Balogh Gyöngyi

Budapesti évek
(Fejős Pál magyarországi pályakezdése)

A Fejős Pálról megjelent írások, információk és filmek híján, szűkszavúan foglalkoznak a magyarországi pályakezdés éveivel, bár néhányan, Catherine Wunscher, John W. Dodds és Philippe Haudiquet megpróbálták ezt a korszakot is a számukra hozzáférhető információk alapján feltárni. Catherine Wunscher magát Fejőst szólaltatja meg interjújában, az életrajzíró jó barát, Dodds információi szintén Fejőstől származnak, Haudiquet Fejős húgát kérdezi meg, a magyar sajtóban kutat, s a kortársak írásaiból rekonstruálja a fiatal Fejős alkotói attitűdjét.
Írásaikból fő vonalaiban kibontakozik a gyermekkor és a pályakezdés: nemesi származás, ugyanakkor születés a kispolgári miliőnek számító Józsefvárosban1 , korán megözvegyült anya, a zsarnok nagybácsi, iskolai évek Veszprémben és Kecskeméten a Piaristáknál, a pályaválasztási dilemma, beiratkozás az orvosi egyetemre, a háborús évek, tábori színház szervezése a fronton, munka az Opera díszletműhelyében2 , az első filmes próbálkozások, az orvosi egyetem befejezése3 , a mikófalvi passiójáték rendezése, s hirtelen távozása Magyarországról.
Jelen tanulmány célja, az eddigieknél részletesebben bemutatni Fejős Pál budapesti éveit, feltárni későbbi pályájának gyökereit, első filmes próbálkozásait, érzékeltetni a már ekkor megmutatkozó sokarcúságát. Mivel Magyarországon készült némafilmjei kivétel nélkül elvesztek, csak a korabeli sajtóban talált mozaikokból lehet rekonstruálni ezt az időszakot.

A SZÍNHÁZ ÉS A SZERELEM SZERELMESE

Fejős gyakran emlegetett nagyvonalúságának, lovagiasságának okait boncolgatva John W. Dodds nagy jelentőséget tulajdonít a Cyrano de Bergerac iránti rajongásnak, s a gascogne-i vitézzel érzett lelki rokonságnak. Rostand újromantikus drámája, mely éppen Fejős születésének évében, 1897 Karácsonyán indult világhódító útjára a párizsi Porte St. Martin színházból, 1900-ban jelent meg a magyar színpadi deszkákon. "Azóta szinte magyar hőssé lett Cyrano, az évekkel egyre nőtt népszerűsége, melyet se háború, se forradalom nem tudott megtépázni."4 - írja Kosztolányi Dezső 1920-ban. A színházhoz gyermekkorától vonzódó Fejős Ábrányi Emil bravúros fordításában, s a magyar színháztörténet első Cyranojával, Pethes Imrével a címszerepben láthatta a darabot, mely megragadta fantáziáját. A kecskeméti Piarista Gimnázium műkedvelő előadásán, valószínűleg Fejős javaslatára adták elő Edmund Rostand regényes drámáját, a darabot ő rendezte, s a címszerepet is maga játszotta5 . A magánéletéről szóló anekdoták éppoly regényesnek, szeszélyesnek, szertelennek mutatják, mint amilyen Rostand hőse: "Lelkesedése görög tűz, cifra és gyorsan ellobbanó."6 Mintha az életben tovább játszaná, sőt időnként túljátszaná a gimnáziumi előadáson kipróbált, egyéniségéhez jól illő szerepet. A Menschen hinter Gittern7 forgatásakor naponta ötszáz rózsát küld Dita Parlonak, akit a virágok és a vázák úgyszólván kiszorítanak lakosztályából,8 a Tavaszi zápor forgatását követően repülőgépről zúdít rózsazáport a távozó Annabella vonatára9 , tengerbe hajítja értékes óráját, melyet nem fogad el tőle Inga Arvad10 , a Flugten fra millionerne főszereplőnője.
Cyrano egész életében Roxanaért rajong, Fejős mindig másért lángol. Cyranonak Roxana fontos, Fejősnek a lángolás. Magánéletét is gyakran olyan hatáskeltően inszcenálja, mint egy műalkotást. Az életben is rajongóként és hősként igyekszik fellépni, ezért a filmekben is több személyesen megélt drámai tapasztalatot képes közvetíteni. A szerelemábrázolás a Fejős filmekben nem álomszerű és életidegen, mint a glamúrfilmekben, a kommersz film hedonizmusával szemben a szerelmet olyan emberi alapszükségletnek látja, mely tele van megoldhatatlan tragikus problematikával, de mégis a szolidaritás és empátia másutt el nem érhető magaslataira emeli az embert.

