A pártbüró jelenti…
A váradi, székelyhídi, szalontai, margittai rajonok értelmiségi körében sokat vitatják a szovjet kormány nyilatkozatát a Szovjetunió és a népi demokrácia országai közötti kapcsolatról, és többen felvetik a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának kérdését.
Egyes magyarok lakta helységekben, például Mihályfalván, Diószegen, Bogyoszlón, Tárkányban, Borson továbbra is terjednek álhírek Erdélynek Magyarországhoz való csatolásáról. Az előző éjszaka a szalacsi néptanács elnökére támadt Rencsik Mihály, kijelentve, hogy nincs szükség rá, hagyja el a községet.
A tegnap egyes községekben, például Kárásztelken és Nadabon megtámadták a begyűjtőt. Több helyen azt a hírt terjesztik, hogy el fogják törölni a beadást, és ez akadályozza a begyűjtési terv teljesítését. Így például Margitta rajonban, ahol 150 vagon szőlőt kellene beadni, a tegnapi napon nem adtak be egy kilót sem.
A 11-es számú jegyzék november 1-jén este 8 órakor a következőket jelentette: „Ezen a napon 171 táviratot küldtek a tartomány dolgozói a párt-, állami és szakszervezeti vezetők címére, kifejezve köszönetüket az új fizetési rendszerért és bejelentve munkavállalásaikat a termelés növelésére.” Egészségtelen megnyilvánulásokról is hírt adott a jegyzék. Kárásztelken Nagy Erzsébet azt követelte, hogy hozzanak törvényt a beszolgáltatások eltörléséről. A nagyváradi vasúti igazgatóságon tartott nagygyűlésen Cărbunaru Ion, Codilă Gheorghe, Bulaş Valentin kijelentették, hogy hagyják őket békén a Határozat ismertetésével, mert az csak egy írás, amit nem fognak a gyakorlatban alkalmazni. Sőt, Cărbunaru azt javasolta, hogy a távirat szövegéből hagyják ki a munkásokat, csak a mérnökök és a technikusok nevében szóljon, mert azoknak kedvez.
Nagyváradon az 1-es számú, román tannyelvű középiskolában egészségtelen megnyilvánulások tapasztalhatók, tendenciózusos kérdéseket tesznek fel a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Például: a Szovjetunió miért ellenzi a magyar kérdésnek az ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzését, miért vannak nálunk még mindig Sztálinról elnevezett utcák.
A szövetkezeti középiskolában azt kérdezték, hogy ha Romániában a nemzeti kisebbségeknek azonos jogaik vannak, miért szüntették meg a magyar tagozatot ebben az iskolában – és még más hasonló kérdések hangzottak el. (Ez a bekezdés ceruzával lehúzva.)
A Honctő rajoni Körösbökény (Buteni) községben az értelmiségiek naponta öszszegyűlnek Fehér Gheorghe orvos lakásán. Ezek mind volt legionáriusok és maniuisták. Szalárd községben a magyarországi események felbátorítottak egyes ellenséges elemeket, például Kis Károlyt és Takács Ferencet, akik fasiszta dalokat énekeltek és azt kiabálták az utcán: „most harcoljunk, mert jönnek a magyarok”.
A nagyváradi vasúti depóban Crişan Nicolae megverte a párttitkárt, mert az azt mondta, hogy „mi nem vagyunk sztálinista kommunisták, s nem is akarunk az lenni, mi szocialisták vagyunk”.
Semjén községben Păcurar Vasile késsel támadt a begyűjtőre s azt kiáltotta: „Mit hisztek, Magyarországon vagyunk, hogy fosztogassatok és lopjatok?”.
10 / 20 
•