Léda, Diósy Ödön második menyasszonya

Ki volt Léda?

Léda ifjúságáról húga, Brüll Berta már idős korában mesélt. Apai nagyapjuk Brüll Lipót, akinek családja nürnbergi volt. Szegényen kezdte életét Aradon, de Váradon hatalmas vagyont szerzett. Berta szerint nagyapja alapította a váradi Kereskedelmi Csarnokot, bár mások szerint csak az első elnöke volt. Fia, Brüll Samu szeszgyárat örökölt apjától, de egy tűzkár, majd sikertelen tőzsdézése miatt tönkrement. Fontosnak tartotta Brüll Berta megemlíteni azt is, hogy az úgynevezett „úri társaság” befogadta Brüll Samut és családját.3

A váradi viszonyokat jól ismerő Hegedüs Nándor szerint a nagyapa, Brüll Lipót vagyonát nem az üzlet, hanem a házassága alapozta meg azzal, hogy 1844-ben feleségül vette Mihelfy Sámuel nagykereskedő, nagyváradi patrícius zsidó család sarjának leányát, Reginát. Egy időben Brüll Lipót elnöke volt a neológ zsidó hitközségnek, és tagja volt a Bihar Megyei Nemzeti Kaszinónak is. 1881-ben halt meg. Általa vált a nagyváradi Brüll család előkelővé, és társadalmilag Nagyvárad úgynevezett legjobb családjai közé számított.4

Adél anyai nagyapja, Stern József báródi származású volt. Földbirtokai mellett az övé volt a peceszőlősi sörgyár. Gazdag ember lévén jó nevelést adott Cecília lányának, s annak három gyermeke született Brüll Samutól: Adél (1872. szeptember 1.), Margit (1874), Berta (1877). Gyermekkorukban a Szilágyi Dezső (ma Moscovei) utca 11. szám alatti többszobás, földszintes, kertes házban laktak, amit azóta lebontottak, később a Fő utcai Rózsavölgyi-házban. Majd csak az apa, Brüll Samu halála után, 1902-től költöztek Stern Márton Fő utcai házába.

Adél négy elemit magániskolában végzett Váradon, majd Bécsbe került, egy előkelő intézetbe. Mikor hazatért Váradra, már kifejlett nagylány volt. Állítólag folyékonyan beszélt németül, franciául, angolul, és tökéletesen tudott viselkedni, emiatt édesanyjával együtt minden ajtó megnyílt előttük, hivatalosak voltak az „úri társaság” minden báljára. Adélnak elég mozgalmasan és vidáman teltek a napjai, 18-19 éves korában kezdett bálozni. Igen szép lány, feltűnő jelenség volt.5

Révész Béla szerint forogtak körülötte az udvarlók, kérők. Brüll Berta név szerint is megemlített egy Schey Pál nevű huszár főhadnagyot és egy Recht Sándor nevű hegedűművészt. A tiszttel való házasságot a család ellenezte, főleg a nagymama, a hegedűművész viszont Adél tetszését nem nyerte el.6 Később Ordódy Pál huszár főhadnagy udvarolt Adélnak. Ordódyt 1890-ben helyezték Nagyváradra. Úgy tudták a váradiak, hogy „bensőséges szerelmi viszony” fűzte Adélhoz, akivel mindig együtt mutatkozott, de a tiszt 1897-ben váratlanul áthelyezését kérte, és ezzel megszakadt kapcsolatuk, annak ellenére, hogy az ismerősök arra számítottak, az házassággal végződik. A házasság meghiúsulásának okát keresve Fehér Dezsőné valószínűnek tartotta azt, hogy ekkor ment tönkre Brüll Samu, ami veszélyeztette a házassághoz szükséges kauciót, de nem zárta ki azt sem, hogy sok egyéb oka is lehetett annak, hogy a főhadnagy áthelyeztette magát, ami szíven találta Adélt, s egyik napról a másikra visszavonult a társaságtól.7 Mindezt tagadta Brüll Berta, aki szerint házasságról szó sem volt közöttük. Nem hallotta soha a nővérétől azt sem, hogy szeretett volna Ordódyhoz férjhez menni, viszont Schey főhadnagyhoz igen, de azt a család ellenezte, a nagymama egyébként is minden tisztet üresnek, léhának, pazarlónak tartott. Mintegy az előbbi kijelentését igazolandó, nem tartotta valószínűnek, hogy a nagyanyja hajlandó lett volna akár egy árva fillért is adni kaucióként.8

Önként adódnék a válasz: – állapította meg Benedek István – ha a zsidó menyasszonynak nincs pénze kaucióra, és nincs vagyona, akkor a huszártiszt miért tartson ki mellette? Ez lenne a típusos lelépési ok, csakhogy Ordódy nem volt típusos huszártiszt – ezt későbbi élete is bizonyította, amit Dénes Zsófia kutatott ki –, az sem bizonyos, hogy értesült Brüllék anyagi összeomlásáról. A nagymama, Brüll Lipótné vagyona megmaradt, ebből kifizethette volna a kauciót. A legvalószínűbb az – vélte Benedek István –, hogy Ordódy nem nősülésre termett ember volt, megrögzött agglegény, aki talán megelégelte e szerelmet, és áthelyeztette magát egy másik garnizonba.9

Diósy Ödön Szófiában

A legenda szerint Diósy Ödön 1897-ben jelent meg Nagyváradon – Brüll Berta szerint 1898 nyarán –, és amikor meglátta Lédát, kijelentette: ő lesz a felesége. Az utóbbi lehet az igaz. Diósy Szófiából jött haza, ahol apróbb üzletekkel foglalkozott. Előzőleg állítólag kijárta Bécsben a Keleti Akadémiát – amit Brüll Berta nem tartott valószínűnek –, és több nyelvet is beszélt. Diósy családjáról a következőket írta Hegedüs Nándor: Diósi Ferenc – Ödön édesapja – címfestő volt, akárcsak fivére, Soma. Műhelye aránylag hamar megszűnt. Három gyermeke volt, Diósi Anna, aki korán katolizált és hozzáment Beleznay Antal karnagy-zeneszerzőhöz, Ödön (1873–1935) Adél férje, és Mihály, aki a fivére nevén levő csemegeüzletet vezette Nagyváradon.10

Arról, hogy mivel foglalkozott Diósy Szófiában, megoszlanak a vélemények. Bölöni György úgy tudta – és sokan mások is –, hogy Diósy ekkor már a Magyar Kereskedelmi Múzeum szófiai képviselője volt. Hegedüs Nándor ellenben ebben kételkedett.11

Az ellenben tény, hogy Szófiában igen aktív volt a magyar közösség keretében, és 1898 októberében a szófiai magyar egylet elnökének választották.12 Nem sokkal ezt követően gyűjtést szervezett az ottani magyarság körében Erzsébet királynő szobrára, és az összegyűlt szimbolikusnak tekinthető összeget, 50 forint 25 krajcárt a Nagyváradi  Napló szerkesztőségébe küldte, amiről a lap beszámolt az olvasóinak.13