Földvári László

( Részlet egy tanulmányból, amely a Magyar Mozgókép Közalapítvány Józsa Péter ösztöndíj-programjának keretében készült. Kézirat, 1999.)

HÓDMEZőVÁSÁRHELYEN 1897. február 27. -én /vasárnap/ került sor az első mozielőadásra, amelyhez az alábbi újsághirdetés igyekezett kedvet csinálni:

Ámulattal követték a nézők az eseményeket, ahol a legkisebb mozzanat is a nézők szeme előtt játszódott le.

A Nyári Színkör deszkáin is megjelent a Mozgó Fénykép bohózat formájában, ahol az eredeti szövegkönyvtől némileg eltérve játszották Cinematográf nélkül. Kellner Mór 1899. februárjában a Cinematográfról tartott előadást, amelyről így írt a Hódmezővásárhely című napilap:

"Cinematograf a neve annak a gépnek, mely az életből vett valamely jelenetet, szemléltető egymásutánba mutat fel."

Ezt a gépet mutatta be működés közben a Fekete Sas nagytermében, ahol az este 8 órakor kezdődő előadás belépő díja a következőképpen alakult:

I. rendű hely 50 Krajcár

II. rendű hely 40 Krajcár

Földszint álló 30 Krajcár

Karzat álló 20 Krajcár

Feltételezhetően sokan látogatták az előadást, mert a következő évek során többször visszatért a városba.

Kellner Mórt 1901-ben egy ismeretlen kilétű vállalkozó, 1902- ben pedig Benkő tanár követte. Ezek a mozi előadások két-három naposak voltak, szegényes repertoárral. Miután lejátszották 24-25 filmjüket, az előadások befejeztével megismételték a legnagyobb érdeklődést kiváltó filmeket. Mivel igen drága áron tudták beszerezni ezeket, igyekeztek minél hosszabb ideig játszani őket, ami sokszor oda vezetett, hogy élvezhetetlenek voltak a kopott, szakadozott filmek.

1901-ben A párizsi világkiállítás, A madridi bikaviadal című filmek mellett részleteket láthatott a közönség az angol-bur háborúról készített filmből is.

Óriási érdeklődés kísérte az Utazás Norvégián keresztül, a Jeanette hajó pusztulása és a Palesztina című, "természetes nagyságú képeket".

A fővárosi URÁNIA MAGYAR TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ a Nyári Színkörben mutatta be, rendes színházi helyárakkal az alábbi filmeket:

Június 29-én Spanyolország

Június 30-án Amerika
XIX. század

Július 1- én 1848
A tánc

Július 10-én a vásártéren "mozgó fényképekben sok tekintetében érdekes és tanúságos dolgokat" mutatott be egy vállalat.

November 16-án és 17-én a Fekete Sas nagytermében Benkő tanár előadását Bella Róza kisasszony hírneves szerpentin táncművésznő fellépése tette vonzóbbá.

A mutatványosokkal egy sorba "sorolt" mozi igen rövid idő alatt oly népszerűséget szerzett, hogy a "magasabb rendű szórakozást nyújtó" színházi idény előtt már egy hónappal s annak időtartama alatt nem volt szabad mozielőadást tartani.

1902 nyarán tartott előadást Fáber Sándorné sátoros mozija Hódmezővásárhelyen, ami négy napon át a legfőbb látványosság volt.

1903-ban a Hannoverből bevándorolt Narten György a gimnázium előtti kőfal alatt állította fel körhintáját és cinematográfját - melyet 20 LE gőzgép üzemeltetett.

Több mint két hétig szórakoztatta a lakosságot. őt Winkler Lambert követte. A kör- és hajóhintával bíró mutatványos felszerelésének a cinematográfia csak egy része volt, mely négy napon át nagyszerűen szórakoztatta a nézőket.

1904. augusztus 1-én kelt levelében Narten György az alábbiakkal fordult a város törvényhatósági bizottságához:

"...van szerencsém üzletemet, amit már Hódmezővásárhely n.é. közönségének a múlt évben ott létemkor bemutattam és igen lelkesen szórakozott a közönség a rövidesen rendezendő kiállításra felajánlhassam, azon megjegyzéssel, hogyha a cinematográf bemutatására szükséges épületet a bizottság biztosítani tudja, úgy kérem azonnal értesítsen, hogy a megbeszélést, személyesen a legrövidebb úton végezhessük el..."

A megbeszélésre valószínűleg nem került sor - így az előadás elmaradt. Narten György tóaljon felállított sátrát minden nap csoportosan keresték fel az érdeklődők, hogy láthassák a technika csodáját. A BIOSKOP átütő sikert aratott. 1905. november 10-én Adler Zsigmond lévai fényképész "villanyos színház tulajdonos" CHROMO BIOGRÁFJÁT 20 és 30 LE-rős motorjának működtetésével képződő villamosenergia üzemeltette, melynek szenzációját az szolgáltatta, hogy a kész kópia egyes részeit a hangulat befolyásolására vörös, kék, barna színűre festették (virazsírozták). Egy hónapig vetített! Műsorában a következő filmeket láthatta naponta a nagyszámú közönség 6, 8 és 9 órai kezdettel:

Fregoli, A gyakornok bosszúja, Vizisikló csónakázás, Pirat és Kolumbine, Pilatus, Fogaskerekű vasút Svájcban, Ezer volta elem ellen, Érdekes pólójáték lovon.

Különféle nemzeti táncok, Egy fiatal házaspár öröme, Világhirű szökőkutak Versailesben, Betörők a munkánál, Margit szerelmei regénye 7 felvonásos dráma a nagyvárosi életből 1200 méter hosszú film.

1906. április 3-án napi két előadással - 6 és 8 órai kezdettel - Adler Zsigmond színháza várta az érdeklődő közönséget, s "...a múlt évről ismerős színházat a kedvezőtlen időjárás ellenére" mindig megtöltötték .

