Hubay Miklós köszöntése

Tizenkét esztendeje van szerencsém személyesen ismerhetni Hubay Miklóst. Találkozásainkkor, lett légyen azok színtere a tokaji írótábor, a teátrum próbaterme avagy a váradi utca, alkalma népesebb egybenyüzsdülés avagy interjúkészítés kínálta lehetőség, megannyiszor magával ragadott személyiségének varázsa, a bensőjéből áradó bölcs derű, szellemének frissessége, emlékezetének bámulatos ereje. Az egyetemes kultúra és a nemzeti hagyományok értékeivel, a mítoszok világával és a modern dramaturgia eszközeivel egyaránt építkező drámaíró, az összefoglaló jellegű eszszék, mélyenszántó kritikák szerzője, a tanár, a magyar irodalom utazó nagykövete életműve (élete és művei) révén máiglan lankadatlan erővel hat, alkot és gyarapít.

Önmagával szembeni már-már kíméletlen igényességének, teljességre való törekvésének köszönhető, hogy megannyi opusát többször kiigazította, átírta, újraírta. Igaz, az utóbbira a kényszerűség is rávitte, hiszen megtörtént, hogy egyik kézirata egyetlen példányának valamelyik argentínai szállodában nyoma veszett. Arra is volt példa, hogy amikor a szolgálatos hazai éberek letiltották műveit a színpadról, és műfordításokkal kereste a kenyerét, egyetlen hét alatt egy francia szerző „bőrébe bújva” alkotta meg a darabját.

Mostanság hazajár szülővárosába, Budapest és Nagyvárad között ingázva végez műhelymunkát a Freud, vagy az álomfejtő álma című drámájának színrevitelén dolgozva darabja debreceni játékmesterével és váradi előadóival. Az életét hol Budapesten, hol Genfben, hol Firenzében, sok helyütt töltő Hubay Miklós most egy kicsit hazaköltözött abba a városba, ahol 1918. április 3-án látta meg a napvilágot.

Szilágyi Aladár

Szilágyi Aladár közíró, szerkesztő (Pankota, 1943). Kolozsvárott tanult filozófiát. Publicista, a Kelet– Nyugat egyik alapítója, később főszerkesztője. Elbeszélései, kritikái, tanulmányai különböző hazai és magyarországi lapokban jelentek meg. A Bihari Napló publicistája.