FEJŐS ELVTÁRS, A SZCENIKAI OSZTÁLY VEZETŐJE

A Magyar Tanácsköztársaság idején, az államosított filmgyárak, vagy ahogy akkor nevezték, a "társadalmasított mozgóképüzemek" ügyvezető tanácsának hivatalos lapjában, a Vörös Film 1919. május 31-i számában bukkanunk először Fejős Pál nevére, annak bizonyítékaként, hogy már huszonegy évesen a filmszakmában dolgozik.
"Minden bútor, kellék és kosztüm igénylést Fejős elvtárshoz kérem benyújtani. Ugyancsak Fejős elvtárshoz kérek minden este kimutatást arról, hogy másnap milyen darab milyen díszletei állanak az illető üzem műtermében és melyik rendező dolgozik azokban. [Aláírás:] Márkus László, művészeti megbízott." 11
A lap következő számából kiderül, hogy a Társadalmasított Mozgóképüzemek Ügyvezető Tanácsa létrehozta Művészeti Osztályát, melyet a neves forgatókönyvíró, Forró Pál vezetett. Ezen belül működött a Szcenikai Osztály, melynek élére "Fejős Pál elvtársat" nevezték ki. A szcenikai osztály utalta ki a filmprodukciók számára a szükséges nyersanyagot, a kosztümöket, bútorokat s egyéb berendezési tárgyakat. Fejőst, az államosított filmgyártás irányítóinak legfiatalabbikát, hamarosan felkereste a Képes Mozivilág riportere. Elfoglalt, hatékony hivatalnokként ismerjük meg a riportból, aki percek alatt mindent elintéz, s még a rekvirálástól sem riad vissza, hogy a magyar filmgyártás folyamatosságát biztosítsa:
"Fejős Pál, az osztály agilis vezetője fogad. Rengeteg a dolga, alig is tekint fel az előtte fekvő rengeteg iratból.
Egy segédrendező áll az asztala előtt. Piros bársonyra, körülbelül ötven méterre lenne szüksége. És ma, ebben a nagy anyagínségben Fejős elvtárs egy levél segítségével gyorsan elintézi az ügyet:
- A bársony meglesz!
Pán József, az ismert rajzoló és festőművész drapériáért jött.
- Nem lehet, nem adhatok.
- De nekem feltétlenül szükségem van rá. Okvetlenül kell.
- Jó, holnapra meglesz!
Orbán Dezső jön be sok-sok aktával a kezében:
- Fejőském, meglesz mára?
- Meg, egészen biztos.
A kis szoba egészen megtelik. Díszletezők jönnek utasításokért.
Fejős Pál mindenről tárgyal, a gépíró kisasszonynak levelet diktál lakatoshoz, s jelmezkölcsönzőhöz, egy segédrendezőnek magyarázza, hogy mikép lesz a pólósisakból és papírvászonból amerikai rendőrruha, tárgyal egy ószeressel, ki régi frakkokat hozott, megrajzol gyorsan egy figurint.
[…]
Egy régi-ruhakereskedő elszámolását hozza. Rövid idő alatt tizennyolc frakkot, huszonkét zsakettet vettek el a raktárából a moziszínészek részére. Fejős tud bánni az emberekkel, cigarettával kínálja, nem eggyel, többet ad neki, azután megkérdezi:
- Nem tudja kitől lehet még elvenni valamit?
A bácsi körülnéz, nem hallja-e senki, azután Fejős füléhez hajol és súg valamit.
- Köszönöm.
[…]
Fejős Pál a kalapját veszi. A szociális termelési népbiztossághoz siet, valamilyen ruharekvirálási engedélyt aláíratni…"12
Fejős hivatalnokként kezdte, s hivatalnokként fejezte be pályáját, a szcenikai osztály pezsgő légkörű irodája volt az első munkahelye, melyet a filmműteremre cserélt fel, s tudjuk, az utolsó munkahelyei ismét irodák, melyek egyikét J.W. Dodds így írja le: "1942 forró nyári hónapjaiban egy férfi ül egyedül a Rockefeller Center kis irodájában, s megpróbálja szétosztani a pénzt, amelyet úgy tűnik senki nem akar elfogadni. A titkár kis fülkéjén túl, a külső ajtón ez olvasható: "Viking Alapítvány". És az új emberbaráti alapítvány új igazgatója Fejős Pál, azon dolgozik, hogy kapcsolatot teremtsen az amerikai antropológusokkal."13 Fejősnek azért kevés a látogatója, mert a Viking Alapítvány támogatója, Axel Wenner-Gren Göringgel és Hitlerrel való együttműködés gyanúja miatt éppen feketelistára került az Egyesült Államokban. Később Wenner-Gren tisztázta magát, s Fejős irodái, ahol pályája végén tudományszervezőként dolgozott, bizonyára már nem voltak ennyire elhagyatottak.
De térjünk vissza a szcenikai osztályra. Fejős már a Tanácsköztársaság mozgalmas napjaiban elhagyni készül irodáját, az aktív filmezés, a filmrendezés gondolatával foglalkozik, első filmjének terve ekkor már készen áll.
"Pán sípja címen Fejős Pál elvtársunk, a szcenikai osztály vezetője, görög szatirikus, eredeti játékot írt, amelynek a mithológiai kor a történeti ideje. A háromfelvonásos antik miljőjű filmjáték díszleteit Pán József készíti."14 - írja a Vörös Film.
Fejős aktív részvétele a Tanácsköztársaság filmirányításában baloldali politikai érzelmekre vall. Politikai nézeteiről nem nyilatkozott, filmjeiben azonban mindig a hátrányos helyzetű "társadalmi osztályok" és etnikumok oldalán áll.
A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Fejőst nem üldözték. A proletárdiktatúra kulturális életének középszintű vezetőit nem vonták felelősségre, a magasabb funkcióban lévők pedig emigráltak. 1919-ben elhagyta az országot a két legjelentősebb magyar filmrendező: Kertész Mihály és Korda Sándor.15 Távozásuk nagy veszteség volt a magyar filmszakma számára, hiányukat fiatalokkal próbálták pótolni. Ez növelte a kezdők esélyeit, a gazdasági nehézségek azonban megakadályozták a fiatal tehetségek kibontakozását. Fejős Pál a Tanácsköztársaság utáni átmeneti konjunktúra idején jól startolt, 1920-ban, fél év alatt 4 filmet készített, ezeket sikerrel játszották, sőt néhánynak a premierjén prominens politikai személyiségek is jelen voltak. A nehézségek csak 1921-ben kezdődtek.

