38. évfolyam, 1992. 2. szám

Archívum

Egy újabb telematikai szolgáltatás: bemutatjuk az audiotexet

Jurenka Oszkár

Amikor egy évvel ezelőtt útjára bocsátottuk a videotexszel és annak könyvtári alkalmazásával foglalkozó lapszámunkat (ld. 1991. 2. szám), tisztában voltunk azzal, hogy a hazai könyvtáraknak ma nem a videotextechnika megismerése, netán alkalmazása a legfontosabb dolga. Mégis fontosnak tartottuk, hogy mint új információtechnikai lehetőséget, megismertessük a hazai könyvtárosokkal. Hasonló érzéseink vannak az alábbi két írással szemben is, mert most a videotexnél is "újabb" telematikai szolgáltatást mutatunk be. Ahogy a videotex nem, úgy az audiotex sem fogja egy csapásra meghódítani a szakmánkat, de nekünk, információs szakembereknek kötelességünk, hogy tágítsuk látókörünket, s ismerjük a legújabb technikákat, még akkor is, ha nagyon távolinak tűnik ezek hazai könyvtári alkalmazása. (A szerk.)
Az audiotex olyan automatikus, telefonhálózaton keresztül nyújtott szolgáltatás, amely a nap minden órájában hívható és előre rögzített, beszédes információkat szolgáltat. Legegyszerűbb formája mind tárcsaimpulzusos, mind pedig sokfrekvenciás hívóművel rendelkező telefonkészülékekről elérhető. Az audiotex révén online módon lehet a számítógépen beszédes formában tárolt információkat vagy szolgáltatásokat elérni. A szolgáltatások választéka beszéd- vagy hangfelismerő rendszer segítségével jelentősen bővíthető.
Az a tény, hogy számos országban sikeresen startoltak audiotex technológián alapuló szolgáltatások, egyértelműen bizonyítja, hogy az audiotex képes mind a szolgáltatók, mind pedig az egész társadalom számára igen jelentős telematikai szolgáltatássá válni.
A videotex és az audiotex nagyon hasonló szolgáltatások, nemcsak technológiájukat tekintve, de a szolgáltatásban résztvevők hasonló szerepe miatt is, hiszen mindegyikben vannak távközlési szolgáltatók, információt vagy alkalmazást nyújtók és használók. A nagyobb távközlési szolgáltatók érdeklődése, akik eddig nem tartották a videotexet megfelelően nagy szétosztóhálózatnak, rögvest a megnövekedett piaci lehetőségek felé fordul. "A videotex ott kezdődik, ahol az audiotex véget ér" - a résztvevők így összegezték az Európai Közösség audiotex munkabizottságának luxemburgi konferenciáján a két média közötti hasonlóságot és különbséget. (Bővebben erről ld. még e számban a 301. oldalt.)
Miben jelent az audiotex újat a közönséges üzenetrögzítőhöz vagy a kapcsolt szövegtájékoztató szolgáltatásokhoz képest?
Az üzenetrögzítők magnetofonszalagra veszik fel az üzeneteket, analóg formában tárolják és egyidejűleg csak egy telefonáló számára teszik lehetővé az adott szalagon rögzített információ lekérését. Az audiotexberendezések digitálisan kódolva, audiofájlok formájában többórás hanganyag tárolására képesek és egyidejűleg több hívó számára is hozzáférést nyújtanak ugyanahhoz a felvételhez. Moduláris felépítésük révén hívásfogadó képességük rugalmasan bővíthető, néhányszor tíztől akár több ezer vonalig.
A kapcsolt szövegtájékoztató szolgáltatások a normál hívás díjáért nyújtják információjukat (mesemondás, időjárásjelentés stb.). Az audiotexszolgáltatást hívók a hívásért nem a szokásos hívás percenkénti díját, hanem ennél magasabb, úgynevezett prémium (emelt) díjat fizetnek. Különböző tarifaimpulzus sűrűséget lehet a hívószámokhoz rendelni és így különböző díjsávokat, ún. kioszkokat lehet kialakítani.

