Fátyol Zoltán és Kányási Holb Margit alkotásai
Fátyol Zoltán festőművész: „E titokzatos és felderíthetetlen mélységű világok krónikákat és legendákat egyesítenek, úgy jelennek meg, mint megcsonkított tudósítások, eltévedt üzenetek, melyek mégis minden kétséget kizáróan jelzik a bizonyosság útját.
De a kulcs elveszett, és semmi nem ad megfejtést. Sok bejárat létezik azonban e komponált jelenségkörben, s mindennek velejárója, több nyitott zóna és a köd átláthatósága.”
Tapasztalható, hogy a történetiségen túl, az eseményeknek a szakma lehetőségeit is latba vetve, sajátos, „mesélő képek” világába kalauzol bennünket.
Kányási Holb Margit, „belülről képezi meghatározatlan alakzatait, széttördeli, majd átrendezi a gyorsan változó elemeket, mélységét keresi egy-egy részletnek és elviszi a tudatban már majdnem azonosítható konkrétum határáig, képekbe tördeli a felbomló, majd újra összeálló formákat, és hozzáadja az időt e pillanatról pillanatra változó egyensúlyhoz, s mindezt látni engedi a felszínen. Az őszi erdő misztériuma ez, élve boncolja önmagát és feltárja patológiájának eredményeit” – fogalmaz dr. Vitéz Ferenc művészeti író Szakralizált poézis a térben című anyagában. (Részletek a művészet rovatban)