DÍSZLETTERVEZÉS, AVAGY EGY ÉV
A FILMRENDEZÉS ELŐSZOBÁJÁBAN

1919-ben még nem teljesülhetnek Fejős filmrendezői ambíciói. Szerényebb részalkotói feladatok által juthat át a hivatalból a műterembe. Mivel korábban az Operaházban szerzett némi gyakorlatot a díszletfestésben, díszlettervezőként kapcsolódott be a magyar filmgyártásba. Első munkájaként a Tanácsköztársaság zaklatott viszonyai között meghiúsult vállalkozás, Molnár Ferenc Liliom című színdarabjából készülő film díszleteit tervezte.
A Liliom eredetileg a Corvin filmgyár tervei között szerepelt, végül a Phönix filmgyár műtermében kezdték el forgatni 1919 tavaszán16 , de a rendező, Kertész Mihály távozása miatt nem fejezték be. Valószínű, hogy Fejős e munka közben ismerte meg Molnár Ferencet, s az ismeretségnek néhány év múlva hasznát vette, 1925-ben a Broadway-n a Guild Theatre Molnár ajánlására kérte fel szakértőnek az Üvegcipő című vígjáték színreállításákor.17 Molnár Ferenccel való szellemi kapcsolata a későbbiekben is terveket ihletett, 1928-ban Molnár Fehér felhő című háborús témájú darabjának megfilmesítésére készült18 , a film azonban nem valósulhatott meg.
Díszlettervezői karrierjének első állomása több életrajz szerint az Orient filmgyár. Az 1919-ben létesült kis filmgyártó cég mindössze két filmet készített. Főrendezője a Fejősnél 12 évvel idősebb Lajthay Károly, aki rendezői pályáját 1918-ban kezdte a Rex filmgyárnál, s ekkorra már több jelentős, külföldön is sikerrel bemutatott film alkotója (Lobogó vér/Racher Tod, 1918. Vorrei morir/Fluch dem Schicksal, 1918. Sundal, 1918.). Az első Orient film a Csempészkirály (1919). A kalandortörténet Pakots József forgatókönyve alapján a magyar színjátszás legígéretesebb tehetsége, Bajor Gizi főszereplésével készült. A következő film Az ősasszony (1919), szintén Bajorral a főszerepben, kőkorszakban játszódó szerelmi háromszög történet, melyet főleg külső helyszíneken forgattak. Fejőst egyik filmmel kapcsolatban sem említik, de más díszlettervező sincs megnevezve, így elképzelhető, hogy már ezekben a filmekben Lajthay munkatársa volt.
Ezután Lajthay megalapítja saját filmgyártó vállalatát, a Triumph-ot, s hozzákezd Az ezeréves szépség19 -hez. Ez az első film, melyben Fejőst díszlettervezőként jegyzik. "A káprázatos pompájú díszletek pedig, amelyek között pazar fényű római termek, gazdag és dús ornamentikájú márványpadozatos, szökőkutas interieurök fordulnak elő, Fejős Pál, a gyár szcenikai főnökének vezetésével készülnek"20 .
1920 márciusában, az újonnan alakult Omega filmgyár kínai miliőben játszódó két részes filmjében dolgozik: "A nagy érdeklődéssel várt darabot két írója, Márkus László és ifj. Uher Ödön rendezi, a speciális díszletek pedig Fejős Pál, a nagytehetségű fiatal szcenikus tervei alapján készültek."21 A filmet O'haza címen hirdeti a cikk, mely nyilvánvaló elírás, hiszen a történet kalandor hősének neve O'Hara, s a film róla kapta a címét.22 A filmet Ausztriában O'Hara, Németországban Die brennende Stadt címen forgalmazták.

