Csinszka kihagyott versei

Csinszka emlékezéseit és néhány versét tizenkét füzetben a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrzi.

Márffy Ödön, felesége halála után, Kárpáti Aurélt, a neves kritikust, írót bízza meg, hogy Csinszka emlékezéseit, leveleit szerkeszsze kötetté. Kárpáti el is készít két befejezetlen változatban fennmaradt gépiratot, s előszót is tervez a kötet elé. 1937-es dátum szerepel a gépiraton, ám soha nem jelent meg. Ezt valószínűleg a levelezés összegyűjtésének nehézségei is okozták: Kárpáti nem kapta meg az Ady családtól, de másoktól sem, Csinszka leveleit, s zajlott az Ady-szerzőijogok miatti per, amit Csinszka férjére hagyott végrendeletében. A kiadás meghiúsult, majd a második világháború alatt lerombolt Márffy-villa - ahol sok emlék pusztulhatott el - romjai közül kimentett Csinszka-hagyatékot részben a fent említett kézirattárban helyezte el Márffy második felesége.

Szórványos sajtóközlések után 1990-ben B. Lukáts Júlia szerkesztésében jelentek meg a feljegyzések Csinszka: Életem könyve címmel. A Kárpáti-féle gépirat felvette Intermezzo fejezetcímmel a kihagyott verseket, a kilencvenes kiadás mellőzte.

A kihagyott versek címet Csinszka jegyezte füzeteinek egyikébe, ez arra utalhat, hogy nem vette fel azokat az 1931-ben megjelent Csinszka versei című kötetébe, amelyhez előszót a régi barát, Vészi József írt. Éppen a kihagyott versek oldalai közt, számos kivágott, kitépett lapot találunk. Vajon ki tette? Az emlékeit író Csinszka, vagy az örökösök? De erre nincs válasz.

Két verset választottunk a kihagyottak közül, s itt megjegyezzük, hogy Csinszka következetlen, sajátos helyesírásával adjuk közre a szabad verseket.

A gyász hónapjainak kétségbeesése, halálvágy és az új élet iránti vágy egyszerre jelenik meg Csinszka verseiben, s természetesen ott komorlik a személyes tragédia mögött a háború utáni magyarországi élet minden zűrzavara is.

Nemeskéri Erika

^* Boncza Berta (Csucsa, 1894 - Budapest, 1934)

Boncza Miklós országgyűlési képviselő leánya, édesanyja születésekor meghalt. Svájci nevelőintézetben nevelkedett. Ady Endrével, miután verseit olvasta, levelezés útján ismerkedett meg. Apja ellenezte a költővel tervezett házasságát, ezért csak árvaszéki engedéllyel tarthatták meg 1915-ben esküvőjüket. A betegeskedő Ady először élt családi környezetben, Csinszka türelmes gondoskodása hálás versekre inspirálta a zaklatott életű, egyre súlyosabb állapotba zuhanó költőt. Ady halála után (1919) Csinszka Márffy Ödön festőművésszel kötött házasságot 1920 nyarán. Barátai unszolására kezdte írni az Adyval töltött évek emlékeit. Nem tett le a kisleánykora óta próbálgatott versírásról sem. Nyugtalan, műfaját kereső asszonyélete, bár külső körülményeiben rendezettnek látszott, a meg nem talált boldogság, egyensúly terhét hordozta. Halála, noha csillapíthatatlan fejfájásai jelezték a testi romlást, váratlan volt. Vendégei közt lett rosszul, s néhány napos eszméletlenség után agyvérzésben hunyt el.

Az 1990-ben megjelent Életem könyvének, amelyben töredékes visszaemlékezéseit közölték, legszebb fejezete a Portré Adyról. A költő sugárzó emberi jelenségét rögzítette ihletett szeretettel.

Nemeskéri Erika könyvtáros, tanár (1943, Budapest).  Az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. Az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozik 1968 óta. A könyvtár Kézirattárának tudományos munkatársa l975-től. Kutatási területe a huszadik századi magyar irodalom. Monográfiája: Cholnoky László (1989).