Cordea Márta
Cordea Márta Marosvásárhelyen született 1965-ben, a Temesvári EgyetemenĘromán–latin szakon szerzett oklevelet 1990-ben. 1986 óta a SzatmárĘMegyei Könyvtár könyvtárosa, régikönyvszakértő.Ę
A szatmári könyvtár kincsei
A Szatmár Megyei Könyvtár bibliofil és ritka kiadványok gyűjteménye több mint hetvenhatezer kiadványt számlál. A gyűjtemény a kiadványok jellege, nyelve, műfaja szempontjából igen sokrétű, változatos összetételű. A tudományos és egyházi jellegű kéziratos dokumentumok és értékes ősnyomtatványok mellett szép számmal találunk a 16–18. századból származó külföldi és régi román nyomtatványokat, valamint a 19. és a 20. század értékes kiadványait és periodikáit.
A gyűjtemény 16. századi kiadványai között fontos helyet foglalnak el az egyházatyák műveinek Európa jelentős könyvkiadóinál megjelentetett munkái (a Régi könyvek katalógusa 1998-ban nyomtatásban is megjelent). A különböző kiadású Bibliák gyűjteménye mellett a könyvtár féltett kincsei közöttük találjuk Szent Ágoston (Augustinus), Szent Atanáz (Euthanasius) és Szent Jeromos (Hieronymus) munkáit.
Szent Jeromost, a remetét és a teológiai tudományok doktorát, tekintettel a 4. századi egyházatyákkal folytatott kiterjedt levelezésére, joggal tekinthetjük az egyház szentjei közötti kapcsolatteremtőnek.
Szent Jeromos (Hieronymus Sanctus Sophronius Eusebius) keresztény családban született 347 körül, a Dalmácia és Pannónia határán fekvő Stridon városában, a mai Muraközben. Szülei igen fiatalon tanulni küldték Milánóba, majd Rómába került, ahol retorikát, filozófiát, klasszikus görögöt és emelkedett, művészi latin nyelvet tanult. Később Trierben (Augusta Trevorum) teológiai ismereteket szerzett. Tanítómesterei között találjuk Donatust, a híres grammatikust is.
366 nagyböjtjének kezdetén felvételét kérte a katechumok közé, húsvétkor Liberius pápa keresztelte meg. A felnőttkorban való keresztelést akkor gyakorolták, ha egy személy kellően felkészültnek érezte magát arra, hogy legyőzze a halál bűnét és következetes keresztény életet éljen.
Jeromos sokat utazott, bejárta a Szentföldet, 374 és 382 között Galliát, később Görögországot és Trákiát, ezt követte Kis-Ázsia és Kilikia. 374-ben betegen érkezett Antiochia földjére. Álmában az Úr ítélőszéke elé került, ahol életvitele miatt – inkább Ciceró követőjeként, mintsem keresztényhez illő módon élt – elítélték. Az álom hatására szakított addigi életével, elhatározta, hogy kizárólag a Szentírás tanulmányozásának és a teológiának szenteli elkövetkező életét. Öt évet töltött teljes aszkézisben Kalkisz pusztáiban, közben a héber nyelvet is elsajátította. Antiochiában pappá szentelték, de nem szakított a remeteélettel. 380-ban Konstantinápolyba indult, hogy Nazianzi Szent Gergely prédikációit hallgassa, itt a város könyvtárában dolgozott.
Damaszusz pápa meghívására 381-ben megjelent a római zsinaton. A pápa titkárának választotta, ilyen minőségében 384-ben megbízta az Italának nevezett régi latin bibliafordítás átjavításával és a szövegfordítások felülvizsgálásával. Abban az időben ugyanis igen sokféle latin fordítás forgott fenn, némely fordítások félrevezethették a hívő keresztényeket, ezért vált szükségessé egy újabb elkészítése. Szent Jeromos életéből 22 évet töltött bibliafordítással. A Biblia szövegének felülvizsgálatakor a régi görög fordításokat összevetette a héber szövegekkel, de az előző átültetéseket is figyelembe vette. A revideált szöveg később Vulgata (a. m. közkézen forgó) néven vált ismertté.
A tanult főpap 385-ben újra elhagyta Rómát és Palesztinába vonult. Betlehem közelében telepedett le, egy barlangban folytatta aszketikus életét, tanított és kutatott. Az egyházatyák sorában a legjelentősebbek között, a tanult keresztény példaképeként szokták emlegetni. 420. szeptember 30-án hunyt el Betlehemben. Szentté avatása után testét Rómába vitték.
