1	Vö.: Éles Csaba: A rejtőzködő én. Az önismeret felfedezőútjai. Monográfia az emberről. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995, 175–180. (Az Utazás és önismeret című alfejezet.)
2	Moravia, Alberto: Levelek a Szaharából. Európa Kiadó, Budapest, 1986, 8.
3	Vö.: Horváth Attila: Turizmus a kultúrában – kultúra a turizmusban. Művelődés Műhely. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1999, 94.
4	Bacon, Francis: Az utazásról (XVIII.). In Esszék avagy tanácsok az okos és erkölcsös életre. Mérleg, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987, 79–80.
5	Vö.: Milton, John: A nevelésről. In Milton, az angol forradalom tükre. Válogatás prózai írásaiból. Összeállította: Szenczi Miklós. Európai Antológia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975, 67–68.
6	Comenius: Pampaedia. Bibliotheca Comeniana, IV. kötet. Magyar Comenius Társaság, Sárospatak, 1992, 105.
7	Morus Tamás: Utópia. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989, 101.
8	Bacon, Francis: Új Atlantisz. Lazi, Szeged, 2001, 28.
9	Idézi: Kratochvíl, Miloš V.: Comenius élete. Európa–Madách Kiadó, Budapest–Bratislava, 1979, 240. Bár az utópiákat a tágabb időértelmezésben vett kortársak közül többen is (pl. Bodin, Spinoza vagy Hume) haszontalanoknak minősítették, éppen a már föntebb idézett Milton ellenkező előjellel illette e fantáziaigényes műfajt. Szerinte Morus és Bacon azért fordultak távoli szigetükhöz, hogy „ott kimutassák szellemük tágasságát, tanítván e világunkat különb s igazabb dolgokra, mint amit ez idáig tudtak s használtak az emberek”. (Lásd: 5. lábjegyzet, 42.)
10	Rousseau, Jean-Jacques: Emil vagy a nevelésről. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. 433.
11	Darwin, Charles Robert: Visszatekintés szellemem és jellemem kialakulására. In A fajok eredete természetes kiválasztás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása. Akadémiai–Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1955, 28.
12	Montaigne, Michel Eyquem de: Esszék. Első könyv. Jelenkor, Pécs, 2001, 200–201.
13	Locke, John: Gondolatok a nevelésről. Katholikus Középiskolai Tanáregyesület, Budapest, 1914, 214.
14	Lásd: 6. lábjegyzet, 104.
15	Vö.: Éles Csaba: Ember és esztétikum. Az esztétikai befogadás élményvilágai. (Adalékok az esztétikai közoktatás és felnőttképzés alapjaihoz). Napkút, Budapest, 2007, 85–169.
16	Lásd: 13. lábjegyzet, 215. és 216. Idekapcsolódnak azok a szavak, amelyeket a nagy Comenius „az egyetemes művelődés nyolc eszköze” egyikeként, az ötödik pontban fogalmazott meg Sárospatakon, 1650. november 24-én. „Ha tudós társalgás végett vagy máshonnan hívsz bölcs, tehetséges, szellemes és elmés férfiakat, vagy tieidet küldöd külföldre azzal a megbízással, hogy ha valahol valami szépet, nemeset, finomat van alkalmuk látni, tartsák kötelességüknek azt hazahozni, sajátjukká tenni és így itthon minden értékeset megsokszorozni, és hazatérve ne legyenek hamarosan ismét hasonlók a durva erkölcsű és műveletlen néphez (mint külföldjáróid legtöbben tették eddig), és így ne hagyjanak mindent a régi sárba ragadva, s külföldjárásuk eredményét el ne veszítsék.” Comenius Magyarországon. Comenius Sárospatakon írt műveiből. Összeállította: Kovács Endre. 2. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970, 98.
17	Lásd: 10. lábjegyzet, 420.
18	Emerson, Ralph Waldo: Önállóság. In A filozófus az amerikai életben. Szerkesztette: Beck András. Pompeji, Pécs–Szeged, 1995, 39.
19	Csernisevszkij, Nyikolaj Gavrilovics: Levelek Olga Szokratovnának. In Válogatott pedagógiai írások. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953. 262. és 263.
20	Vö.: Key, Ellen: A gyermek évszázada. Pedagógiai források. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976, 146.
21	Vö.: Széchenyi István: Napló. 2. kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982, 208.
22	Uo. 373.
23	Uo. 57.
24	Uo. 107.
25	Széchenyi István –Wesselényi Miklós: Feleselő naplók. Egy barátság kezdetei. Válogatta és szerkesztette: Maller Sándor. Helikon Kiadó, Budapest, 1986, 73.
26	Szemere Bertalan: Utazás külföldön. Válogatás nyugat-európai útinaplójából. Válogatta és szerkesztette: Steinert Ágota. Helikon Kiadó, Budapest, 1983, 133. (Kiemelés tőlem: É. Cs.)
27	Uo. 325.
28	Vö.: uo. 325–326.
29	Lásd: 10. lábjegyzet, 420.
30	Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1959, 123.