Anders Johansson

Seb

Egy nap kilépett a megszokott keretből,

amely a fénykört zárja körül.

Azt hittem, idővel higgadtabban látom.

A halál az élet hétpecsétes titka. Ne tudnánk?

Amire nem gondolunk: e határnak éle van,

ezen a fény még vakítóbb,

ha átélt örömünk beszivárog a sebbe.

Senki sem ismer

Fagyos szél.

Szikláknak tűnő kövek.

Talpunk alatt a föld

akár egy finom árnyék.

Senki sem ismer minket.

Titkok vagyunk.

Az éj csillagos fátyla alatt

alig van súlya életünknek.

Melegfront

A táj éppoly szívszorongva vár

egy utolsó, kegyes melegfrontra,

mint a megkésett költöző madár.

A panteisták készülődnek

az őszi nagy-nagy kiárusításra.

Makacs esők fürge ujjai kutatják át a rétet.

Bezárulnak a szürke ködkapuk.

A sovány macskák álmokra vadásznak.

Testünk hiú páncél a szélmalomharcban.

Emlékezetünkben

egyre riasztóbb árnyak mocorognak.

Egész életemben

Körtefám kínai írásjeleket

varázsol körém a fűbe.

Énjeim is itt keringenek,

pedig hányszor

riogattam őket,

átkoztam,

azt se tudtam,

hova bújjak előlük.

Eddig jutottam.

Nem boldogultam

valahogy magammal, céljaimmal,

pedig mióta eszem tudom, igyekeztem mindig.

Készültem az elszámolásra.

S nincs mit felhoznom mentségemül.

Birkák

Fehér szalag

a sziklák közt a réten:

birkák.

Sűrülő sötét,

mely lassan

megszokja önmagát.

Kövület

Kő-szemével

csodálkozik a gyík

a kegyetlen Időre,

ami sziklába kötötte.

Mervel Ferenc fordításai