A MOBIL FILMGYÁR FŐRENDEZŐJE

A Mobil23 filmgyár, melynek hivatalos neve Mobil Kulturális Film r.-t., 1920. április 9-én alakult. A filmgyártási igazgató Neumann József, a magyar filmszakma nagy öregje, a legelső magyar filmgyár, a Projectograph egyik megalapítója. A gyár alkotó gárdája, Fejős Pál, a "főrendező", Kató-Kiszly István, a díszlettervező és Karbán József, az operatőr pályakezdő fiatalemberek.

Amerikai film - utánzatok

A magyar filmeseket kezdetektől vonzotta az amerikai filmek szabadsága, az irodalomtól, a színházi hagyományoktól való függetlensége, a tiszta filmszerűség, a kaland, a száguldás, az izgalom. A háborús években az amerikai filmek behozatali tilalma miatt felmerült pótlásuk igénye, megszületett, és nemcsak hazai, de a balkáni, sőt a német piacokon is tért hódított a magyar filmponyva. Kertész Mihály volt ennek az irányzatnak a legtipikusabb képviselője, aki eredeti filmszüzsékből és a bestsellerirodalomból merítve, az amerikai mintákat követve készítette a korabeli kritikák tanúsága szerint élettel és filmszerű megoldásokkal teli sikerfilmjeit.
A pályakezdő Fejős is ezt az utat látja termékenynek. Az első dicsérő kritikák megerősítik amerikai orientációját. A Mobil megalakulása után két héttel rövid filmszkeccset forgat, melynek se címét, se tartalmát nem ismerjük, csak annyit tudunk meg róla a Mozihét lelkes beszámolójából, hogy amerikai munkatempóban készült: "A rohamosan fejlődő magyar filmgyártásnak egy igen jellemzetes példája szól amellett, hogy a hazai kinematográfia mindenképpen igyekszik lépést tartani a külfölddel. Ma már nemcsak nívóban érik el a magyar filmproduktumok az idegen országok gyárainak filmjeit, hanem a gyors tempójú előállításban is. Etekintetben egy most készült filmszkeccsé az elsőség s az amerikai gyorsasággal készült film írójáé és rendezőjéé a dicsőség. Fejős Pál, a fiatal és nagytehetségű filmszcenikus ugyanis a múlt héten reggel 7 órakor írta meg a szóbanlévő film szövegkönyvét, amelyet még a délelőtt folyamán rendezett, úgy, hogy aznap este ˝ 10 óráig a 200 méteres film már keresztülment az összes laboratóriumi eljárásokon is, sőt a mondott időpontban vetítőképes állapotba került. Fejős a filmet a sürgősen Amerikába induló Geiger Irma részére csinálta. A kedves, ötletes és kacagtató filmjáték nemcsak arról nevezetes, hogy szédületes gyorsasággal készült, de megvan az a tulajdonsága is, hogy minden részletében várakozáson felül sikerült."24 Egyelőre még csak rövidfilmjét küldi a tengeren túlra, annak jeleként, hogy maga is oda készül.
Később játékfilmjeit is az "amerikaias" jelzővel illetik. Hozzá kell tenni, hogy a jelző gyakran nem speciális rendezési stílust takar, csak azt jelenti, hogy a cikk írója versenyképesnek tartja a filmet, a magyar mozikat ekkor már elárasztó amerikai filmekkel. A korai Fejős filmek megduplázzák az amerikanizmust, a Pán, A fekete kapitány és az Arsene Lupin utolsó kalandja nemcsak "amerikaias" volt, de Amerikában is játszódott.

