Hodossy Gyula

Megtaposták a fehér Istent

A vattaember darabokban hull a földre

fejét tapossa láb

testét tapossa láb

taposó malom e világ

ne sírj te gyerek, tudom hogy fáj.

Vattából embert formáltál

ha úgy tetszik fehér Istent

(megtetted, amit tehettél)

de tudd meg a hitetlen taposás

szétszaggatja az ártatlan blúzokat is.

A fedetlen mellek: megrémült csecsemőfejek

megszégyenült itt már minden

és erős a félsz

de erősebb a vágy

s mi élünk tovább

A kutyabecsület

Nevess, te hosszúfülű szobatiszta,

te megcsodált nevetés-ok,

kutya-bámuló áruló,

nyávogó macskabarát!

Vihogj csak, röhögj ki engem,

csillagtetőm-, fűpárnám-,

eső-ébresztőm-,

lopott tyúktojás-ebédemért!

Ne félj:

elvadulok!

Hodossy Gyula költő (Dunaszerdahely, 1960). Versei 1977 óta jelennek meg felvidéki lapokban, szerepelt az „Iródia-nemzedék" Próbaút című 1986-os antológiájában. Legutóbbi kötete a Hivatalos versek (2002).

A dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó igazgatója.