Fél év múlva (október 6-án) a Lifka féle ELEKTRO-BIOSZKÓP pazar fénnyel ellátott csarnokában napi három előadáson vetítette a legújabb filmeket. A filmvetítést illetően az 1907-es év mindjárt szenzációval kezdődött. Horovitz Móric vendéglőjében ingyenes vetítéseket rendeztek, melyhez a Vásárhelyi Reggeli Újságban megjelenő "kedvcsináló" történetek igyekeztek felkelteni a kedvet. Íme egy ilyen történet: "Szervusz pajtás ! - Hová mégy ma estére egy kis búfelejtőre ? - Hát tudod pajtás, mióta Horovitz Móricnál az a biográf vagy mi az isten csodája van, azóta jó pénzért sem megyek máshová, csak oda.

- Hát osztán mi mindönt löhet ott látni ?

- Ott pajtás látsz olyan mozgóképeket, hogy csoda !

A világ legelső vállalata mutogatja a szebbnél szebb képeket.

Hízlalhatod a szemedet röggelig, osztán sírhatsz a szomorú képekön, hun mög a hasadat foghatod nevettödben - csak arra vigyázz, hogy úgy ne járj, mint Vecsernyés sógor. Annyit nevetett egy képen, hogy szája kimönt a helyiből, s most három orvos se bírja visszaigazítani.

Aztán mög közbe-közbe jófajta bácsalmásiból is ihatsz.

Szóval sehol se töltheted el vígabban az estét, mint Horovitz Móricnál.

- No hát ha ez így van, akkór megyek én is ."

1907 februárjában az alábbi "rendkívül érdekes és szenzációs" darabok kerültek bemutatásra:

Csak úgy mint a papa, Hajnövesztő, A Májer család utazása, Rákóczi, Elvarázsolt bőrönd, Gyerek gyógyszer, Hű kutyák, Tavasz tündére, Szirén, Sámson és Delila, Újévi liba, Szegény anya, A szenvedélyes biliárd, Lakás keresők, Borzasztó idill, Aszfalt betyárok.

Március 10-én búcsúelőadás keretében került bemutatásra a Rákóczi hamvainak hazahozása, melynek megtekintésére az alábbi reklámmal biztatták a közönséget:

"Most igazán menjünk Horovitz Móric vendéglőjébe, mert ma, szombaton és vasárnap gyönyörű képek láthatók. Új skyoptékon a világ minden tájáról szebbnél-szebb képek láthatók.

No hát akkor nem is mék máshová. Előbb azonban szólok az anyjukomnak, hogy jöjjön ő is."

Nyáron a Magyar Mozgókép RT előadásait a népkerti faszínházban kezdte meg. Egy sajnálatos baleset miatt a 12 napra tervezett bemutató sorozat már a bemutató estéjén véget ért, ugyanis a nitrofilm lángra lobbant. A tüzet gyorsan eloltották, és a nagyobb szerencsétlenség elkerülése végett az előadásokat betiltották.

Május 10-én a TEMPLI féle mozgófénykép színház előadásain "hatalmas megrázó drámai képeket és humoros jeleneteket" láthatott a közönség; "ami fő, a képek tiszták, világosak voltak, azokon a legcsekélyebb vibrálás tüneteit sem láthatta senki."

Október 2-án a Villamos Mozgófénykép Színházban "a jó és tiszta képeit melyek nem rontják a szemet" mutatta be a Fekete Sas nagytermében Schanczer Pál igazgató. A nyitó előadás műsora a következő volt:

Egy szegény anya, A Rajna és vidéke, Két gyermek megmentése, A dánosi rablógyilkosok, A vakmerő tojásszedők, Liszt és víz, A háziúr mint kéményseprő, Az eltévedt gyermek, Aranybogár.

Az előadások alatt Czutor Béla és zenekara játszott. Hetenként kétszer volt új műsor 20, 40, 60 filléres illetve 1 koronás páholy és zárt szék ár mellett.

1908. januárjában a Fekete Sas kávéházi helyiségében öt estén át a Lurich féle Nagy Bioszkóp Színház tartotta előadásait.

Alighogy befejezte szerződés szerinti produkcióját, a Fekete Sas nagytermében már a Lifka féle Uránia Élőképek Színháza játszott:

"UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL 1 KORONÁÉRT".

A Lifka féle Uránia színház, mely katonazene kíséretében esténként előadást tart a Fekete Sasban, a földkörüli utazás költségeit 1 koronára redukálta, sőt aki plüs fotelek helyett megelégszik fa székkel, 60 sőt 40 fillérért is megteheti ezt az óriási utat - másfél óra alatt - hirdette a Hódmezővásárhely c. napilap.

Esténként a 8 órakor kezdődő előadásokon a szegedi 46. gyalogezred zenekara működött közre. Jegyeket a 83-as telefonszámon lehetett rendelni. (...)

1910. május 1-én Mozik és egyház címen a Hódmezővásárhelyi Reggeli Újságban közölt cikk hűen adja vissza azokat az ellentmondásokat, melyeket a mozi kiváltott megjelenésével.

Contrad evangélikus német lelkész, a cikk írója egyrészt elismeri a film korszakalkotó jelentőségét: "...a Lumičre testvérek ezelőtt 14 évvel szerkesztették meg Lyonban az első kynematográfot. Ez a csodaszekrény azóta meghódította az egész világot... Habár a készülék még ma sem tökéletes, mégis többszáz méter hosszú filmeken egész drámák folynak le...", másrészt kifogást emel az ellen, hogy 250 megfigyelt kép közül 97 gyilkosságot, 51 házasságtörést, 19 csábítást, 23 leányszöktetést, 45 öngyilkosságot mutat be, miközben 176 tolvaj, 25 utcalány, 35 részeg ember vonul el a fehér vásznon.

A közönség meghódításáért egyre több színház igényű, tiszta, kényelmes mozipalota épült. Hódmezővásárhelyen a hatóság merev elzárkózása a kizárólagos játszási jog megadásától elriasztotta a tőkét ilyen irányú komolyabb befektetéstől.

