Börtönjátékok
(Színhely: erdélyi munkatábor, 1949 kora ősze, de sem a hely, sem pedig az évszám nem lényeges)
Tika (hatéves, kislány) felmászik egy fára, és beles Elektromos Gyuri (35 éves villanyszerelő párttitkár) irodájába. Elektromos Gyuri éppen jelmondatokat szögez a barakk falára. Megérkezik Mitika bácsi, a rendőr. A beszélgetésből kiderül, hogy a munkatelep kiürült: kettőjükön és Kati nénin (hetvenéves, özvegy, vajákos asszony, boltos és buditakarító) meg Tikán kívül (aki az édesanyjával érkezett a telepre, de elárvult, s Kati néni visel rá gondot) minden dolgozó elment, a szegényes körülmények és a nőhiány miatt. Tehát megszűnt a pártalapszervezet is. Mitika beszámol róla, hogy hatalmas változások előtt áll a munkatábor: öt rendőr kell érkezzék, mert várják „az osztályellenséget”: a munkatáborba küldött arisztokratákat, nagybirtokosokat, egykori gyárosokat, „akiknek itt meg kell tanulniuk, milyen a jövő, mert ők csak a múltat, a kizsákmányolást ismerik”.
A transzport szekereken érkezik, hihetetlen öltözékben: nerckeppek, szarvasbőr kiskabátok, rongyos ruhák, lyukas talpú bálicipők. Tika a fáról figyeli az eseményeket, a hat rendőr, Elektromos Gyuri és Kati néni az iroda előtt ácsorog. Öt férfi, egy nő és négy gyermek érkezik. Mitika bácsi megállapítja, hogy egyre rosszabb az arány: tíz férfira már csak egy nő jut. Elektromos Gyuri megkérdezi, beszélnek-e magyarul, s utána megtartja a beszédét. Ekkor újabb szekér érkezik, egyetlen nővel: Viola (30, szakácsnő) az, Elektromos Gyuri menyasszonya. A nagy örömben ők ketten elvonulnak az erdőbe, Tika utánuk. Az új transzport elszállásolása és a bolt meg budi bemutatása Kati nénire marad.
Az új transzport férfi tagjai elfoglalják helyüket a barakk tízágyas hálószobájában, a nők és gyerekek az ikerhálóban kapnak szállást.
Az újonnan érkezettek ezt követően szintén az erdőbe mennek, málnát és gombát keresni: éhesek.
A rendőrök az irodában igazoltatják a jövevényeket, és ellenőrzik a passzusokat. Kiderül, hogy két férfit máshova kellett volna deportálni, éspedig a Duna-deltába.
Ők ketten testvérek, 23, illetve 24 évesek, a máshova szóló paszszus ellenére helyt maradnak, mivel nincs pénz a deltába küldeni őket. A továbbiakban a Dunás Zoli és Dunás Pisti nevet kapják.
Az irodában tartják meg a gyűlést, amelyen Elektromos Gyuri elnökletével Kati néni, a hat rendőr, Tika és Viola vesz részt. A párttitkár összegezi: van ugyan elegendő pokróc az újonnan jötteknek, viszont semmi egyéb. Se élelem, se mosdótál, se pohár, se szappan, se főzőedény, mivel a dolgozók mindent felpakoltak, és elvittek, beleértve a helységnévtáblát. Kiderül, hogy Kati néni megmentett az ellopatástól vagy tíz szekercét, lehet dolgozni: fát vágni és újabb barakkokat építeni. Kati néni felveti az ötletet, hogy ha úgysincs helységnévtábla, át lehetne keresztelni a tábort, mert csúnyán hangzott a régi név: „802-es építőtelep”. A résztvevők egyhangúlag megszavazzák, hogy az új név legyen Marxizmus. Mitika bácsi szerint azonnal hozzá kell látni az osztályellenség megfékezéséhez és átneveléséhez.
•