1	A minta nem nevezhető reprezentatívnak, noha törekedtünk erre: összeállításakor földrajzi és intézményi szempontokat egyaránt érvényesítettünk. Az adatfelvételre 2005. december 22. és 2006. január 2. között került sor.
2	Az elemzés 2000. augusztus 10. és szeptember 15. között készült.
3	Ezeket egy ideje web 2.0-ás szolgáltatások összefoglaló névvel szokás emlegetni. A 2.0-ás jelleg azt hangsúlyozza, hogy itt a tartalmak megosztásáról, közvetítéséről és végtelen szempontú újrarendszerezéséről, címkézéséről van szó, ellentétben az 1.0-ás szemlélettel (fórumok, chatek stb.), amely valójában csak a hagyományos kommunikáció kiterjesztését jelenti, de az egyéni megnyilvánulásokat csupán esetlegesen rendezi hálóba.
4	Egy 2005 végi bejelentés szerint a Közháló-Sulinet 5000 intézmény számára biztosít széles sávú elérést; Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2006. január 6-i bejelentése szerint minden magyarországi iskola rendelkezik széles sávú interneteléréssel (MTI-hír. [URL: http://www.mti.hu/cikk/111736/]).
5	A Közháló-Sulinet keretében az intézményi végpontok számára nyújtott internetszolgáltatások ismertetése. [Budapest], 2004. [URL: http://www.sulinet.hu/ikep/2005/10/KHP_SI_Szolgaltatasismerteto1v4.html].
6	Az adatbázis-használat engedélyezése ma már az ingyenes tárhelyszolgáltatóknál is általános. A Közháló-Sulinet tervezői valószínűleg bizalmatlanok voltak, féltették a rendszer integritását és üzembiztonságát a hibás programozói megoldásoktól.
7	A Hungarnet a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) nagy sebességű hálózata, ehhez jellemzően az akadémiai szféra, a felsőoktatás és a közgyűjtemények kapcsolódnak. Időnként felmerült, hogy a közoktatás is részesülhetne a valóban magas szintű szolgáltatásból, de a félelem, hogy iskolások hada fogja a hálózatot zeneletöltésre használni, miközben vírusok, kéretlen e-mailek és férgek sokaságát táplálják a rendszerbe, megakadályozta ezt. A Közháló-Sulinet 2004 őszén olyan fejlesztéseket valósított meg, amelyek imponálóan csökkentették a hálózat fertőzöttségét. Másfelől a felsőoktatási kollégiumok nem jelentenek kisebb kockázatot, mint a közoktatás. Az OM egyes háttérintézményei is a Közháló-Sulinet hálózatát használják, holott számukra logikusabb lenne a NIIF- vagy a kormányzati infrastruktúra használata.
8	A szolgáltatások nevét betűhíven idézzük.
9	Csak egy példa: felelős-e az intézményvezető az iskolának egy ingyenes tárhelyen elhelyezett honlapjáért, vagy a felelősség a szolgáltatót terheli?
10	A vizsgálat részletes eredményeiről a Jelentés a magyar közoktatásról 2006 című kötet Az iskola belső világa című fejezetéhez készített háttértanulmányban számoltunk be.
11	A pdf azért terjedt el, mert a képernyőn látható elrendezés, íráskép megegyezik a nyomtatott formával, ráadásul a formátum több szoftverplatformon és ingyenesen használható alkalmazással olvasható. (A Word ellenben csak a kereskedelemben megvásárolható szoftverrel használható, és gondot jelenthet a megnyitása például linuxos számítógépeken.) A nyilvános (ingyenes) tartalmak közlésekor alapvető elvárás, hogy a megtekintésükhöz használható szoftverért ne kelljen fizetnie a felhasználónak.