próza
« Vissza

A jászfiú


Ketten ácsorognak a tükörszoba közepén. Fél óra múlva a vörös visít:
– Jövő hét kedden hatkor a repülőtéren! Addig is folytatni a diétát! Viszlát, fiúk!
Imre nehézkes léptekkel koptatja a kicsorbult lépcsőt. A lift nélküli házból kilépve az égető nap arcon üti. A forróság nem engedi könnyeit lecsurogni.
Először ül repülőn. Kisfiús izgalom. Felhők között lebeg. A kékség napfénnyel szőtt játéka ringatja. Elszenderedik. Anyja védelmet adó ölén pihen.
A sziget pompázik. A szálloda elegáns. A szobában aranyozott franciaágy terpeszkedik. Bársonytapéta a falon. A sarokban pihenő karosszék előtt tengerfuvallat, függöny lebben. A teraszon az óceán sós illata bódítja a jászfiút.
Könnyű, fehér lenruháját felölti. Haját összeborzolja. A parfümöt sem feledi.
Liliomfélével futtatott lugasban tálalva az estebéd. Izmos latin, fehér, fekete, ázsiai macsók gyülekeznek. Tartózkodóan várakoznak a hűst adó, burjánzó virágzuhatag alatt. Imre egy hellóval üdvözli (sors)társait. Nem beszél nyelveket.
Megjelenik a vörös Barbie. Mögötte arannyal aggatott dámák. A brokátköntös eltakarja korukat. Feszített babaarcuk mögül elősejlik érettségük. A csillogó ruha itt-ott türemkedik a súlyos testrészektől.
Imre riadt.
– Mi ez? Hogy lesz ebből fotózás? Hogyan kerülök címlapra?
Két alacsony, festett, húsos kezű dáma megragadja Imre izmos karját. Budoárjuk felé vonszolják. Barbie fülébe súgja a rémült fiúnak,
– Gondolj a zsozsóra!
A jászfiú megadóan lépdel a süppedő perzsán. A húsosok belökik Imrét kipárnázott barlangjukba. Lihegéstől, nyögéstől lüktet a fal. A dámák köntösüket a földre dobják, és felajzva az ifjúra vetik magukat. Többszörösen zsírszívott testüket az izmos hímen görgetik. Szilikon mellük labdaként pattog Imre csontos mellkasán. A méretes falloszt szőrtelenített, petyhüdt vaginájukkal morzsolják. Nyalják, falják, még csak életre nem kel. Hol az egyik, hol a másik ugrik az ágaskodó hímtagra.
Izzadt testük cuppog. Vonyítanak, hörögnek. Csokoládéval kenegetik a huszonkét centist. Imre most kicsit meghalt. Elmerül dús kertje, selyembe öltözött felesége képébe.
Az orgia tetőfokára hág. Az életet adó sűrítmény kilövell a fiúból. A dámák vonaglanak, arcukat fürdetik a gejzírben. Szájuk szélét nyaldossák, mint jóllakott farkaskölyök szoptatás után. Csukott szemmel összekenve, aléltan hevernek a színes párnák között.
Imre undorral nézi művét. Felveszi gyűrött, mocskos lenruháját. Mosdatlanul a partra szökik.
Hátulról egy kéz nyúl zsebébe. Amilyen észrevétlen jött, oly észrevétlen távozik.
A jászfiú a kezét dollárral tömött zsebére helyezi.


 arrow2 / 2