Szent Jeromos nevéhez a Vulgata mellett több biblikus jellegű munka, polémia és történelmi jellegű írásmű kötődik. Ő fordította görögből latinra Eusebius (Özséb) krónikája mellett Origenész prédikációinak jelentős részét. Munkásságának ehhez a szakaszához kapcsolható az első, eredeti bibliai témájú mű Izsák látomása címmel, ezt a munkát Damaszusz pápának ajánlotta. A De viris illustribus című könyve értékes adatok tára. Leveleit, amelyekből 157 maradt az utókorra, az ókori kereszténység legelmésebb írásműveinek tartják.
A Szatmár Megyei Könyvtár gyűjteményében Szent Jeromos Összes munkái címmel az 1537-ben Bázelben, Frobenius Hieronymus és Nicolaus Episcopus nyomdájában napvilágot látott kiadás hét kötete található meg. A romániai könyvtárak katalógusait végigtanulmányozva erre a kiadásra más könyvtárakban nem bukkantam. A Román Nemzeti Könyvtárban és a Teleki Tékában az 1516-os kiadás található meg. A kiadványra vonatkozó adatokat külföldi katalógusok és az Országos Széchényi Könyvtár 16. századi nyomtatványainak katalógusa közli (Budapest, 1990, 2. köt., p. 1205, H 369).
A szatmári különgyűjtemény Szent Jeromos-köteteit tehát a híres Frobenia officinában nyomtatták. Az officinát 1491-ben Frobenius Johannes (1460–1527) alapította. Ebből a nyomdából számtalan keresztény és antik klasszikus szerző műve került olvasóihoz. Az első latin betűs nyomdák egyike volt, ahol a betűmetszésre nagy gondot fordítottak. A Frobenius kiadóháznak olyan jeles mesterek dolgoztak, mint Hans Holbein, Graf Urs vagy Hanz Lutzerburger. Az általunk vizsgált köteteket Hieronymus, Johannes fia és annak sógora, Nicolaus Episcopus nyomtatta, ők folytatták az idős Frobenius munkáját. Hieronymus 1531-től kezdte kiadói tevékenységét, főleg az ókori latin és görög szerzőket jelentette meg. Kiadványait a pontosság és a betűk eleganciája jellemzi. Nyomdajelvényük a kígyó és a galamb.
A szatmári kiadványok, szám szerint hét kötet, részben Szent Jeromos leveleit és a Szentírásra vonatkozó kommentárjait tartalmazzák. A negyedik kötet a tévesen Szent Jeromosnak tulajdonított munkák gyűjteménye, a kötethez Rotterdami Erasmus írt kommentárt Censura epistolae címmel, amely minden írásműben megjelöli azokat a részeket, amelyeket tévesen a szerzőnek tulajdonítottak, de nem tőle származnak. Ugyancsak a negyedik kötet foglalja magában Jeromos leveleinek egy részét, közöttük van egy Szent Ágostonhoz írt levél is. A kötet tartalmaz egy Szent Jeromos haláláról írt szöveget, Pamphilius Apologiáját.
Az Erasmus által írt előszók 1515-ből, illetve 1534-ből valók. Az ötödik és hatodik kötet a Próféták könyvéhez írt kommentárokat tartalmazza. A hetedik kötet Salamon paraboláihoz, az Énekek Énekéhez, Jób könyvéhez írott kommentárok gyűjteménye. A nyolcadik kötet a Zsoltárok könyvének kommentárját és az Appendixben a Zsoltárokat foglalja egy kötetbe. A kilencedik kötet Máté és Márk evangéliuma, Szent Pálnak a galáciabeliekhez, efézusiakhoz, Tituszhoz, a rómaiakhoz, a korintusiakhoz, a tesszalonikiakhoz és Timóteushoz írott leveleinek magyarázata.
Szent Jeromos szövegmagyarázatai a leghatásosabbaknak bizonyultak a maguk idejében. A Máté evangéliumának magyarázata alapszöveggé, mércévé vált. A magyarázatok az egyházatya tudományos munkásságát alkotják, ugyanis a Szentírás újraértelmezése ennek következtében az első lépésnek tekinthető a Biblia tudományos exegézise felé. Bibliamagyarázataihoz az alexandriai teológiai iskola allegorizáló módszerét használta és az antiochiai iskola realizmusára alapozva építkezett.
