Fried Noémi Lujza

Fried Noémi Lujza költő (Szalárd, 1974). Nagyváradon érettségizett, évekig a Szemfüles című gyermeklap szerkesztője volt. Jelenleg egy nagyváradi antikváriumban dolgozik. Versekkel szerepel a Fekete madonnák és a Váradykon című antológiákban. Első önálló verseskötete Ne hívjatok Naominak címmel jelent meg.

Március

„Annyira hiányzol,

Hogy már jó egyedül.”

(Hervay Gizella: Szerelmes vers lila éggel)

Mert szebbé lettél nekem,

Mint templomoknak csöndje,

És szebb vagy, mintha lennél

Öltözve színezüstbe;

Távolabb, mint a holnap,

És közelebb a vágynál,

Arcomba hulló csöppnél,

Esőcsepp-koppanásnál...

A kapualji csókot,

Egy szellő szétzilálta;

Hózápor hozott vissza,

Tűnt vágyak városába.

Már nélkülem világít,

Városod minden fénye,

Az utcán mások lépnek,

Nyomaink hűlt helyébe…

Időtlenebb a szónál,

És meztelenebb vágynál,

Arcunkba csapó szélnél,

Friss zápor illatánál;

A távolság mi éltet,

Megbénít, elvarázsol,

Hogy újabb útra indulj,

Sosem érkező vándor…

Válaszvers

Tominak

Gyermek

Oly tiszta és szép még a lelked

Akár a takaratlan kertek

Akár a hófehér szerelmek

Most sólymok szép röptét kíséred

De ha az út mocsárba téved

S az éji órát ébren éred

Maradjon akkor szíved és szavad

Szeretni hisz ez a legszebb akarat

S a hajnali napsugarak

őrizzék meg szemed fényét

Ne reméld, teremtsd a békét

Lépteid angyalok védjék

őrizd meg magad

Téli altató

Nézd, lábnyomok a hóban

– Ne rettegj kedves, jól van –

Nézd, rózsaszín az ég is

– Hófelhő, látom én is –

Nézd, eltévedt a vándor

– A hóban utat gázol –

Nyomát a hó belepte

– Aludj el, tente-tente –

Farkas üvölt az éjben

– Vadászni indul éppen –

Mondd, hová megy a vándor

– Ahol a tűz világol –

Eléri még a házat?

– Eléri, s vacsorázhat –

Nyomát a hó belepte

– Aludj el, tente-tente –