Ki szolgáltat és kiknek?

Az alaphálózati távközlési szolgáltató a kapcsolt távbeszélőhálózaton kívül a prémiumdíjazás lehetőségét nyújtja. Ezzel az audiotexirodák (audiotexszolgáltatók) élnek, akik audiotexberendezéseiket a kiépítéstől függően 60-3000 telefonvonalon keresztül teszik elérhetővé, potenciálisan az összes telefonelőfizető számára. Ők gyűjtik össze az elhangzásra kerülő információkat, szervezik meg és szerkesztik a különböző telefonos vetélkedőket és játékokat a média és egyéb információszolgáltatók megbízásából.

Passzív és párbeszédes szolgáltatások

A "passzív" szogáltatások alkotják az audiotex-alkalmazások gerincét: a hívó egy rögzitett üzenetet hall. Ez olyan információkat tesz kényelmesen és pillanatok alatt elérhetővé, melyek aktualitása elveszne, mire nyomtatásban megjelennének, illetve a korábbi, még forgalomban lévő nyomtatott változatukkal csak félreértésekre adhatnának okot.
A "párbeszédes" (interaktív) szolgáltatások a berendezések hangfelismerő képességén alapulnak, ezzel a hívó aktív részvételét is megengedik az egyes szolgáltatásokban. A hívó maga irányíthatja továbbhaladását a rendszerben azáltal, hogy kérdések formájában felkínált opciókból "igen" bemondásával kiválasztja a neki megfelelőt. A megfelelő helyen és időben "műsorra tűzött" interaktivitás érdekesebbé és színesebbé teszi a szolgáltatásokat, így azok használata még könnyebbé válik. A párbeszéd lehetőségét elsősorban a vetélkedők, különböző szavazások során aknázzák ki: a hívó kiválasztja a megfelelő választ, vagy azt az opciót, amelyre szavazatát kívánja leadni.

A hívó adatainak rögzítése

Az audiotexberendezések mind felvételre, mind lejátszásra alkalmasak. Számos szolgáltatás él a felvétel lehetőségével: kéri a hívó nevét, címét, megkérdi, miről kíván részletesebb információt kapni, esetleg rendelést vesz fel hitelkártya-számának bemondására és így tovább. Egy külön változata a hangpostafiók (vagy hangospostaláda), mely a normál postafiókhoz hasonlóan beszédüzenetek átmeneti tárolására alkalmas. Ez kicsit bonyolultabb szolgáltatás, mert egyrészt a hívó azonosítását igényli (nyilvántartás, előfizetés különszolgáltatásra), másrészt azonosításkor csak DTMF* jelzéssel vihetők be a jogosultságot igazoló jelszavak.

Népszerűbb szolgáltatások

• Információs szogáltatások

A telefon az egyik legkényelmesebb eszköz információ lekérésére. Az audiotexen keresztül terjeszthető információk közé olyanok tartoznak, amelyek:
- gyakran változnak,
- mondanivalójuk a média természetét kihasználva - hanghatások, zene - jobban érvényesülnek,
- csak nehezen és időigényesen lennének terjeszthetők más formában.

Az információt szolgáltatók az információkat bármely telefonról aktualizálhatják. Például egy eseményről készített riportot az újságíró azonnal továbbíthat, amint telefonközelbe jut.

• Vetélkedők

A prémiumdíjas telefonvonalakon lebonyolított vetélkedők minimálisra csökkentik az adminisztrációt, mivel a hívásokból származó bevétel helyettesíti a nevezési díjat, és nevezési űrlapra sincs szükség, mert az interaktivitás révén a rendszer automatikusan kiválasztja a résztvevők közül a nyerteseket. A telefonos vetélkedők kialakításának lehetőségei:
- A hívó többválaszos opciók közül ("igen" bemondásával) kiválasztja a szerinte helyes megoldást.
- A vetélkedő kombinálja a vizuális anyagot (pl. a vetélkedőt hirdető kiadványban megjelentetett kép formájában) a telefonban elhangzó utasításokkal és válaszokkal.

