A pártbüró jelenti…
Izsó Márton [Józsa Márton], a szilágysomlyói URCAD vállalat sofőrje át akart szökni Magyarországra teherautójával, melyben só, gyufa, dohány és más termékek voltak. A határőr milicisták a Károly rajoni Csanálosnál elfogták. (Ő volt tartományunkból a magyarországi eseményekkel kapcsolatban elítéltek között az első áldozat.)
Ehhez a tájékoztatóhoz még egy kiegészítést is fűztek az alábbi „ellenséges megnyilvánulások”-ról:
1. Petruţ Aurelia, a román vasuttársaság (CFR) nagyváradi tisztviselőnője arról beszélt kollegáinak, hogy Budapesten az egyetemisták utcai tüntetést rendeztek és követelték Erdély Magyarországhoz való csatolását. Hozzáfűzte, hogy nálunk is kilátás van arra, hogy az történjen, ami Magyarországon.
2. Szakadáti János és Schimpf Zoltán, szintén CFR-alkalmazottak azt állították, hogy a magyarországiak egy olyan kormányt akarnak, amely mentes minden keleti hatástól, befolyástól.
3. A biharpüspöki állomás klozettjében ellenséges feliratok jelentek meg: Trăiască regele Mihai! Ne căcăm în gura comuniştilor! (Éljen Mihály király! A kommunisták szájába szarunk!) Mindezekhez azt a megnyugtató megjegyzést fűzte a tájékoztató készítője, hogy az illetékes szervek végzik a kivizsgálásokat.
4. Nagyváradon vannak egyes személyek, mint például Nagy János és mások, akik a Szabad Európa Rádiót hallgatják, és különböző rémhíreket terjesztenek Erdély átengedéséről, és hogy Kolozsváron és Marosvásárhelyen az egyetemisták tüntetnek. Az esetek kivizsgálása folyik, következik a megfelelő intézkedések megtétele – zárta jelentését a tájékoztató megszövegezője.
A hármas számú tájékoztató jegyzék szintén november 28-i dátumot viselte, és eddig nem tapasztalt módon mintegy cenzúrázta valaki, feltehetően az elsőtitkár, ugyanis egyes részeket ceruzával zárójelbe tettek vagy lehúztak.
Miután a jelentéskészítő felsorolja, hogy az előző napon hol és kiknek dolgozták fel a Központi Bizottság 22. és 23. számú körlevelét, az alábbi megállapításokat tette: „A magyarok által is lakott rajonokban nagy izgalommal vitatják a magyarországi eseményeket. Például Érkeserű községben mintegy 30 ember közösen hallgatta a budapesti rádió közleményeit. Általában az atmoszféra jó, nincsenek megnyilvánulások a magyarországi események mellett. Jenő, Honctő és Vaskó rajon több községében nem is hallottak a Magyarországon történtekről. A pártgyűléseken azon kívül, hogy állást foglaltak a magyarországi eseményekkel kapcsolatban, felvetettek egy sor problémát az ellenállással, a piaci árakkal és a fizetésekkel kapcsolatban. A feketeerdői, jánosfalvi és fenesi alapszervezetekben arra panaszkodtak, hogy nem kapják meg idejében a fizetésüket. (Ezt a mondatot zárójelbe tette valaki és a lapszélre nagybetűkkel odaírta: nu.) A Refractara építőtelepén dolgozó katonák körében is egészségtelen az atmoszféra az ellátás és az elszállásolás miatt. (Tintaceruzával áthúzva.) A nagyváradi üzemek dolgozói azt panaszolták, hogy a magyarországi események kezdete óta megemelkedett az élelmiszerek ára.” (Ezt is áthúzták.)
A falvak hangulatáról a jelentés készítője megállapította, hogy Szalonta rajonban Tenke, Cséffa és Marciháza községekben a kvóta (beszolgáltatás) miatt elégedetlenkednek, és azt kérdik, miért van náluk kvóta, míg Magyarországon nincs. Hasonló eset volt a Margitta rajoni Szentlázáron és a Honctő rajoni Zarándbányán (Băneşti). A határ menti falvakban is bevásárlási láz kezdődött (só, cukor, petróleum). Az a rémhír terjed, hogy itt is a magyarországihoz hasonló helyzet fog bekövetkezni.
•


