Szilágyi Aladár
TAJO, a betájolás mestere
Hogy mitévő lehet a szobrász egy versszöveggel? Vesz egy méretes falemezt, kellő mértékben, kellő színűvé patinásítja, s önnön grafikai kívánalmainak megfelelően tördelve rögzíti rá a versidézet sorait, a harmadik dimenzióba kiemelt betűkkel. (Nagyálmos- vers: „Ahogy épült fölfelé a falam, / Úgy nőtt bennem a szerelem. / Most itt ülök kész munkám előtt, / S csak magamat szeretem.”) Egyébiránt, hogy a művésznek valóban sok köze van az irodalomhoz, mi sem bizonyítja beszédesebben, mint hogy tavaly októberben szerzők, könyvkiadók és könyvterjesztők köreiben forgolódva sikerített minitárlatot a gyergyószárhegyi írótábor helyszínén könyvszerű tárgyaiból.
A City Book például tekercshulladékokból, üres festékesdobozokból állít fapiedesztálra egymásra torlódó-düledező, méretarányos „felhőkarcolókat”. A Betűfal fakeretbe gyömöszölt könyvek, folyóiratok garmadája. A reménybeli műélvezők okulására bizonygatom: lám, lám, a művész efféle semmiségekből is képes plasztikailag is, grafikailag is izgalmas, dinamikus-változatos képződményeket produkálni. Csupán biztos szem és biztos kéz kelletik hozzá. No meg képzeletgazdag, érzékeny alkotó elme – akár az objektek befogadásához… The Bag (A táska) című munkája hasonló koncepció alapján készült. A fanyelű szállítóalkalmatosság egymásba szuszakolt könyv- és folyóirathalmaz, vékonyabb-vaskosabb tekercsek és hullámzó lapgyűjtemények plasztikus-grafikus játéka. A The First Page (Az első oldal) síkjában az About Life már ismerős búzaszembetűi köszönnek vissza. A The Last Page (Az utolsó oldal) soraiban viszont az antikvitás írásjeleire emlékeztető begörbült szegek szerveződnek misztikus szöveggé. A Musik Book bársonyosan zöld keretben, sárga árnyalatokat felvonultató alapon négyszer öt kuszán hullámzó, sötétbarna kottavonalat foglal magába. A hangjegyeket kisebb-nagyobb, az alapfelületbe vert szegfejek képezik. Prima vista – hogy egy zenei kifejezést használjunk – felülről nézvést szeszélyesen szétszórt, fémes csillogású buborékoknak tűnnek. Csak az objektre vetülő oldalfény által képezett szeszélyes szegárnyékok leplezik le mesterünk csalafintaságát. A CD nem más, mint egy függőlegesen felállított monumentális fadoboz, kitárt fedelének belsejére rögzített, a hajdani bakelitlemezek körkarcolataira emlékeztető, feketéllő óriáskoronggal.
Tasi objektjei közül kedvencemmé vált a Deaf Words (Süket szavak). Adott egy erezete és csapillesztékei szépséges ritmikáját szelíd lakkozással felmutató, némi kék festékmaszattal ékesített fadoboz. Világosabb felületű tetejéről egy fura patefontölcsér szökken szárba. A tölcsér faktúráját vékony farostlemezekkel határolt, egymáshoz ragasztott, kiégett végű gyufaszálak képezik. Közönséges halandó nem is gondolná, hogy leghétköznapibb hulladékaink enynyi plasztikus lehetőséget kínálnak a szépművesség számára.
Tasi József gyakori temesvári, aradi stb. jelenléte mellett számos alkalommal állított ki Szegeden, Orosházán, Budapesten. A magyar fővárosban egyik résztvevője volt annak a reprezentatív seregszemlének, amely 26 temesvári művészt vonultatott fel a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Andrássy úti székházában.
Fontos adalék: lapszámunk képzőművésze pedagógusként is excellál. Iskolásait nemcsak rajzra tanítja, hanem interaktív szeánszokra is összegyűjti őket – mindent elkövet tanítványai vizuális kultúrájának fejlesztéséért. Mi több, kisinasaivá, munkatársaivá fogadja őket, munkájuk eredményeit közös tárlatokon mutatják be a közönségnek. Az internetről jutott a tudomásomra: irányításával együtt festettek téglára, cserépre, üvegre, fára egy elképzelt várost. Valóságos ökológiai manifesztum sikeredett abból a virágokból készített földgömbből, amelyet a Francia Kulturális Központban állítottak fel. A kollektív akció további fejleményeként a virágglóbuszt beszórták mindenféle hulladékkal, végül megtisztították a papír-, üveg- és bádogszeméttől. Egy alkalommal TAJO tanár úrnak két termet bocsátottak rendelkezésére a Bánsági Múzeum képzőművészeti részlegén, ahol Térkép címen rendezett be egy installációt. Régi térképekből kivágott madarakkal borította be a termek falait, aszszisztensei pedig hat hatalmas papírtekercsről olvasták fel egy időben hat nyelven a Föld napja tiszteletére kiválasztott üzeneteket.


