vers
Neurosis (Nevroză)
Künn záporozva havazik,
Benn szerelmem s zongoraszó,
A város dermedt és sötét,
Mintha sírkertben hullna hó.
Szerelmem gyászindulót játszik,
Én furcsán nézem, mire jó;
Mért éppen gyászindulót játszik…
Kint mint sírkertben hull a hó.
Billentyűkre borul zokogva,
piheg, magát felzaklató…
Hangszer hal disszonáns akkordba,
Kint mint sírkertben hull a hó.
Én is könnyezem tehetetlen,
Én, dúlt haját simogató…
A város most puszta üresség
És mint sírkertben hull a hó.
Fábián Sándor fordítása
Kinde Annamária alapfordításának felhasználásával
•