Pán, avagy a New Yorkba tévedt faun

A Pán volt Fejős első megvalósult filmterve. 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság idején írta a forgatókönyvet, mely azonban a megvalósítás előtt átesett némi átdolgozáson, feltételezhetőleg a női főszerepet játszó Claire Bauroff vette rá Fejőst, hogy a figurát személyéhez igazítsa. A Mozihétben 1921. május 2-án az alábbi hír jelent meg:
"A finom, karcsú táncosnő, Claire Bauroff, akinek táncmatinéi olyan fényes sikert arattak, hatfelvonásos filmet írt egy fiatal, kitűnő szcenikus, Fejős Pál társaságában és a Mobil-filmgyár a napokban meg is kezdi a felvételeit. A filmnek, amely visszavisz a görög mitológiai időkbe, de a végén napjainkban New Yorkban bontakozik ki, Pán sípja a címe."25
A felvételek valóban hamarosan elkezdődnek. Május 23-án a Képes Mozivilág számol be a Mobil filmgyár fiatal főrendezőjének vállalkozásáról. "A gyönyörű Pán legendából film készül. Egy ifjú művész merészsége és fantáziájának színes és eleven lendülete kellett ahhoz, hogy filmre vigye Pán szerelmét, akit a mythológia istenei kővé változtattak, hogy a szenvedést, a fájdalmat ne érezze tovább. Ez az ifjú művész Fejős Pál."26
Pán, a görög mitológia kecskeszarvakkal, szakállal, farokkal és kecskelábakkal világra jött istene, s római megfelelője, a faun gyakran visszatérő alakja a századforduló művészetének. Az erdők, mezők és nyájak védelmezőjének sóvárgása a táncoló, kergetődző s elérhetetlen nimfák után számos képzőművészeti alkotást, költeményt és zeneművet ihletett, például Szinnyei Merse Pál Faun és nimfa című festményét, Ady Endre faun-verseit, Mallarmé költeményét, s a hatására készült Debussy művet, Ravel Daphnis és Cloé-ját, Knoblauch színdarabját.
Knoblauch újítása, a XX. századba hozni a pásztoristent, a populáris film vízióját ébreszti fel Karinthyban: "Milyen volna, ha egy ilyen görög faun eljönne hozzánk és a szabad szerelem, három felvonás, ezerötszáz méter, "elvont világszemlélet", Psylanderrel a főszerepben."27
A színdarab sikert aratott Magyarországon, melyet 1918-ban Korda által rendezett filmváltozat követett, Rajnai Gáborral, a nemzeti színházi faun alakítójával a főszerepben. Knoblauch és Korda faunja bekerül az angol társaságba, s a természet imádására és a szabad szerelemre tanítja a mesterkélt és hűvös lordokat és ladyket. "Kétségtelen, hogy ennek az alaknak őse Molnár Ferenc Ördög-e. A faun, akárcsak az ördög, szerelmi postás, rousseau-i prédikátor."28 - írja Kosztolányi.
Fejős, akire hathatott a színdarab és a filmváltozat, egész másképp közelíti meg a témát. A korabeli kritikákból, mint régi korsó a cserepeiből, összeáll a történet: "A filmdarab izgalmas kalandortörténetnek készül, a cselekmény középpontjában egy ókori papyrus áll, amelyért harcol Fred Morgan archeológus (Gellért) és Harry O' Connel (Pártos), aki egy személyben elegáns világfi és kalandor. Harry bűntársai egy raffinált szobaleány (Saásdy) és elszánt inas (Bárdi). A történetbe bekapcsolódik Lucy29 Gordon táncosnő (Claire Bauroff), sőt egy felvonás a mithologikus időkben, Árkádiában játszódik, ahol Pán (Costa Viktor) és a nimfák élete elevenedik meg."30 "Hosszas kalandok és viszontagságok után végül is Fred Morgan marad a győztes, aki a papyrus nyomán kiásatja az ókori Pán-szobrot, amelyet a hagyomány Pán isten megkövesedett