Merényi-Metzger Gábor
„Nagysándor” József keresztelési anyakönyvi bejegyzése
Itt a kutatást már majdnem teljesen feladtam, amikor is a kezembe került a tábornok nagybátyjának, dr. Nagysándor Imrének az egyetemi anyakönyvi bejegyzése. A dokumentum adatai szerint a Nagyváradon született, római katolikus vallású, 24 éves hallgatót 1799. november 21-én avatták orvosdoktorrá. De a leglényegesebb az, hogy a vezetékneve nem Nagy-Sándor vagy Nagy Sándor, hanem Sándor volt.13 Ugyancsak ezen a néven, azaz Sándor Imreként szerepel egyébként – mint Szatmárnémeti város orvosa – egy Szatmár vármegyéről 1809-ben megjelent monográfiában is.14
Így arra gondoltam, hogy talán Nagysándor tábornok Sándor József néven látta meg a napvilágot. Azt, hogy pontosan mi okból lett a Sándor családnévből Nagy-Sándor, nem tudni, de azt igen, hogy erre az esetleges „névváltoztatásra” az 1810-es évek első felében kerülhetett sor.
Mint láttuk, 1809-ben Nagysándor Imrét még Sándor Imrének hívták, 1816-tól pedig az unokaöccse már Nagy-Sándor Józsefként szerepel az iskolai irataiban. Némi utánjárás után sikerült ugyanis megszereznem Nagysándor tábornoknak, a pesti piarista gimnázium 1816/17. és 1817/18. évi anyakönyveiben található bejegyzéseit. Ezek szerint „Josephus Nagy Sándor” római katolikus vallású, magyar nemzetiségű, 13, illetve 14 éves – azaz 1803-ban született –, Bihar vármegyei, nagyváradi születésű volt. Ugyancsak ezekből a dokumentumokból derült ki – ami eddig egyetlen eredeti forrásban sem szerepelt –, hogy az édesapját Józsefnek hívták, Pesten élt, és „em. fisc.”, azaz nyugalmazott ügyvéd vagy ügyész volt.15
Ezen feltételezett névváltoztatás tényének, valamint az iskolai matrikulák adatainak az ismeretében, jómagam is átnéztem a Nagyvárad-olaszi Római Katolikus Plébánia irattárában16 található anyakönyveket, ahol végül sikerült megtalálnom a rég keresett – latin nyelvű – keresztelési bejegyzést, amely a következő adatokat tartalmazza:
A születés dátuma: 1803. augusztus 19.
A keresztelés dátuma: 1803. augusztus 20.
Születési helye: [Nagyvárad]
Neve: József János Nepomuk
Vallása: [Római katolikus]
Neme: [Fiú]
Törvényessége: [Törvényes]
Szülei: Sándor József úr és Tatzel Jozefa, polgárok
Keresztszülei: Urbányi Mátyás úr és Droszt Anna Mária aszszony, polgárok
Keresztelő: Katona György káplán17
Summa summarum, Nagysándor József tábornok Nagyváradon, 1803. augusztus 19-én látta meg a napvilágot. Azt pedig, hogy ez a Sándor József nevű gyermek azonos a „mi” vértanú tábornokunkkal, az a tény is bizonyítja, hogy ennek is volt egy Károly nevű öccse. A fentebb már említett Nagy-Sándor Károly a források szerint 1806. január 26-án született, ez a Sándor Károly pedig ugyanezen a napon – igaz, egy évvel korábban, azaz 1805-ben – látta meg napvilágot.18 Ez pedig nem lehet a véletlen műve!
Említésre méltó adat, hogy a Nagyváradon, 1801. január 19-én összeházasodott19 szülőknek, id. Sándor Józsefnek és Taczl – vagy másképpen írva Tatzl, Tatzel, Taczel etc. – Jozefának összesen nyolc gyermeke született.20 Közülük azonban csak József, Károly és – a feltehetően valóban Szatmárnémetiben született – Johanna élte meg a felnőttkort. Lajos (1801–1812), Sarolta (1806–1809), Amália (1808–1812), Imre (1811–1811) és Lajos (1813–1813) még gyermekként hunytak el.21
Jegyzetek
1. Fleisz János: A leghazafiasabb érzelmű tábornok. Nagysándor József (1804–1849). Nagyvárad, 2004., 5. o.
2. Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 2000.,181. o.; Hermann Róbert: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúi. Budapest, 2000., 36. o.; Katona Tamás: Az aradi vértanúk. Budapest, 2003., 36. o.; Vértanúk könyve. A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai 1848–1854. Szerk.: Hermann Róbert. Budapest, 2007., 77. o.
3. Katona: i. m. 379. o.
4. Katona: i. m. 438. o.
5. Österreichisches Staatsarchiv. Kriegsarchiv (a továbbiakban: ÖStA. KA). Militärmatriken. Band 925. Sterberegister der K. k. Garnisons-Seelsorge Arad, 1850–1851. Seite 2.
6. ÖStA. KA. Grundbuchblätter des 2. Husaren-Regiment. Abg. I–III., Heft 1/99., Kt. 1135.
7. Itt szeretnék köszönetet mondani Emődi Andrásnak, Fleisz Jánosnak és Csámpai Ottónak, akik voltak szívesek megnézni nekem az említett anyakönyveket.
8. Budapest-Alsóvízivárosi Római Katolikus Plébániahivatal. Meghaltak anyakönyve. III. köt., 187. o., 90. fsz.
9. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár. V. 61. A Kalocsa-belvárosi római katolikus plébánia iratai. Meghaltak anyakönyve. 149/1850. fsz., 108/1855 fsz.
10. Friedrich Gatti: Geschichte der k. und k. Technischen Militär-Akademie. I. köt. Geschichte der k. k. Ingenieur- und k. k. Genie-Akademie 1717–1869. Wien, 1901. 735. o.
11. Militär-Schematismus des österreichischen Kaiserthumes. Wien, 1830. 303. o., 310. o.
12. Oesterreichische militärische Zeitschrift. Erstes Heft. Wien, 1834. 230. o.
13. Semmelweis Egyetem Levéltára. 1/f. Az Orvostudományi Karon végzett hallgatók jegyzéke. I. köt.
14. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete. I. köt. Buda, 1809. 212. o.
15. Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. III. 12. A pesti gimnázium levéltára. Anyakönyvek. 42a. köt., 43a. köt.
16. Itt szeretnék köszönetet mondani Kiss Albert kanonok úrnak, aki volt szíves engedélyezni számomra a plébánia irattárában való kutatást.
17. Nagyvárad-Olaszi Római Katolikus Plébániahivatal (a továbbiakban: NVOP). Kereszteltek anyakönyve. I. köt. 334. o.
18. NVOP. Kereszteltek anyakönyve. I. köt., 344. o.
19. NVOP. Házasultak anyakönyve. I. köt. 155. o.
20. NVOP. Kereszteltek anyakönyve. I. köt. 321. o., 334. o., 344. o., 354. o., 362. o., 385. o.
21. NVOP. Meghaltak anyakönyve. I. köt. 358. o., 387. o., 402. o., 407. o., 415. o.
A szerző további írásai
2 / 2