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 2001; Mendl Lajos: A projekt. In Knausz Imre (szerk.): Történelem az évszámokon innen és túl. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002.; M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003.
8	Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. IFA-OKI IFK, Budapest, 1991, 4.
9	M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003, 28.
10	A projektérettségi tételes rendszerét az OM által kiadott Vizsgaszabályzat Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló, többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályos szövege és az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szabályozza. Itt csupán a projektérettségi alapelveit és alapvető struktúráját ismertetjük.
11	Mivel a különböző tantárgyak esetében nagymértékben eltérő lehet a projektérettségi rendszere, ezért nem is próbálkozunk az általános megközelítéssel. Helyette inkább a tevékenységünk és kutatásaink középpontjában álló ember- és társadalomismeret, etika tantárgy vizsgamodelljét ismertetjük, amely szoros rokonságban áll az emberismeret és etika, illetve a társadalomismeret tantárgyak projektérettségi-rendszerével.
12	Arról még nincs pontos adatunk, hogy hányan készítették el a projektmunkát, illetve hányan vizsgáztak sikeresen.
13	Egy tanárnak 20–25 vizsgázó esetén már hatalmas többletmunkát (konzultációk, szervezés) jelent a projektérettségi vezetése.
14	A projektpedagógia terén régebbi hagyományokkal rendelkező angolszász országokban az iskola nagyságrendekkel jobban igyekszik igénybe venni a helyi társadalom segítségét.