testének tart."31 "Pán kővé meredt szobra, mely hallatlan értéket képvisel, egy régiség-gyűjtő [Fred Morgan] műtárgyai közé kerül. A New-York-i milliomosok "Ötvenek Színházában" azután "vendégszerepel" egy alkalommal, mert az egyik antik szoborral baleset történik a színpadon."32 "Lucy Gordon egy táncpantomiában lép fel. A premier előtti napon azonban összetörik a szobor és Fred, hogy az előadás sikerét megmentse, a Görögországból hozott Pán szobrot kölcsönzi a színháznak."33 "Senkise törődik a Pán szoborral, ott vonul meg csöndesen a díszletek és virágok közt, amikor a színpadra belibben, frissen, üdén, tavaszi táncot lejtve egy szép és ifjú lány [Lucy Gordon], aki egykor, mint nympha fölkeltette benne a szerelmet és a kinek csodás tánca most megihleti őt. Pán fölébred és évezredek multán a mai világ miliőjében találja magát."34 "A premieren óriási botrány tör ki. Fred páholyából a színpadra ugrik, hogy Lucyt megvédje a megelevenedett Pán-szobor elől. A botrány lassan elsimul, az előadást sikerrel fejezik be és Fred feleségül veszi Lucyt."35
Fejős Pán-ja is a jelenbe kerül, de nem önszántából, mint Knoblauch és Korda faun-ja, aki azért jön a földre, hogy elrendezze a boldogtalan szerelmesek sorsát, hanem a XX. századi embernek a teret és időt, természetet és történelmet gyarmatosító nyughatatlansága folytán. Így a kővé változtatott "tetszhalott" isten inkább a Rider Haggard regényei által ihletett egyiptomi témájú filmek36 múmiáinak rokona, mint Knoblauch virgonc és groteszk faunjáé.
A Hieroglifák titka37 megelevenedő múmiája egykori szerelmét véli felfedezni a tudós lányában, Pán a tudós menyasszonyában ismer az elérhetetlen nimfára, Syrinx-re.
Pán Syrinxhez fűződő reménytelen szerelmét és kővé változtatását bemutató első felvonásról semmit sem tudunk, viszont fennmaradt az Amerikában játszódó rész egyik akciójelenetének leírása:
"A Lendvay-utcában a következő jelenet került felvételre: Harry bemászott Fred lakásába, hogy a papyrust elrabolja. Frakk, havelock és cilinder van rajta. Fred észreveszi az éjjeli vendéget, Harry menekül, kiugrik az ablakon, Fred utána lő. Két rendőr figyelmessé lesz a lövésre s látják, amint az utca végén egy frakkos, havelockos, cilinderes alak futva menekül. Utána! Harry a sarkon befordul. A következő utcában egy szalmakalapos igyekszik hazafelé. A lámpánál megnézi az óráját. Harry ebben a pillanatban fordul be az utcába, hirtelen érdekes gondolata támad, hogyan tévessze meg az üldözőit. Villámgyorsan lekapja az óráját nézegető úr fejéről a szalmakalapot, fejébe nyomja a cilinderét, amely az idegen úrnak az orráig megy le, rádobja a havelockját és tovább rohan. Az idegen úr amint felocsúdik a váratlan helyzetből, az előtte futó Harry után szalad. Közben a rendőrök is beérnek az utcába s látják a futó cilinderes alakot. Harry ugyanekkor befordul a következő utcába s ott egy házba rohan be. Az utca végéről egy másik ember jön, aki csak azt látja, hogy egy cilinderes alakot üldöz két rendőr. Nekimegy a cilinderes alaknak, nagy verekedés támad, közbe odaérkezik a két rendőr is, a cilinderest - aki el nem tudja képzelni, hogyan keveredett bele ebbe a különös helyzetbe - leteperik a földre és alaposan elverik. Közben megérkezik Fred is, aki látja, hogy itt valami csalafintaság történt, az idegen úr kimagyarázkodik, mire elengedik."38