Korabeli felmérések alapján országosan 38 lakosra jutott egy férőhely, ez a szám Hódmezővásárhelyen 47 fő, amihez tudni kell, hogy a 62 ezres lélekszámú város lakosságának 40%-a hatalmas kiterjedésű külterületen élt.

1910-ben a városi szegényalapra befolyt összeg 60%-át adták a mozi befizetései. Ez az összeg 1904-ben jelentéktelen bevételt, 7%-ot tett ki.

A mozi - bálok és más jövedelmezőbb rendezvények miatt - nem egy esetben kényszerszünetre ítélve, a tágasabb tánctermekben "jobb nem lévén" megtűrt esemény volt. Mindezek ellenére legyűrve minden mellőzöttségből adódó hátrányát, hódítását már nem tudta senki és semmi megakadályozni.

A nagy varázslat tette lehetővé, hogy vasárnap délutánonként a fáradt cselédlány a bámészkodó kis inas, a kimenős katona, az egész nézőközönség izgalommal figyelje a filmvásznon pergő eseményeket, a minden veszélyt legyőző főhőst, hogy lassan már saját magát képzelje az áhítattal figyelt szereplők helyébe.

1910. őszén nyílt meg az Andrássy utcán a Konc Pál építész vállalkozásában felépült négyszáz személyes, légfűtéses, ruhatárral és cukrászdával ellátott Uránia Tudományos Színház, ahol előadások naponta kétszer voltak, délután "pontban" 3 órakor és este "pontban" 8 órakor.

A nyitó előadáson láthatta a közönség a 3 felvonásos, 240 színes vetített és mozgófényképből álló filmet, a XIX. századot.

A 48-as érzelmű vásárhelyi közönség előtt nagy sikerrel vetítették az 1848/49-es szabadságharcot bemutató 244 színes képből álló filmet, melyet Vágó Béla festőművész magyarázott. A szünetekben rendezett artista műsorban Szilágyi Elemér nőimitátor és Collin illuzionista lépett fel.

1911. január 1-től az alábbi filmeket láthatta a közönség délután 4, 6 és este 8 órai kezdettel: Filae holt sziget, Keresek egy múmiát, Orosz oroszlán, Elvarázsolt kalap, Tréfás lap, Fegyenc, Utazás Törökországon keresztül, Eredeti paletta, Újházi tanító mely előadások ára a következő volt:

Páholy 5 személyre 6 korona

Fenntartott hely 1 korona

I. hely 60 fillér

II. hely 40 fillér

Állóhely 30 fillér

Február 1-től: Szardíniai halászat, Egy nehéz fogás, Egy mozgalmas lakodalom, Egy pillangó élete folyása, Egy herceg szerelme, Gyuri az intézetben, Pali megvan bolondulva, Konfliktus apa és fia között.

Március hónapban: Az élet jáva szigetén, A meglopott tolvaj, Csábító nyakék, A roquelet sajt készítése, A vándor álma, Asszonyi furfang, Pali és a menyasszonya együtt akarnak meghalni, Az elhagyott.

Áprilisban: A Rajna mentén, A karmaritáros nő, Fagyapott feldolgozása, Egy baba veszedelmes fegyvere, A hálás arab ember, Egy szívesen fogadoti' betörő.

A jó idő beköszöntével "elfogyott" a néző s a bérlő felmondta a bérleményét. Június 30.-án Lendek Pál a Fekete Sas bérlője kérvényt adott be a tanácshoz, hogy a bolthelyiségnek és a mellette lévő depónak az összevágásával létrejövő nagy helyiséget mozgófénykép színháznak rendezhesse be.

Szeptember 26-án az Apolló és az Uránia mozi megkezdte előadásait. Nyitó előadáson a Fekete Sasban működő Apolló bemutatta a Jefrics - Johnson box és birok mérkőzés 2 km hosszú filmjét.

A Konc palotában az Uránia a Titanic és a Tengerfenék titkai című filmmel csalogatta a közönséget.

Az Apollóban a Gaumant heti újság mellett látható volt a Póruljárt udvarló, a Megzavart boldog családi élet, az Amerikai vadonokban és a Lenke szerelme.

Az Uránia műsora: Doneci fémművek, Billi házi civakodásai, Jakab jósága, Lucifer, Szomszéd és szomszédnő, Szállodai tolvajnő, Rakoncátlan gyerekek, Thais, belgiumi kőbányák, Pali mint birtokos, Telefon, Szerelmi ajánlat, Pórul járt udvarló, Rémes postakocsi rablás Franciaországban, Egy könyv mechanikai előállítása.

Felfokozott érdeklődés várta a "piros estély" előadását - csak felnőtt nézőknek.

Október 11.-én a nagy érdeklődésre való tekintettel mindkét helyen egyszerre ment szerdán este fél 9-kor A züllés útján című, 1000 méter hosszú nagy drámai életkép.

Műsoron kívül kerül vetítésre A lyoni futár, 900 méter hosszú rablódráma. A piros estély azt jelentette, hogy a csak felnőtteknek szóló előadásra piros vagy rózsaszín jegyeket adtak ki.

A közönség szívesen fizette a magas helyárakat.

Ugyancsak egy időben vetítette az Uránia és az Apolló a közked velt PALI sorozatot, melynek szünetében 3-3 értékes tárgynyereményt sorsoltak ki.

Nagy kabaré előadáson láthatták az érdeklődök az Apolló moziban

Mr. Tyllitét és Labella Miczikét a világhírű kettős joglert,

Labella Miczikét feszített sodronyon,

Fekete Sándor jellemkomikust.

Egy embert száz alakban.

Mr. Marietta kuplé énekes és táncosnőt.

A mozgókép ekkor még csak egyike azoknak a technikai fogásoknak, melyekkel a vásári árusok és a varieték kenyérkeresői a közönség érdeklődésének kizsákmányolására törekszenek.

