A „magyar 1956” (részletek)
November 2.
A keleti határ felől Magyarország területére lépett páncélos hadsereg már Szolnok közelében járt. Andropov nagykövet a Parlamentben felkereste Nagy Imrét, hogy közölje vele a Varsói Szerződéssel kapcsolatos magyar nyilatkozatra adott tudomásul vevő moszkvai választ, amely Budapestet kérte a katonai tárgyalások színhelyéül.
A szovjet csapatok kivonásáról tárgyaló négytagú delegáció vezetőjének Maléter Pál honvédelmi minisztert nevezték ki. A Varsói Szerződésből való kilépésről tárgyaló küldöttség tagjai Losonczy Géza államminiszter, Kővágó József, Márton András, Farkas Ferenc, Zentai Vilmos lettek volna, ha Varsóban ilyen tárgyalásra sor került volna.
Hruscsov és Malenkov Bukarestben tárgyalt a román, bolgár, csehszlovák vezetőkkel Magyarország második szovjet megszállásáról, melyhez Jugoszláviát és Kínát is megnyerték.
Az országban megindult az új demokratikus államrend szervezése a társadalmi élet minden területén a földművelésügytől a közigazgatáson, új hadsereg létrehozásán át az igazságszolgáltatásig és a tudományos akadémiáig. A rádió közölte, a nemzeti kormány összetételében rövid időn belül változások történnek.
Nagy Imre miniszterelnök és meghatalmazott külügyminiszter telexüzenetben tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, hogy a Magyarország keleti határától nagy szovjet erők kelet–nyugati irányú mozgása, vasútvonalak, vasútállomások megszállása tapasztalati tény. Arról is tájékoztatta, hogy a magyar fél közölte a szovjet féllel a szovjet csapatok visszavonására, a varsói egyezmény felmondásának végrehajtására vonatkozó tárgyalások színhelyét és a magyar kormányküldöttség névsorát. Kérte, hogy a Biztonsági Tanács utasítsa a szovjet és a magyar kormányt a tárgyalások azonnali megkezdésére.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 3-ra tűzte ki a magyar kérdés tárgyalását.
November 3.
Nagy Imre új kormányt alakított, amelyben a Kisgazdapárt, a Petőfi Párt (régi nevén Nemzeti Parasztpárt), a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát. Három szociáldemokratát: Kéthly Annát, Kelemen Gyulát, Fischer Józsefet, egy újabb kisgazdát: B. Szabó Istvánt, két Petőfi pártit, Bibó Istvánt és Farkas Ferencet államminiszterré neveztek ki. Ugyanakkor felmentették Horvát Imre külügy-, Münnich Ferenc belügy-, Janza Károly honvédelmi, Molnár Erik igazságügyi, Lukács György népművelési minisztert, több más tárca miniszterét, valamint elnökhelyettesi tisztsége alól Apró Antalt és a másik két elnökhelyettest is.
Mindszenty József rádióbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, a magyar nép ezeréves történelme során a legtöbbet szenvedett nemzet. Most vívta ki először a többi művelt nemzet hathatós rokonszenvét. Ezért nem mesterségesen hirdetett, hanem valódi barátságban akar élni minden nemzettel. Most sem adott okot a vérontásra. Az önvédelemből lefolyt harc szabadságharc volt. A szovjet fegyveres erő újabb magyarországi beözönlésére utalva kijelentette: semleges népként jobban fogja becsülni az orosz népet, mintha az 200 milliós birodalomként leigázná. A „gyönyörű egység októberi napjai után” minden párt részvételével, visszaélés-, pártviszály- és széthúzásmentes választások tartását tartotta szükségesnek. A bukott rendszer vezetőinek elkerülhetetlen felelősségre vonását magánbosszú kizárásával pártatlan bíróságok útján tartotta helyesnek. Hangsúlyozta a tennivalóknak (az egyházi intézményeknek és társulatoknak jogszerű visszaadását): a demokratikus vívmányok fejlesztésének jogállami alapon történő véghezvitelét.
A kormány katonai küldöttsége megkezdte tárgyalásait a magyarországi szovjet csapatok tököli főparancsnokságán a szovjet erők kivonásának gyakorlati kérdéseiről. A közös bizottság megegyezett, hogy a technikai kérdésekre vonatkozó előterjesztések tanulmányozása után este 22 órakor ülnek össze újból.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa háromórás vitát folytatott a magyarországi helyzettel kapcsolatban. 10:1 arányban elutasította a szovjet küldött tiltakozását a magyar kérdés tárgyalása ellen. Moszkva követe tagadta Nagy Imre telexüzenetének tartalmát a keleti magyar határon át nagy szovjet haderő Magyarországra történő bevonulását. A kínai küldött a szovjet küldött állítását a magyar kormánytól az ENSZ-hez érkezett legújabb telexüzenet tényadataival cáfolta. Az amerikai küldött elismerte a Hammarskjöld főtitkárhoz beterjesztett magyar kérelem jogosságát az ENSZ-védelemre a kinyilvánított magyar semlegesség alapján. Kérte az ENSZ-főtitkárt, hogy a magyar kormánnyal érintkezésbe lépve tisztázza a ténybeli ellentmondásokat. A francia küldött bejelentette, hogy a szovjet vétó miatt megfelelő határozathozatal lehetetlensége esetén lehetőséget kell találni a rendkívüli közgyűlés azonnali összehívására és határozathozatalára. A vitát estére halasztották.
Eközben az újonnan érkezett szovjet páncéloshadsereg már Budapest határa alá ért, a dunántúli szovjet csapatok pedig hermetikusan lezárták a nyugati magyar határt. Szerov, a KGB vezetője éjfélkor letartóztatta a tököli szovjet katonai bázison tárgyaló magyar kormányküldöttséget.
7 / 8 
•