Pánczél Lajos, a beszámoló írója maga is szerepet kapott a jelenetben, azt a férfit játszotta, aki nekiment a cilinderes alaknak. Pánczél leírásában a fiatal rendező is megelevenedik munka közben: "A rendező szépen elhelyezett a Kmetty utca egyik kapualjában, ahonnan indulnom kellett, amikor meglátom a sarkon beforduló cilinderes alakot s a rendőröket. Az utcán rengeteg ember volt, akik a filmfelvételt nézték. Izgatottan vártam, amikor megkezdhetem filmszereplésemet s közben hősiesen álltam a kíváncsi nézők rám irányuló pillantásait. Végre nagy zaj hallatszik a szomszéd utcából, befordul az autó, amelyen a felvevőgép áll, a járdán rohan a cilinderes úr, utána a két rendőr. A rendező a nevemet ordítja. A lámpalázam elmúlik s bátran indulok neki a futó alaknak. Amikor szembekerülünk, hatalmas boxütést adok a fejére, úgy, hogy a cilindere legurul. Ő sem hagyja magát, visszaboxol. Hamarosan belemelegedünk a verekedésbe s irtózatos ütéseket mérek a jámbor és ártatlan színészre. A rendező folyton kiabál:
- Üssétek egymást! Verekedni!
A nézőknek borzasztóan tetszik a jelenet s hallom, hogy ordítva biztatnak:
- Bunyózd! Sózz oda egyet!
[…] Vége a jelenésnek! A gépet most egészen közel hozzák s úgynevezett "premier plan"-t fotografálnak rólunk."39
A korabeli kritika szerint "a film alig ad feliratokat" 40 . Úgy tűnik, az inzertek kérdésében Fejős már első filmjének készítésekor hasonlóan vélekedhetett, mint pályája csúcspontján: "A rendezőnek el kell tudni mondani egy filmre alkalmas mesét anélkül, hogy a felépített hangulatot százszor megszakítaná feliratokkal."41
A Pán-t az időközben elkészült második Mobil filmmel a Lidércnyomással együtt 1920. július 31-én mutatták be a szakmának és a sajtónak. A bemutatón József főherceg és Auguszta főhercegasszony is megjelent és gratulált a gyár vezetőinek.
A sajtóbemutatót nem premier követi, hanem újabb sajtóbemutató 1920. november 6-án. A Mozihét cikkéből kiderül, hogy a filmet valamilyen okból át kellett dolgozni: "A főpróbát a Pán című különös történet nyitotta meg, amelyről annak idején, az első bemutatója alkalmával emlékeztünk meg részletesen. A film most korrigált állapotban került színre. Az átdolgozás lényegében változtatta meg ezt a speciálisan megkomponált és felépített darabot, amely ebben az új formájában valóban tökéletesen hatott."42
Nem tudjuk, hogy mi az átdolgozás oka, sem azt, hogy mit jelentett a fent említett lényegi változtatás. A sajtóból kiderül, hogy a július végi első főpróba és a novemberi második főpróba között átszervezték a Mobil filmgyár vezetőségét, lehet, hogy ez áll az átdolgozás hátterében? Vagy talán a gyártók úgy találták, hogy egyes jelenetek túlmennek a cenzúra tűréshatárán, s ezért az Árkádiában játszódó jelenetek erotikáján, vagy a kőszobor megelevenedésének horrorisztikus elemein kellett szelídíteni. Ez látszik valószínűbbnek, mivel a magyar cenzúra, mely 1920-ban kezdte meg tevékenységét, alaposan kigyomlált a magyar filmből minden fantasztikumot, erőszakot és erotikát. Betiltották, vagy csak 16 éven felülieknek engedélyezték a Pán-nal témájukban rokon korábban készült filmeket (Faun, Halhatatlan asszony). A Hieroglifák titkát valószínűleg csak ezért nem, mivel visszavonja a fantasztikumot: a múmia feltámadásáról kiderül, hogy a tudós álma volt.