Ennek az időszaknak moziműsorán különösen a francia Pathé és Gaumont képei szerepelnek, de a tizes évek felé már megjelenik az olasz film is. Csakhamar a dán Nordisk film, a svéd Svenska és a német Messter filmek is eljutnak hozzánk.

Egyre sűrűbben rendeztek közönségcsalogatóként a filmvetítések előtt vagy azok szünetében a fentihez hasonló kabaréműsorokat. Az Apolló két napon át látta vendégül az orosz cár szentpétervári udvari bűvészét, Ladomérszki Lajos ezermestert, spiritisztát, illuzionistát, a berlini Akadémia díszdoktorát.

Hátborzongató csodát ígért egy egész estén át Kien De Ali Zavara, aki a nagyérdemű szeme láttára 10 karddal szúrta át magát. Ennél is fantasztikusabb produkciót ígért Florida Magnetta, a hipnotikus nő, aki a levegőbe emelkedett.

Az Uránia "csak" filmvetítéseket nyújtott. Igyekezett érdekes filmeket vetíteni. Műsorra került a 170 mozgóképű Délibábok hazája és az 500 méter hosszú Öreg harangozó mellett, A segéd bosszúja, A rézipar, Az apai szeretet és a Toto a színpadon.

Az 1000 méter hosszú, élettragédiát bemutató Lelki harcok bukottja c. filmet egyszerre vetítette az Apolló és az Uránia mozi.

Az Urániában láthatta a közönség A jövő háborúja, A molnár és gyermeke, A rabló szerelme, A semmire való, A vitikus és az újságíró felesége, a Salzburg szökőkútjaival, az Egy víg szobor, az Indiánok és csikósok harca, a Kétségbe esett szerelmes, Az ártatlanság győzelme, Az idei turini kiállítás, A szakácsnők sztrájkja c. filmeket.

Az Apollóban egy este csak férfiak nézhették az alábbi pikáns filmeket: Hölgyek ülőversenye, Kiváncsi katonatiszt, Tilos a fürdés, Felizgatott festőművész, Rajtacsípett férj, A vadász álma, A természet festője, Fürdés a háremben, Hölgyek ugróversenye.

Közönség csalogatóként az Apolló felére szállította le a belépőjegyek árát, így féláron láthatta a közönség a következő filmeket: Mások hibája, Ágoston és a detektív elefánt, A gyorsan házasodás, A Pireusz völgyében, Diákélet Párisban, Az oroszlánok országában, Katona becsület.

Az Uránia megszerezte a nagy érdeklődésre való tekintettel A háború borzalmait. Nyolc tagú liliputi csoport egy hétig tartó fellépése mellett vetítették a Tripolisz, a Kényszerházasság, a Zigottó, Az anarchisták, az Udvari bolond bosszúja, a Szomszédok, a Kistestvér, a Vaskéz, a Samu öröksége, a Tahiti, a Furfangos kadétok, a Síneken, A grófné nyakéke, A lyukas nadrág és a Los Angeles című filmeket.

A cirkuszéletből vett témájú slágerfilm, A kígyótáncosnő előadásán a néger házaspár, John Wortley és felesége bűvész produkcióját láthatták a nézők.

A magyar kinematográfia egyik jelentős alkotása, a Tata mint dada főszerepeit Kende Paula, Sarkadi Aladár, Szerény Zoltán és Vendrey Ferenc, a budapesti Vígszínház művészei játszották.

A nagy sztár, Henry Porten volt a főszereplője A drágán szerzett boldogságnak.

A Császár katonái, az Olimpiai sportjátékok, a Szépség átka, a Szepi megvágta az ujját, a Lepecsételt ajkak, a Koldusgróf, a Vasúti kaland, A győzelmes szerelem, a Jézus élete és halála, a Halálra ítélve, a Váljunk el, a Felsült boxbajnok című filmek vetítésének szünetében láthatta a közönség Lakos Vilmát, a Király színház prímabalerináját.

A Szirének hazája című, 10 mozgó és 147 vetített képből álló filmet Hermánn János tanító magyarázta. A zenét Bobory Mariska és Pontos Sárika négykezes játéka szolgáltatta.

A karácsonyi ünnepek ideje alatt A bánya mélyén, A bosszú, az Eleven újság, A látszat áldozata, a Véres könnyek, a Véres környék, Az ember őseredete, a Halló, központ, az Ázsiai képek, a Billy és Schmidt kisasszony című filmeket láthatta a közönség.

Ebben az időben jelentős tömegek váltak rendszeres mozilátogatóvá, sőt mi több, már a tehetősebbek közül is sokan lettek a film nézői.

Hódmezővásárhelyen is színház méretű épületet mondhatott magáénak a film. Szükségszerűen kiéleződött a feszültség a mozi és a mozira féltékennyé váló színház között.

A film, amely időközben megmutatta, hogy képes igényes szórakozásként, sőt oktató-nevelő szerepben is fellépni, egyre határozottabban követelte az őt megillető jogokat.

Felvetődött Hódmezővásárhelyen is a kérdés: "mikor Thália papjainak vidám kacajától, dévaj, pajkos játékától hangos a nyári aréna, a mozi fehér vásznán megjelenhetnek-e különféle színes képek, hátborzongató detektív históriák, Pali, Polidor és mások..."

Határozat született arról, hogy a nyári színiszezon idején a mozik ne üzemeljenek.

Löbl Lajos és felesége, az Uránia bérlői 1912-ben a városban előadást tartani akaró vándorcirkusz ellen panasszal éltek, arra kérve a várost, hogy a " mozit mint állami támogatás alatt lévő üzletet" védje meg. A város hathatós intézkedésére a cirkusz beszüntette az előadásait. Löbléket nem a cirkusz tette tönkre, hanem a nézőkre erőltettet Zigomar című kalandorfilm sorozat, mely szabályosan elriogatta a nézőket.

