1	Ez a cikk része az OTKA keretében most induló kutatásunknak (T 049593), amelynek fő célja az oktatáspolitika széles körű elemzése, közvetlen eredménye pedig, reményeink szerint, egy tudományos igényű szakkönyv megírása, amely – többek között – a pedagógusképzésben tankönyvként is szolgálhatna. A kutatások részeredményeit különböző folyóiratokban bocsátjuk vitára. Ezek egyike ez a tanulmány is. Kérjük az olvasókat, hogy a publikációhoz szóljanak hozzá, kritikai észrevételeiket és javaslataikat a kutatás témafelelőseinek e-mail címére küldjék meg (Polónyi István: polonyi@economics.econ.klte.hu; Timár János: janos80@axelero.hu). Segítségüket előre is köszönjük.
2	Az iparban a munka termelékenysége 1990-től 1996-ig 40,6%-kal emelkedett. Az egy teljesített munkaórára jutó munkaerőköltség az iparban, vásárlóerő-paritáson, Németország nyugati tartományaihoz képest 28,1% volt. In A termelékenység alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban 1990–1998. KSH, 1999, 11., 67.
3	A GDP/capital.
4	E két tényező meghatározó szerepéről részletesen tájékoztat Varga Júlia idézett tanulmánya.
5	Liskó Ilona kutatásának tanúságai szerint az iskolabezárások során a leggyakoribb eljárás a nyugdíjazás volt (a vizsgált iskolák majdnem háromnegyed részében előfordult), de az iskolák több mint egyharmadában sor került korkedvezményes nyugdíjazásra és a pedagógusok önkéntes kilépésére is. A legritkább megoldás az elbocsátás és a pedagógusok áthelyezése volt (ez az iskolák szűk egyharmadát érintette). Liskó 2000, 28.
6	Biztosabb és közvetlen bizonyító ereje lenne, ha a felvételi pontszámokat lehetne összehasonlítani. A központi irányítás további fellazulása következtében azonban az utóbbi években az egyes felsőoktatási intézmények és azok szervezeti egységei maguk állapíthatták meg a felvételi feltételeket és a pontszámok értékelési rendszerét is. Így a különböző intézmények, karok és szakcsoportok pontszámai nem hasonlíthatók össze.
7	Elképesztően célszerűtlen és értelmetlen eredeti hivatalos nevén, az „akkreditált, iskolarendszerű, felsőfokú szakképzés”.