1	Bővebben: F. Dárdai Ágnes: A történelmi tanulás sajátosságai. In F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás. I. kötet. Történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára. XLI. 2006, Budapest, 23–26.
2	Különböző elnevezésű stratégiák továbbá, amelyek azonban e főbb csoportok valamelyikébe besorolhatók: kronologikus történelemtanítás, „exemplarikus” (példaszerű) történelemtanítás, cselekedtető és tevékenységorientált történelemtanítás, felfedeztető történelemtanítás.
3	Uffelmann, Uwe: Neue Beiträge zum Problemorientierten Geschichtsunterricht. Idstein, 1999; Handbuch Geschichtsdidaktik. Hrsg.: Klaus Bergmann et al. 5. übera. Auflage, 1997. Kallmeyer’sche Verlagsbuchhandlung; Bodo von Borries: Lebendiges Geschichtslernen. Bausteine zu Theorie und Pragmatik, Empirie und Normfrage. Wochenschau Verlag, 2004; Handbuch: Methoden im Geschichtsunterricht. Hrsg.: Ulrich Meyer et al. Wochenschau Verlag, 2004.
4	Reese, Armin: Kann man aus der Geschichte lernen? Előadás a badeni evangélikus nevelők egyesületében 1991. 11. 10. (Ottenhöfen). In Beiträge Pädagogischer Arbeit. Gemeinschaft Evangelischer Erzieher in Baden, 35/1992.
5	Forrás: Raisch, Herbert: Handlungs- und Produktionorientierung. Ein grundlegendes Konzept historischen Lernens. In Uffelmann, Uwe: Neue Beiträge zum Problemorientierten Geschichtsunterricht. Idstein, 1999; Handbuch Geschichtsdidaktik. Hrsg.: Klaus Bergmann et al. 5. übera. Auflage, 1997. Kallmeyer’sche Verlagsbuchhandlung.
6	Bernd Mütter – Uwe Uffelmann (szerk.): Emotionen und historisches Lernen. Hannover, 1996.
7	Hans-Jürgen Pandel: Bild und Film. 165.