Az 1913-as évre a Reggeli Újságban nézőinek bort, búzát, békességet és kellemes szórakozást kívánt az Uránia.

Január hónapban a Fekete Sas dísztermében kezdte meg működését a Sas Mozgó. A mozgóképek, a Bartusz szerelme, Az öngyilkos humora, a Mózes élete után Stadions úr szenzációs mutatványait, az Európa-bajnok Chiks Angsleszku és Czája György közötti boxmeccset láthatta a közönség.

Az Uránia "felvette a kesztyűt" és bejelentette, minden áldozatot felvállal, hogy nézőinek jó szórakozást nyújthasson.

Az eleven újság (a hét eseményeit foglalta össze), az Özvegy 3 kérője,
a Kényes helyzet, a Szépség átka után láthatták Nordish remekét, A búvárt. A 800 méter hosszú az Apacs falu hálája után artista műsor következett.

A Sas Mozgó bérlője nem bírta a versenyt. A közönség elpártolt tőle s hamarosan be kellett zárni a kapukat.

Az Uránia műsorán lévő közönségcsalogató filmek vonzották a publikumot. Nagy érdeklődés övezte a 25.000 márkába került Osztrigás Micit, a lóháton, gőzhajón, léghajón folyó izgalmas hajszát a Halállovaglásban Psylander főszereplésével, valamint Az ezredes kisasszonyt, a Vigyázz a nőkre című francia bohózatot, az 1000 méter hosszú Cirkuszgrófnőt.

A Hódmezővásárhelyről elszármazott Pásztor József, a fővárosban élő író regényéből készült 159 vetített és sok mozgófényképből álló Téli verőfényt óriási érdeklődés kísérte.

Az aranykalitka c. kétórás film vetítése után hosszantartó taps zúgott a nézőtéren.

Megrázó történetet mutattak be magyar művészek a magyar társadalmi életről a Végzetes nyakékben.

A Siegfried legenda bemutatása Hódmezővásárhelyen is a mozivilág nagy eseménye volt.

Nagy érdeklődés kísérte az egész estét betöltő darab, az Új Törökország bemutatását.

A Mikor az álarc lehull (Fsz.:Asta Nielsen), A legnehezebb szerep (Waldemar Psylander) premierje után került bemutatásra a Victor Hugo regényéből készült négyrészes film, a Nyomorultak.

Itt Hódmezővásárhelyen a bécsi cenzúra által betiltott film, a Színházi tűz nem okozott "földrengést".

Sok érdekes eseménynek lehetett szemtanúja, aki megnézte a Dr. Gazel Hama című filmújdonságot.

A világ leghosszabb (3000 méter) mozgófényképe került vetítésre a nagy érdeklődésre való tekintettel a Fekete Sas nagytermében. A világszenzációnak kikiálltott Az ember tragédiája az alábbi 7 felvonásból állott:

I. felvonás Krisztus előtt

II. felvonás Krisztus idejében

III. felvonás Krisztus után

IV. felvonás Sátán a megváltó ellen

V. felvonás A zöld Démon

VI. felvonás A zöld Démon

VII. felvonás A jelen kor melynek zenekíséretét Bobory Maris-
ka úriasszony biztosította

Ugyancsak a Fekete Sas nagytermében vetítették a Quó vadis? és a Róma égése című kétórás filmeket, nagy közönség előtt.

A Hazátlan lány, Az apák bűne c. filmek sikerét a főszerepben Asta Nielsen, A titok és az Egy régi história sikerét pedig Waldemar Psylander biztosította.

A Majomember főszerepeiben a nagyhírű Beketov cirkusz tagjai léptek fel.

A trón zsámolyánál című, egész estét betöltő látványos történelmi film két órán át szórakoztatta a nézőket.

Izgalmakkal teli élményt nyújtott a tigris, az Apacsvér, a Zigomár című detektív filmek megtekintése.

Szeptember 28-án egy hónapos szünet után nagy érdeklődés kíséretében nyitotta meg kapuit az Uránia. Délelőtt a gyerekeknek vetítették A mennyország és pokol, este 8 órakor csak felnőtteknek Az elrabolt titok és a Bohóc és akrobata c. filmeket.

Az Elpattant húrok, a Szökés a felhőkön át, a Herceg válás után, a Sötét tettek főszerepében Waldemar Psylandert a Halál Sevilliában, a Színészvér, A tábornok gyermekei, a Bohó ifjúság főszerepében Asta Nielsent, a Nők barátja főszerepében Else Fröhlichet, Az őrült halála főszerepében Henry Portent csodálhatták meg a nézők.

A Pompeji végnapjai, a Vezúv tűzokádó pusztítása, A kamarilla bűne a Fekete Sasban került vetítésre.

Automata vagy ember Frosso? Az amerikai világcsodát szombaton du. 4 és 5 között lehetett megtekinteni Dán Artur kirakatában és látni minden esti előadáson az Urániában.

Az 1914-es év első hónapjaiban a hódmezővásárhelyi mozilátoga tók Psylander A fenség, Fekete kancellár, Asta Nielsen Ha az álarc lehull című filmje mellett új sztárokat is láthattak, Else Fröhlichet, Cari Alstrupot A szerelem iskolája, Rita Sacceehettót A fekete halál című filmben.

Március 21-én és 22-én mutatta be az Uránia a nagy áldozatok árán megszerzett Edison Kinetofon beszélő moziját. A világcsoda képein a szereplők "élethűen beszélnek, énekelnek és muzsikálnak" - az érdeklődés mindent felülmúlt. Délutáni ifjúsági előadásokra tanítóik vezetésével érkeztek a diákok. Este pedig a felnőttek töltötték meg a termet. 4314 jegyet adtak el két nap alatt.

A Cirkusz ördöge, a Titokzatos professzor, A fekete banda című bűnügyi filmeknél is nagyobb szenzációt jelentett 1914. április 29-én a Bécsben elhunyt báró Fejérvári Géza bécsi temetéséről készült film bemutatója május 10-én itt Hódmezővásárhelyen.