• Telefonos szavazás

A telefonos szavazás előnyös megoldást nyújt a szavazatok és/vagy a vélemények összegyűjtésére. A szavazóknak még egy bélyeg árába sem kerül, ugyanakkor a közvéleménykutatóknak szinte minden adminisztráció nélkül bevételt hoz. A szavazás technikája különböző lehet, pl. a szavazók külön hívószámokat hívnak az "igen/nem"-nek megfelelően, vagy párbeszéd útján több opció közül "igen" bemondásával választják ki a számukra megfelelőt.

• Hirdetések

Amerikában és több nyugat-európai országban már komoly hagyománya van a telefonon keresztül való hirdetésnek. A sajtóban, rádióban, tv-ben megjelent néhányszor tíz másodperces hirdetéseket audiotex hívószámokkal látják el, ahol jóval többet lehet a hirdetett termékről megtudni. Több hirdető rendelést is elfogad érvényes hitelkártya-szám bemondásával.

• Szórakoztató szolgáltatások

Rendkívül népszerűek a hetenként aktualizált horoszkópok, melyeknek interaktív változata is létezik, vagy a pop-sztárokról szóló zenés, pikáns összeállítások. A Vatikán pápai beszédeket kínál. Itt kell megemlíteni az ún. "felnőtt" szolgáltatásokat is, melyek kezdetben az abszolút sikert hozták az információ- és audiotexszolgáltatóknak. Ma egyre több audiotexszolgáltató megtagadja az ilyen igények teljesítését, a távközlési szolgáltatások pedig új fiktiv körzetszámok bevezetésével próbálnak meg "tiszta" sávot nyitni az értékes információs és szórakoztató szolgáltatások számára.

Műszaki követelmények

• Hívásirányítás

Az audiotexberendezések és a vonalak maximális kihasználásához a közvetlen mellékre való beválasztás lehetősége szükséges. Az audiotexszolgáltatásokat erre kijelölt, a valóságban nem létező belföldi távhívó körzetszám után kell elhelyezni. A megnövekedett telefonforgalom hálózatra gyakorolt hatását minden esetben megfelelő marketing munka kíséretében, próbahívásokkal kell előre megvizsgálni.

• Csatlakozás a telefonhálózathoz

Az audiotexberendezések mind analóg, mind pedig digitális módon csatlakozhatnak a távbeszélő-hálózathoz. Utóbbi -a nyújtható szolgáltatások nagyobb választéka miatt - előnyösebb az audiotexszolgáltatók számára.

• Díjelszámolás

Az audiotexhívást leggyakrabban nemzetközi hívásként kezelik. A tarifaimpulzusok a nemzetközi híváshoz hasonló módon kerülnek a hívó helyi központjába. Például Angliában, ahol a helyi hívás díja 4-5 penny percenként, a prémiumdíjas hívás (a British Telecom jelenleg egy ilyen emelt díjas sávot üzemeltet) nappal 48 pennybe, éjjel 36 pennybe kerül percenként a hívónak. Ezt a normál telefonszámlájukon fizetik meg. A hívásokból származó bevételek a prémiumdíjas hívást nyújtó telefontársaságoknál jelennek meg, amelyeknek egy megállapított hányadát (Angliában, Franciaországban, Hollandiában mintegy a felét) továbbítják az audiotexszolgáltatóknak, akik ugyancsak elszámolnak a velük üzleti viszonyban lévő információ- és médiaszolgáltatókkal.

Mi a helyzet külföldön?

Az audiotexszolgáltatások egyre nagyobb forgalmat és így bevételt jelentenek egy-egy nemzeti távközlési alaphálózatot szolgáltató számára, elsősorban az USA-ban, Angliában, Hollandiában, Írországban és Svédországban, de fejlődőben vannak Franciaországban és Olaszországban, és a németek is megtették az első lépéseket a szolgáltatások bevezetésére. A prémiumdíjas audiotexszolgáltatások 1990-ben Európában összesen 499 M ECU profitot hoztak a szolgáltatóknak (ez egyenlő a France Telecom TELETEL-ből származó 1989. évi nyereségével). Ez utóbbi országonkénti megoszlása a következő:

Az USA-ban (ahol tíz éve él a 900-as szolgáltatás) 1990-ben 540 M ECU, míg 1991-ben az AT&T, MCI, Sprint és Telesphere négyes fogatnak 975 M USD bevételt hozott az audiotex.

