Az ijesztgető
Hátborzongató mostanában elhaladni P. városka temetőkertje mellett. Sötétedés után a sírkövek mögül monoton morgás…
A kerítés-menti sikátorjárókon és a virágárusokon kívül az eltemetettek hozzátartozói is panaszkodnak.
Senki sem meri felkutatni az egyhangú moraj forrását. Hiába szerveződik éjszakai őrség, a jelenség nem szűnik meg.
Amikor a lidérces hang kiválaszt egy magányos látogatót, követi, s tovább folytatja a menekülő sokkolását.
A szóbeszéd szerint nem a hontalanok riogatják embertársaikat, hanem maguk a sírkövek rezonálnak be az alájuk temetett nyughatatlan lelkek sikolyától.
A sokadik bejelentés után tarthatatlanná válik a helyzet. A rendőrség körülveszi a sírkertet, egy egér sem tud észrevétlenül kisurranni.
A gyülekező tömeg a járőrök hollétét a kutyák vakkantásából, és az ég felé csillanó fényekből sejtheti. A temetőbejáratnál a városi tv munkatársai, riporterei tülekednek. Ismét felvillannak a fénycsóvák. Már látni lehet...
A helyszínen tartózkodók a bilincsbe vert „morgóban” felismerik saját polgármesterüket.
Merényi Krisztián költõ, író (Karcag, 1970). Hat önálló kötete jelent meg, három verseskönyv és három novelláskötet, a legutóbbi, Maradj nyugton, hullácska címmel, 2011-ben a BabelPress kiadónál. Fehér Klára- és Bólya Péter-díjas (2010).