Az Uránia a helyi sajtóban arra hívta fel a mozi látogatóinak figyelmét, hogy látogassák a délutáni előadásokat is, mert az esti előadásokra nem tud mindenkit elhelyezni.

A szarajevói merénylet után 20 nappal már bemutatták a Trónörökös házaspár meggyilkolásáról készített filmet. 20 éven felüliek nézhették meg a Próbaházasságot.

A nyári színiévad idején az Uránia vasárnaponként, függetlenül attól, hogy volt-e színielőadás vagy nem, játszott. Szeptember 27-én a színiszezon befejeztével a Győzelem vagy halál című filmszenzáció bemutatásával újra megnyitotta kapuit.

Október 11-én "művészi" előadásra került sor Békeffy László író és országos nevű budapesti konferanszié személyes részvételével, ahol bemutaták a császári és királyi közös hadügyminisztérium hivatalos harctéri felvételeit, valamint a Névtelen hős (indiánok harca a fehérekkel) című filmet. Utána Békeffy László beszélt a háború nevezetes alakjairól.

A legfrissebb harctéri felvételeket láthatta a néző a Szent tartozás című amerikai filmen.

2400 méter hosszú film volt az Egy grófnő sorstragédiája.

Két teljes órán át szórakoztatta a nézőt Modge Lessinggel a főszerepben a Kék egér.

A Győznünk kell az antwerpeni harcokról szólt.

Az 1870-71. évi porosz-francia háború eseményeit idézi fel a Páris lángokban.

A Rablélek c. filmben Fedák Sárit és Thury Elemért láthatták.

Már júliusban átalakították a nagyterem egy páholyát vetítő fülkévé.

December 25-én megnyílt a legtökéletesebb gépekkel felszerelt, pazar kényelemmel berendezett Fekete Sas Mozgó, mely előadásait vasárnap és ünnepnap 3, fél 5, 6, fél 8 és fél 9 órakor tartotta.

Nemes és olcsó szórakozást ígért mindennap más műsorral. "Páratlanul" olcsó helyárai a következők voltak:

Páholy 82 fillér

Zsöllye 62 fillér

I. rendű 42 fillér

II. rendű 22 fillér

A nézők harctéri jelentést láthattak a német-francia harctérről. Láthatták Az orosz kiűzése Máramarosból és az Orosz gyermek és leánykereskedők Berlin, Bécs, Budapest utcáin c. filmeket.

Az 1915-ös év az Uránia és a Fekete Sas Mozgó vetélkedésével kezdődött és ez tartott egész éven át, aminek hasznát a közönség látta:

A háborút bemutató filmek: Tűzvonalban, Csatamezőn felismerve (az északi harctérről készült dráma), Harcok orosz Lengyelországban, Német seregek harca az argóniai hegyekben, A becsület mezején, Egy ország fegyverben, A keleti határon, A fekete kereszt (főszerepét a hadifogságban lévő primadonna, Keleti Juliska játszotta), A szökött katona Rózsahegyi Kálmánnal a legelső magyar háborús dráma, A népfölkelő, Milliók a földalatt, Mennydörög az ágyú, csattog a kard, Lubacow ostroma (magyar katonák lengyelországi harca), Lemberg visszafoglalása, Törökök a Dardanelláknál, Varsó és Ivanográd bevétele, Hőseink diadalútja Galíciában, A német hősök hazájában. Ezek mellett igen népszerűek voltak a bűnügyi és detektív történeteket bemutató filmek, mint A fekete ör dög, az Egy borzalmas éjszaka, az Egy úri betörő, a Szellemek tanyája, a Láthatatlan tanú, a Leányrablás, Az áruló csillag, A sátán kutyája, a Végzetes árnyékok, A relytélyes ház, a Dr. Mors, Az áruló anyajegy, A Rawson ház titka, a Turf haramiák, a Földöntúli hatalmak, Az áruló fénykép, a Brigth, a betörő, a Kínai haláltövis, a Lagunák titka, a Páncélszoba, Az utolsó pillanatban, A cselszövők, Az áruló csillag, a Titokzatos éjfél, a Páncélos repülőgép titka, a Hajsza az ellopott gyémánt után, A rejtélyes koporsó, elsősorban tartalmuk és érdekességük miatt.

A nagy sztárok, Waldemar Psylander (Diadalmas szerelem, Letört karrier, A becsületes, Az élet iskolája, A papucshős, A végrendelet, A bibliás ember, Ne játsz a tűzzel, A kóbór leány), Asta Nielsen (Az anya, Martalék, A tábornok gyermekei, A haláltánc), Henny Porten (Az élet útjai) mellett szinte hetente ismerkednek a nézők újakkal, mint Rita Sacchettó (A fehér dáma), Gregers (Az asszony), Dorrit Weixer (Picoló kisasszony), Ellen Aggerholm (A milliomos úrfi), Betti Nansen (A szörnyű hír), Steihardt (Dódi karierrje), Magde Lessing berlini primadonna (Kék egér), Mária Carmy Vollmseller (Ha az asszonyok gyűlölnek), Lydia Borelli (A meztelen nő), Carl Alstrup (őfensége inkognitóban), Schildkrant és Paul Wegener (A gólem), Ernst Reichert (A páncélszoba).

A külföldi filmek mellett határtalanul nagy sikert arattak a magyar filmek. Zsúfolt házak előtt ment és mindig nagy várakozás előzte meg Az aranyhajú spinhxet Márkus Emíliával, A kölcsönkért csecsemőt Berki Lilivel, Berki Katóval, Mészáros Alajossal, A jönnek az oroszokat Benes Ilonával, Mály Gerővel, Szentirmai Bélával, A népfelkelőt Pintér Imrével, Parlaghy Kornéliával, Fehér Gyulával, Bognár Jánossal, Szőke Sándorral, Kovács Luluval.