Hazai tapasztalatok

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az audiotexszolgáltatások iránt nálunk is van igény. Például az Ausztráliába és az USA-ba irányuló telefonhívások száma - valószínüleg a horoszkópinformációk lekérése miatt - jelentősen megnövekedett 1991-ben.
A Magyar Távközlési Vállalat az egyre intenzívebb - elsősorban az információszolgáltatói oldalról tapasztalható - hazai és külföldi érdeklődés hatására megkezdte annak vizsgálatát, hogy jelenlegi hálózata és elszámolási rendszere milyen módon tehető alkalmassá a prémiumdíjas szolgáltatások kezelésére. Ennek eredményétől függ, hogy a közeljövőben hívhatunk-e mi is hazai telefonos horoszkópot, vagy pedig meg kell várnunk a telefonhálózat jelentős részének korszerűsítését.

A hangospostaláda és az audiotex

Az audiotex és a voice mail (hangospostaláda) között sok tekintetben áll fenn hasonlóság. A következő táblázat a főbb hasonlóságokra és különbségekre kíván rávilágítani. A táblázatból látható, hogy más piacon mozognak, a számlázás módja, a szolgáltatás szereplőinek motivációja is eltérő.

A hangospostaláda a már ismert MINITEX szolgáltatás beszédes változatának, más szóval egy egyszerű üzenetkezelő rendszernek is tekinthető. Beszédüzenetet csak regisztrált használók küldhetnek egymásnak.
Az audiotex rendszerek rendkívül nagy előnye, hogy országos bevezetés esetén potenciálisan minden távbeszélő-előfizető, függetlenül attól, hogy milyen készüléke van, a sajtóban meghirdetett hívószámok alapján igénybe veheti a rendszer szolgáltatásait. A szolgáltatás egyik hajtómotorja a hívó anonimitása, másik pedig az, hogy ennek ellenére mind a hálózati, mind a szolgáltatást szervező, mind pedig az információt szolgáltató tisztes bevételhez juthat - tisztán a forgalom alapján, annak arányában.
Az audiotexszolgáltatás magasabb szintjén az adatbázisban való előrehaladáshoz, illetve a kifinomultabb párbeszédes szolgáltatásokhoz szükség lehet további számok beadására a rendszerbe. Ezt analóg számimpulzus bevitelével viszonylag kevés központ engedi át, ezért szokás DTMF, sokfrekvenciás számbeadást is alkalmazni. Ugyancsak számok bevitelét igénylik a voice-mail, és egyéb, azonosításhoz kötött szolgáltatások. A magasabb szintű kiszolgálásnál ugyanazon hívás ideje alatt lehetőség van különböző díjsávba tartozó szolgáltatások között lépegetni, ahol ismét jelentős szerepe van a DTMF számbeadásnak.
A voice-mail szolgáltatás és az audiotexszolgáltatások valószínűleg jól megférnek egymás mellett. A külföldi ajánlatok teljesen más dimenziókban mozognak, ott a legkisebb berendezésre kapcsolható - és a gazdaságos kihasználáshoz szükséges - vonalszám 60-nál kezdődik, s több százon keresztül a néhány ezerig terjedhet.
DTMF = Dual Tone Multi Frequency hívómű: kéthangú sokfrekvenciás hívómű a telefonkészülékben. A hívás során egy-egy számjegyet két, különböző frekvenciájú hang keveréke képvisel, ezt küldi be a készülék a számjegy lenyomásakor a telefonközpontba. Minden számjegyhez (és különleges jelhez, pi.: #) a szabványban hozzárendelt két hangból álló jelkeverék tartozik.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)