1	A tanulmány iskolaorvosok és védőnők számára készített változata megjelent az Iskola-egészségügy – gyakorlati ismeretek oktatási intézményeket ellátó orvosok és védőnők számára című oktatási anyagban. Országos Gyermek-egészségügyi Intézet, Budapest, 2005. 40–51.
2	Életminőség: az 1960-as évektől kezdve a társadalommal foglalkozó szakemberek az egyes országok fejlettségének mérésére és összehasonlítására nem találták elegendőnek a csupán mennyiségi viszonyokat tükröző mérőszámokat, így az anyagi javak birtoklását kifejező életszínvonal mellett a nem anyagi dimenziókban való eltérés különbözőségeire irányult a figyelem. Az emberi élet nem anyagi dimenzióit az életminőség fogalma fogja össze, melynek tartalmát emberi kapcsolatok-kapcsolatrendszerek, az élet értelméről, céljáról, hasznosságáról való meggyőződések, az önmegvalósításba vetett hitek adják. A testi-lelki egészség az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők között található. Az életminőséggel kapcsolatos problémákat a megbetegedési és a halálozási adatok mutatják a legszembetűnőbben. Különös figyelmet érdemelnek a pszichoszomatikus megbetegedések, melyek az életminőség kedvezőtlen változásáról árulkodnak. E tendencia megállítása és megfordítása erőfeszítéseket kíván, melynek során intézményes és nem intézményes tényezők egymást erősítő, gyengítő vagy éppen kioltó hatásaival is számolnunk kell. Az életminőség romlásához vezető korai jelenségek felismerésében és a beavatkozás kontrollálhatóságában kitüntetett szerepe van a tanköteles korosztályokat befogadó iskolarendszernek.
3	Meleg Csilla: Egész-ség (Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés). Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2001.