Igazi szenzációt a Bánk Bán parádés szereposztása jelentett Jászai Marival, Paulay Erzsivel, Várkonyi Mihállyal, valamint a 2600 méter hosszú, 600 szereplőt megmozgató Excelsior című balett film, melyet Luigi Manzotti rendezett, és a Bécsi hódoló díszfelvonulás a király előtt bemutatója. Az utóbbin részt vett Juhász Mihály polgármester, Szathmáry Tihamér rendőrkapitány és dr. Csáki Lajos főügyész.

Az Uránia közönségcsalogatóként minden belépőjegyhez tombo lajegyet adott. A tombolatárgyakat kedvcsinálóként Schwartz Herman kirakatába tették közszemlére.

Az 1916-os év mindjárt nagy szenzációval köszöntött be. Elkészült Kiss József halhatatlan művéből a Simon Judit. A két "példányban" készült film egyik példányát a budapesti Mozgókép Otthon kezdte el vetíteni, a másikat az Uránia szerezte meg.

Január 5-én és 6-án Hódmezővásárhelyen vetítették és a bemutató után innen indult vidéki körútjára. Ebben az évben még négy magyar filmet láthattak a nézők, az Eötvös József regényéből készült Karthausit, Molnár Ferenc vígjátékát, a Doktor úrat, és a Vergődő sziveket, melyet dr. Janovits Jenő írt Guthy Soma elbeszélése nyomán. A főszerepeket Gál Gyula, Berky Lili, Mészáros Alajos játszotta. A János Vitézt Bobory Mariska, városunk művésznőjének zongora kísérete tette feledhetetlenné.

A hódmezővásárhelyi közönség éveken át jobbnál - jobb színészek interpretálásában élvezhette Kacsóh Pongrác daljátékát s önkéntelenül adódott az összehasonlítás. Érthetően nem a mozgókép javára, hiszen a színésznek hiányzott a kifejezés legfőbb eszköze, a hang. A némaságot gesztikulációval, kézzel-lábbal való mutogatással igyekezett pótólni. Mindennek ellenére kialakult a sztárkultusz, mely a gyerekszínészként induló Henny Porten, Waldemar Psylander, Max Linder, Tito Prince, Asta Nielsen esetében rajongásig fokozódott.

36 filmet láthattak 1916-ban a moziba járók Hódmezővásárhelyen. Az Urániában csak vasárnaponként volt előadás a háborús állapotok miatti nehézkes villamosenergia termelés miatt.

A nagy látogatottságnak örvendő detektív történetek (Furfang erőszak ellen, Sötét múlt, Tarka dominó, Az ajtónélküli ház, Titokzatos gyilkosság, Prof. Nick Fantom, Az ópium sátán, Vallomás a túlvilágról) mellett természetesen láthatták a nézők a kedvenceiket, Asta Nielsennel Az örök éjszakát, a Főlépcső, hátsólépcsőt, a Brilliánsokat, Psylanderral a Gavallért, a Félix Salten regényéből készült Akik kétszer halnak meg című filmet és az Eszményi férjet.

15 éven felüliek nézhették csak meg Asta Nielsennel a főszerep ben, egy műsorban a Félre az etikettel című pikáns vígjátékot, 3 fejezetet a szerelem bibliájából Csókos éjszakák címen és a Szerelmi abc-t.

A szokásos harctéri tudósítások, melyeket minden film előtt lejátszottak, tájékoztatták a nézőket a hadi események alakulásáról. Egyre több értesítés érkezett hősi halált halt hozzátartozóikról, így nem csoda, hogy Mr. Alexander és Miss Etinette telepatikus kettős produkcióit - akik az Urániában léptek fel - mindent felülmúló érdeklődés kísérte, hiszen Mr. Alexander megmondta, hogy az érdeklődő harctéren lévő hozzátartozója pontosan hol van.

Hódmezővásárhelyen 1917-ben a lejátszott 46 filmnek majdnem a fele, 18 volt magyar film.

A Herceg Ferenc regényéből készült film, a Dolvai nábob lánya főbb szerepeit a legjobb magyar színészek játszották:

Jobb Vilma Berky Lili

Tarján Gida Csortos Gyula

Bilitzky herceg Mészáros Alajos

Merlin báró Janovics Jenő

Eredeti harctéri felvételeket láthattak a nézők a Mikor lesz a béke című filmben, melynek előadásán jelen volt Király Pál fővárosi író.

A Csiky Gergely színművéből készült Nagymama c. filmen Szirmai Imre , Fényes Annus, Aghy Erzsi, Várkonyi Mihály, Mészáros Alajos mellett láthatta a közönség Blaha Lujzát.

Jótékonysági céllal, a vöröskereszt javára játszották A magyar föld ereje című filmet.

Gombaszögi Frida, Várkonyi Mihály, Haraszti Hermina A farkas, Somlai Artur, K. Kovács Lonci a Holland express, Berky Lili, Jákó Amália, Mészáros Alajos, Horváth Jenő, Szirmay Imre a Mágnás Miska, Andorffy Ida, Kürthy József, Medgyasszai Jenő, Fraknói Ilona, Andorffy Péter A falu rossza, Várkonyi Mihály, Lenkeffy Ica, Fodor Oszkár, Mészáros Alajos a Csikós, Fenyvesi Emil, Bera Paula az Ambrus Zoltán regényéből készült A gyanú, Csortos Gyula, Uray Tivadar, Báthory Gizella A kuruzsló, Kosáry Emmi, Király Ernő a Kálmán Imre operettjéből készült Tatárjárás, Berky Lili A gyónás szentsége, Az utolsó éjszaka főszerepeit játszotta.

Rákosi Viktor regényéből készült Az elnémult harangok, melyhez Rákosi Viktor prológot írt. A prológot Gravátz Ilona a vetítés előtt minden este elmondta.