A Szatmár Megyei Könyvtár hét Szent Jeromos-kötete az egykori Bethlen Gábor Kollégium könyvtárából került a megyei könyvtár különgyűjteményébe. A kollégium alapjait Bethlen Gábor fejedelem rakta le 1632–1633-ban, az általa tett alapítvány folyósította pénzösszegekből vásárolták meg a kollégium számára Károlyi Benedek lelkész és Vári Bálint tanító könyvtárát. Az évek folyamán az egykori intézmény könyvtárába újabb adományok érkeztek, miközben az állomány gyarapítása nem szünetelt. Végrendeletében a kollégiumra hagyta könyvtárát Tarczali Bogdán Péter professzor, Szenczei Pál és sokan mások. Az 1703-as tűzvész idején mindössze 247 kötet könyvet lehetett kimenteni a lángokból. A bibliotéka újraépítéséhez 1861-ben kezdtek, ekkorra már 1715 kötetet számlált a gyűjtemény. A kollégium könyvei 1972-ben kerültek a megyei könyvtárba. A különgyűjtemény a régi könyvtár állományának és a különböző intézmények könyvtáraiból származó könyveknek az egybeolvasztásából jött létre.
Hieronymus, sanctus. Opera (tomus quartus, quintus et sextus)
Évszám: 1537. Nyomtatási hely: Basel. In officina Frobeniana. Kolofon: Apud. Hier. Frobenium et Nicolaum Episcopium. Bibliográfia: SZ. 2. kötet, p. 1205, H 369; ADAMS-J.117; BMC GERMAN p. 440; VD/16H 3484. Formátum: in folio. Oldaltükör: 58 R(26,6 × 16,5 cm) – szöveg egész oldalon; 34 R(18,8 × 9,8 cm) szövegek; 72 R(27,7 × 8,4 cm/kol.), kommentárok 2 ív. Lapszámozás: 4. kötet: 591 p., 5. kötet: 610 p., 6. kötet 563 p. Grafikai aspektus: fekete nyomdabetűk, nyomdászjelvény, margináliák, szöveg és magyarázatok 2 kolumnás elrendezésben. Kötés: Sárgás bőrrel borított fatáblák, vaknyomásos díszítéssel, a kötéstáblán fémcsatok nyomai láthatók, a könyvgerincen négy profilírozott valódi borda. Raktári jelzet: III. 29; Leltári szám: 72910.
Hieronymus, sanctus. Opera (tomus septimus, octavus et nonus)
Évszám: 1537. Nyomtatási hely: Basel. In officina Frobeniana, Kolofon: Apud. Hier. Frobenium et Nicolaum Episcopuium, Bibliográfia: SZ. 2 köt., p. 1205, H 369; ADAMS-J 117; BMC GERMAN p. 440; VD/16 H 3484. Formátum: in folio, Laptükör: 58 R(26,6 × 16,15 cm) – szöveg egész oldalon; 34 R(18,8 × 9,8 cm) szöveg; 72 R(27,7 × 8,4 cm/kol.) kommentárok (2 kol.). Lapszámozás: 7. kötet: 237 p. 8. kötet 217, /190)p., 9. kötet: 422 p; Grafikai aspektus: fekete nyomdabetűk, nyomdászjelvény, margináliák, szöveg és kommentárok 2 kolumnás elrendezésben. Kötés: Sárgás bőrrel borított fatáblák, vaknyomással díszítve, a kötéstáblán fémcsatok nyomai láthatók, a könyvgerincen négy profilírozott borda. Raktári jelzet: V 7/1; Leltári szám: 72847.
Bibliográfia
1. Catalogue of books printed on the continent of Europe, 1501–1600 in Cambridge Libraries. Compiled by H. M. Adams. Cambridge, at the University Press, 1967 (Adams)
2. Farmer, David Hugh. Dicţionar al sfinţilor. Bucureºti: Univers Enciclopedic, 1999.
3. Az Országos Széchényi Könyvtár 16. századi nyomtatványainak katalógusa. Budapest, 1999, 2. kötet (SZ)
4. Short-title Catalogue of books printed in the German-speaking countries and German books printed in other countries from 1455 to 1600 now in the Brithis Museum. London, 1962. (BMC German)
5. Szentek élete az év minden napjára. Budapest. Pantheon, 1995.
6. Vasil-Marinescu, Paula, Cordea Marta. Cartea străină veche în Biblioteca Judeţeană Satu-Mare. Sec. XV–XVI. Catalog, Satu Mare, 1998.
7. Verzeichnis der im deutchen Sprachbereich erschienenen Druke des XVI. Jahrhunderts. – VD 16 – Hrsg.: von der Bayerischen Staadtbibliothek in München in Verbindung mit der Herzog August Bibliothek in Wolfenbüttel. (red. Irmgard Bezzel. Bd. Stuttgart 1983-.) (VD 16)
8. Internet: www.britannica.fr,
www.itcnet.ro,
www.ecouri-raducaneana.go.ro
Tavaszi Hajnal fordítása