Szűcs László

Lámpatényben

Különösen esti órákban meghökkentő a látvány, amely a határ felől Váradra érkezőben akár azt a gondolatot is ébresztheti, hogy finoman szólva vigalmi negyedben jár. Ugyanis sok kicsi vörös lámpa alkotja azt a – figyelemfelkeltő szándékot kiválóan megvalósító – fényreklámot, mely a váradi Dacia sugárúton (volt Március 6. út, egykori Műút) öltözteti harsány pirosba még a közeli tömbházak falait is. Más nagyvárosokban is találkozni hasonlóval, egy környezetvédelmi alapítvány közreműködésével, kezdeményezésére a város három pontján mért légszennyezettségi adatokat s az egészségügyi értékhatárokat villogtatja az autósok és a járókelők szemébe a felirat. A jó hír hozója – mondhatnám a látványról, hiszen szobroztam már a tábla előtt reggeli csúcsforgalomban, moccanatlan levegőjú nyár végi délutánon s csendes késő esti órán egyaránt, a piros lámpácskák alkotta számok mindig megnyugtató helyzetről tanúskodtak: csupán a határérték tizede, huszada, harmincada volt a levegőben a szennyező anyag: kén-dioxid, szén-monoxid, illetve az allergiásoknak oly sok kellemetlenséget okozó por. Tehát a tábla szerint tiszta a levegő, tán ózontól is dús Váradon. Bennfentes ismerősöm mondja – tehát nem én állítom –: finoman szólva kozmetikázzák a tényeket, ez a tábla nem arra hivatott, hogy az embereket ijesztgetve a tényekről árulkodjon.

Elég tágas a két széles út találkozása alkotta körforgalom, így akár ötletbörzét is hirdethetnének hasonló digitális közérzetjavító próbálkozásokra. Mérhetné, mondjuk, egy műszer a közérzetünket. Egy érzékelő a Fő utcán, egy a városperemi lakónegyedek valamelyikében s egy a hegyaljai villasoron. Vagy jelezhetné egy másik tábla a kulturális igények szintjét: könyvvásárlási, színházba járási, tárlatlátogatási hajlandóságunkat. Ha igaz lenne a kegyes csalás, s utóbbi példámra is érvényesíthető, ez esetben megfordulnának a számok, s azt mutatnák: száztíz–százharminc százalékban múljuk felül a hivatalos elvárásokat.

De hát miért is csodálkozunk? A tükörtől a valóságosnál kedvezőbb képre számítani több évezredes hagyomány.