Tüzes Bálint

Ady

 átom őt
bonbont vesz
minden pimasz cédának
s első - csak tervezett - darabja
hitelén nagyot csattan
csintalanul csinos színésznőkön
tenyere

barnának látom őt
mikor frakkosan kitör
kemény keretei közül
az úri banketteknek
konflisba ül mely
elviszi egy kiskocsmába
talán ebbe - lehet másba
         hol
a pincérek már tudják
romlott vérébe alkoholt
fecskendez
        ezalatt
sötét tincsei
fehérré fakulnak mint
december
        ám
poharak közti koravén
élete
még Valamit keres

Földközeli virulás

gesztenye újra
hófehér gúla
virágán megint
piros erezettel
világgá dobolja
a fény-zuhanást

Tüzes Bálint költő, közíró, tanár (Nagyvárad, 1951). A kolozsvári egyetemen szerzett oklevelet. Katolikus lapokban és a váradi közéleti sajtóban publikál. Verskötete: Életfaárnyék (Europrint Kiadó, 2001

)