Papp Kató
Nagyvárad, régió, múlt, jelen, jövő - A Napút és a Debreceni Disputa tematikus lapszámairól
Két magyarországi folyóirat is megjelentetett Nagyváraddal, illetve a
Partiummal foglalkozó lapszámot az elmúlt időszakban. Az egyik a Napút
folyóirat idei 4-es, Partium-száma, a másik, időben későbbi, a Debreceni
Disputa ez évi 9-es, Nagyvárad-száma.
A jelen írás célja az összehasonlítás szándéka nélkül szemrevételezni,
mi az, amit a külhoni lapszerkesztő kollégák fontosnak tartottak
megjeleníteni a témakörökkel kapcsolatban.
Hubay Miklós múltat idéző, hangulatos beköszöntő szövegével indít a
Napút. A lírai hangvételű kisesszé címe: Hány Várad van a föld alatt –
és a Tudatunk mélyén? – Ezt követően Nagy Krisztina Részekből egy egész
régió címmel közöl részletet egy hosszabb Partium témájú régiós
tanulmányból. Ugyancsak részletek olvashatók Hollósi Hajnalka
tanulmányából, Kisebbségi oktatáspolitika címmel.
Rendkívül érdekes olvasmány Tornyi Zsuzsa Zsófia Határon túli
doktoranduszlányok című írása, amely ugyancsak egy hosszabb dolgozat
része. Sz. Horváth István a bibói hisztériafogalomról értekezik
Lábjegyzetek a román hisztériáról címmel.
Dukrét Géza Ereklyeőrzők települése címmel Szentjobbról ír helytörténeti
összefoglalót, majd ismerteti a nagyváradi római katolikus püspöki
palota visszavételének históriáját, illetve a nagyváradi vár történetét.
Fleisz János sajtótörténetkönyvéből egy szerkesztett, rövidített
részletet követ ugyancsak egy részlet Vincze Géza kéziratban levő A
Kalota partján című kötetéből, ehhez Vincze Ferenc írt felvezetőt.
Történelmi témájú tanulmányok következnek Balázs Kovács Sándor – Gutai
István (Bánátból bánatba… – Szilánkok egy Végvár-krónikából), Ilnicki
Beáta (Német telepesek Kárpátalján) tollából. A lapszám képanyagát
Jakobovits Miklós festményeiből állították össze – Szilágyi Aladár ez
alkalomra írt értékelő soraival.
Az irodalom szekcióban: Demeter Szilárd, Tóth Ágnes, Lipcsei Márta,
Gittai István, Barabás Zoltán, Szilágyi Aladár, Kinde Annamária, Szűcs
László, Zudor János és Goron Sándor művei olvashatók.
Az Ablak rovatban Várad költő filozófusa címmel Horváth Imréről közöl
jegyzeteket Pomogáts Béla irodalomtörténész. Barabás Zoltán Kútbanézők
című kötetét Vincze Ferenc, az 1111 Csallóköz–Partium szépirodalmi
antológiát Szászi Zoltán méltatja. Ugyancsak olvasható a Napútban Csűry
Istvánnak a Közjó Szolgálatában Díjjal kitüntetett Partiumi Magyar
Művelődési Céhet laudáló szövege. A Partium folyóirat tizenöt évét
Felhős Szabolcs foglalja össze, míg az idén ötödik születésnapját
ünneplő Váradot Szűcs László ismerteti.
A Debreceni Disputa kulturális közéleti folyóirat Nagyvárad-száma Lapis
József Üdvözlet című beköszöntőjével indul. Ezután a Főtér rovatcím
alatt két írás olvasható: „Egy nyelvet beszélünk” címmel Gurbán György
interjúja Biró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével, illetve
Nagyvárad, Biharország fővárosa – a város történetének rövid
összefoglalása Kupán Árpád tollából. A Macskakő rovatban nagyváradi,
illetve váradi kötődésű írók, költők – Zudor János, Karácsonyi Zsolt,
Farkas Arnold Levente, Szálinger Balázs, Traian Ştef, Váradi Nagy Pál,
Kinde Annamária, Szűcs László, Szőcs Géza – művei olvashatók.
A Kapualj rovatban Jatnyik Zsolt kisesszéje: Régióálmok határon innen és
túl címmel, az írás alcíme: Debrecen, Nagyvárad és ami közötte van…
Ugyanitt Kele Csilla rajzol körképet az utcaszínházról, „Kinn is
vagyunk, benn is voltunk” címmel. Az Árkádok rovat szerzői Fleisz János
(Az örök átalakulás városa), Emődi Tamás (Műemlék templomok
helyreállítása a Partiumban), illetve Váradi Nagy Péter a szubjektívebb
hangvételű, Privát Várad című írással.
Ezt követően erőteljes politikai töltetű beszélgetés olvasható Tőkés
Lászlóval, az interjút Balogh Tibor készítette. Végül a Lépcsők rovatban
Kovács Szilvia ír a századfordulós Nagyváradot ábrázoló képeslapokról,
illetve Riskó Éva Balázs Imre József Mint egy úszó színház című
kötetéről.
