pizsamás hedonizmus
pizsamás hedonizmus
sétálgatva a folyosón
megtudom hogy a fal menti
nagyjából csípőmig érő
pácolt deszkakorlát
nem az öreg nénik kapaszkodója
hanem a falat védi
a targoncáktól
*
ápoló per beteg
annyi mint börtönőr per rab
ez nem csúfolkodás
ez nem elégedetlenség
ez nem sápatag panasz
vagy oktalan bosszú
vélt sérelmeimért
ez steril
pihent agyú
matematika
különben ebből következik
hogy a rab is úgy aránylik a beteghez
mint a börtönőr az ápolóhoz
de ez már nehezebb egyenlet
szinte magam sem értem
*
pizsamás sétautam
egyik legboldogabb pillanata az volt
amikor megtudtam
hogy a kávé
nem közömbösíti a nyugtatót
megélhetem hát éberen
lelkem kőszobráról
sötét szorongásaim
pikkelyszerű lepattogzásait
érzem
hogy a gumikesztyűs isten
mint pattintja le rólam
rendre a bánat granuláit
Budapest, 2012. IX. 4.
Költő (Kolozsvár, 1955). Kolozsvárt érettségizett, 1974-75-ben játékgyári munkásként dolgozott. 1973-ban mutatkozott be az Echinoxban; a Fellegvár c. ifjúsági oldal egyik munkatársa lett. Számos antológiában társszerző (Kimaradt Szó, Bukarest, 1979). Az Új Symposion vajdasági folyóiratban publikáló poszt-avantgárd írógárda munkásságával rokonszenvezett, Ladik Katalint tartja egyik mesterének. 1987. óta Budapesten él, a közelmúltig a Magyar Rádió Sajtóarchívumának sajtóinformatikus dokumentátoraként dolgozott. Fontosabb kötetei: Barna madár (Kriterion, Bukarest, 1979, Fabula rasa (Dacia, Kolozsvár, 1981), Magánbélyeg (Kriterion, Bukarest, 1983), Üzennek a falmikulások ((Holnap, Budapest, 1990), Madárbüntető (Palatinus, Budapest, 1998). Nyuszimesék címmel prózakötete is megjelent.


