Ferenc Zsolt
Tetteim díszhullató fája
mire a bolygók
szeretők barátok
torz tükre
poharak csillanása
víg kacaj
jéggé vált hóember
mire a gyümölcsök
a narancs
szomjoltó keserűsége
a sajgó édesség
mire
dobd le sáladat
a művilágú gyertyát
ki volt ki rád
ennyi mindent aggatott
a kárpit jajgatva hasad
mint a tenger
Bár jönne még tél…
bár jönne még tél
hótorlaszos kegyetlen
vendégtaszító melyben
mint narancsot gyermek
kibontalak irhák és rejtelmek
burkaiból – mert Uralkodol
Az új Bábel
arab betűk
kínai jelek
sokadik rovás
a tested
csupa 1
és csupa 0
hogyan teremtene
újra
Ferenc Zsolt költő (Nagyvárad, 1975). Szülővárosában tanult, az Ady Endre Sajtókollégium hallgatója volt. Versei többnyire a Bihari Napló hasábjain jelentek meg, szerepel a Váradykon versantológiában.