Zudor János

Két fiktív kézirat

1. Vörösmarty eddig ismeretlen kézirata a fehérterrorból

Mint mikor az orvosok szépen

gyilkolni akarnak éppen

sötét országból sötét agyak

sötétség és sötét falak

hova jut a sok "szomszédolás"

felment a nemzetben a "vérnyomás"

é9s a gyilkosok külön kasztja

fogja a népet is araszra

araszolva mind felakasztja

amíg az átkát osztogatja

fehér börtönök kellenének,

ahol a holtnak kell-e ének?

  hogy kibővül az "ország" rendje

  rettegést kínt halált "teremtve"

s fehér börtönben fehér szívvel

világ "orvosa" gennybe "szível"

sötét a szívnek mutatója

s a léleknek "kutatója"

sötét ésszel "rendet" teremt

lehajigál kihalt verem-

be jót rosszat belet és fertőt

hogy bűzmiazma ereszt le felhőt...

  mit tehet az egyszeri felnőtt

  terror agyán ütve léket?

  - ha megfáradt, vagy mennybe fellőtt -

elfeledni szörnyű emléket

2. És az én kéziratom

kiürült aggyal

felméred félve

mennyit ért eddig

é9leted élve

foglya vagy mindig

tennenmagadnak

adózol vérrel

adózol napnak

rabbörtön rendszer

robban az égre

nem marad mentség:

megúszni élve

s ha leölnének

az mennyit érne?

ídgy dobta mindig

az úr sorsod: érme

jajgattál halkan

amíg még bírtál

jól is te halk kan

é9s jöttek a birkák

á1ldozat papja

ö6nmaga vétet

merthogy az egész

"4én-lénye" vétett

ezért torz ajka

torz minden ének

ídgy üzen - aljas -

az emberiségnek...

Zudor János költő, tanár, újságíró (Nagyvárad, 1954). Kolozsvárott szerzett diplomát agyar-francia szakon, néhán y évig tanított, majd a Bihari Napló, később a Kelet-Nyugat és az Erdélyi Napló munkatársa volt, jelenleg nyugdíjas. Fontosabb kötetei: Pygmalion monológja (1989), Romániából jöttem (1990), Isten asztalán (1995). Sziveri János-díjas.