Az örök bűn, A leigázott lélek (Henry Porten), az Árvaház leánya, a Vica a nevelőben (Asta Nielsen), a Házasság árnyéka (Waldemar Psylander) mellett megismerkedhetett a közönség Dorrit Welxlerrel A nőgyűlölők, Róbert Warvickkal a Királytigris és a Mister Robinson, Rita Sacchettóval A bűnös kastély, Richard Oswalddal A borzalmak háza, Paul Wegenerrel és Lida Salmonovával A yoghi háza című filmekben.

Hét napig vetítették a Koronázás c. film első részét, utána öt napon át a második részt, aztán a két részt ismét egy héten át.

Az 1918-as évben filmvetítéseket a Fekete Sas Mozgóban láthatott a közönség hetente egy-két alkalommal. Az érdeklődés nem csökkent a magyar filmek iránt. A már ismert színészek mellett feltűntek az új sztárok, akiket egy ország imádott. Az ismeretlen Fedák Sári egycsapásra lett mindenki kedvence. ő játszotta a 3 hét, A szerető c. film főszerepét. Pásztor Árpád regényéből készült a Vengerkák (Lenkeffy Ica, Törzs Jenő, Bera Paula), A tanítónő (Berky Lili,Várkonyi Mihály, Mészáros Alajos, Laczkó Annal), Senki fia (Csortos Gyula, Lenkeffy Ica, Gyárfás Dezső), Lázár Alfréd drámája, a Tűzpróba (Dr. Torday Ottó, Mattyasovszky Ilona, Bojda Juci, Péchy Erzsi), Szerelem bolondjai (Gaál György, Somlai Artur, Hajdú József, Gombaszögi Frida, Szentgyörgyi Mária), A koldus gróf (Petheő Attila, Zilahi Gyula), A vasgyáros Ohnet György regényéből (Berky Lili), a Csepreghy Ferenc népszínművéből készült Piros bugyelláris, A föld rabjai (Lábass Juci), A vörös Sámson (Csortos Gyula, Lenkeffy Ica) Csermedy Gyula Toprini háza (Mattyasovszky Ilona, Komjáthy János), Soha többé mindörökké (Csortos Gyula), Tavasz a télben (Lenkeffy Ica, Huszár Károly, Kemenes Lajos), Gólyakalifa (Beregi Oszkár, Mészáros Alajos), Guothy Soma Fegyenc c. novellájából készült A megbélyegzett (Berky Lili, Várkonyi Mihály), Árendás zsidó (Lenkeffy Ica, Gál Gyula, Báthory Gita), Harrison és Barrison (Rátkai Márton, Somogyi Nusi, Bánhídy Ilona), Gábor Andor színművéből a Ciklámen (Berky Lili, Várkonyi Mihály), Sardou színműve a Fedora (Berky Lili, Kürthy Györgyi), A kis lord (Antalffy Sándor, Báthory Gizella, Lubinski Tibor), Herceg Ferenc regényéből A kivándorló (Lábass Juci), Küzdelem a múlttal (Szentgyörgyi Márta, Fenyvessy Emil), "99" (Gál Gyula, Várkonyi Mihály), Lulu (Ilosvay Rózsi, Haraszthy Hermin), Jakoby Viktor operettjéből A leányvásár (Király Ernő), 15 éven felüliek látogathatták a Hans Heiz Ewers regényéből készült Alraune előadását (Gál Gyula, Szőllősi Rózsi), A testőr (Gombaszögi Frida, Rátkai Márton, Haraszthy Hermin, Antalffy Sándor).

Ebben az évben a bemutatott filmek több mint fele magyar film volt, ami a magyar filmgyártás dinamikus fejlődését mutatja, s ezt a világháború sem tudta megakadályozni. Az a tény, hogy a francia és az olasz filmek nem jöhettek be Magyarországra, a magyar filmgyártás fellendülését eredményezte.

Nem szorították háttérbe a magyar sztárok az ismert külföldi színészek nimbuszát. Szép számú közönség nézte meg a Házasság unalomból, a Néma szívek, A méltóságos szobalány, a Drágakövek, Az óriás ökle című filmeket Henny Portennel, A lélek álmú, az Eljegyzés az autóban, A szívek lovagja, A függöny legördül című filmeket Waldemar Psylanderrel, A lavina omlást Hella Mojával, A sziklavárat Gunnar Tolnassal, a Tűnő napsugarakat Lydia Borellivel, a Fekete pillangót Lili Beckkel, a Gyepre lépni tilos című filmet Paul Müllerrel a főszerepben.

1919-ben egyhónapos vetítés után január 30-án ismét kinyitotta kapuit az Uránia, hogy május 31-én újra bezárja és ismét a Fekete Sas dísztermében várhassa a Fekete Sas Mozgó a mozi szerelmeseit, annak ellenére, hogy a filmeket csak nagy áldozattal és sok-sok utánajárással, magas áron lehetett beszerezni. Gondot okozott az áramkorlátozás, mely erősen zavarta és behatárolta a mozi működtetését. Ennek a zavaró tényezőnek a kiküszöbölése céljából - nem messze a Fekete Sas épületétől - a Moose testvérek Lázár utcai telepén saját aggregátjáról működött a mozi. Mindezek ellenére a vetítéseket alkalomszerűen tartották meg, mert a román katonai parancsnokság tiltotta a "moziba, klubba és olvasókörökbe való járást".

A nehézségekkel dacolva 52 film (hetente 1) került vetítésre. Láthatta a közönség Psylanderrel a főszerepben a Becstelen, az Autó ki rály, A szerelmeskedés, Henny Portennel Az élet álarcosbálja, Susanna Grandaiassal A 40 éves férfi, a Sárarany, Fern Andreával a Lelkek alkonya, Alex Moissivel az Összeomlott kártyavár, Hella Mojával a Titokzatos várkastély, Mia May-jel a Próbaházasság, a Paraszt méltósága, Leonthyni Kühneberrel a Vízözön című filmeket.