két part között

selymes derengés ébreszt reggel
elpárolog a félelem
hagyj egy kicsit még elidőznöm
ágyadban, ezüstkényelem
hűséges szélkutyám, te tárd ki
ha megvirrad az ablakot
ne lebbenj fel, félálomfüggöny,
ne siettesd úgy a napot
két part között a csend tavában
születnek csak igaz dalok
ne moccanj, perc, ne érints engem,
most saját helyemen vagyok