vers
Hálátlan Alkotás
Lázadóként hálátlan alkotás
Hever csendesen asztalom sarkán.
Rímei szürkék már, kiégettek,
Sorai nem melengetik szívem.
Értékek borát rég kiöntötte,
Pedig oly gondosan megtöltöttem.
Szikkadt homokvár lett címe is,
Furcsa, többé nem tud érdekelni.
Te is szégyelled már alkotásod,
Pedig, uram, le nem tagadhatod.
Békét alkottál, de háború lett,
A világ a te hálátlan versed.
2006. március 17.
•