LIDÉRCNYOMÁS, AVAGY KÍSÉRLET A MAGYAR
"EXPRESSZIONISTA" FILM MEGTEREMTÉSÉRE

A Lidércnyomásról kevesebbet írtak, csendben készült 1920 nyarán, rögtön a Pán után. A forgatás emlékét ezúttal nem riport, hanem fotográfia őrzi, melyen Fejős energikusan magyaráz a szereplőknek. A film 1920. július 31-i sajtóbemutatójáról beszámoló cikk a szüzsét dicséri. "A főpróba első filmje volt a Lidércnyomás című hatfelvonásos fantasztikus történet, amely teljesen újszerű szüzséjében mindvégig fordulatos, érdekes és izgalmas. A Lidércnyomás ama kevés filmek közé tartozik, amely elsősorban különleges cselekményével fog igen erős hatást gyakorolni a publikumra."43 Különös, hogy mindezek után az íróról szó sem esik. A "fantasztikus filmjáték" bemutatóját reklámozó hirdetések a forgatókönyvet Halász Györgynek és Fejős Pálnak tulajdonítják44 , egyedül a Mozgófénykép Híradó 1920/ 31. száma írja meg, hogy a film Wilde novellájának filmfeldolgozása. A novella címét nem említik, de a tartalomleírás kétségtelenné teszi, hogy Fejős filmje a Savil Arthúr Lord bűne nyomán készült: "A darab hőse, Arthur-Fayerle találkozik egy Blecher nevű gnómszerű anthropológussal, aki szavainak szuggesztív erejével elhiteti Arthurral, hogy hajlamos a gyilkosságra. Arthur tétován támolyog ki az utcára, lelkén kegyetlen lidércnyomás ül s az ópium mámorába menekül. Az ópium bódító füstjében képzeletében különös történeteket él át. Folytonosan gyilkossági kísérleteket tesz, míg súlyos lidércnyomásának okozóját, Blechert végül meg is öli. Amikor az ópium mámora elszáll, Arthur megkönnyebbülten ébred fel, hogy minden rossz csak álom volt, s ekkor legnagyobb csodálkozására Blechert tényleg holtan találja. Kiderül azonban, hogy a tudós önként menekült a halálba s így a lidércnyomás végleg elszáll Arthur lelkéről."45
Oscar Wilde az egyik legnépszerűbb külföldi író Magyarországon ezekben az években, írásaiért rajongott a kor fiatal értelmisége, színdarabjai telt házakkal mentek, a Dorian Gray arcképéből 1918-ban készült magyar filmváltozat nagy sikert aratott. A film presztízsét is növelte volna, ha Oscar Wilde-filmként hirdetik, érthetetlen, hogy miért hallgatták el a szerző nevét.
A Lidércnyomással kapcsolatban régi félreértést kell tisztáznunk. Néhány forrás46 említést tesz Halász György és Fejős Pál forgatókönyvéből készülő Fejős film, a Jóslat készüléséről, melyet e források alapján Kovács Ferenc47 és Nemeskürty István48 is önálló filmnek tekint. Jóslat címen azonban nem mutattak be Fejős filmet, s mivel a Lidércnyomás cselekménye Blecher jóslata körül bonyolódik, s forgatókönyvírók is azonosak, biztos, hogy a Jóslat a Lidércnyomás korábbi munkacíme vagy a forgatókönyv címe volt.
Érdekes volna összevetni Fejős filmváltozatát az eredeti művel, ezt azonban nem tehetjük, a fennmaradt vázlatos, a korabeli filmújságírás színvonalát ismerve talán nem is korrekt tartalomleírás, a néhány kritikai megjegyzés, s a filmből fennmaradt fényképek alapján csak néhány feltételezésig juthatunk.
Fejős Oscar Wilde hősének csak keresztnevét vette át. Arthur Fayerle nem lord, s valószínű, hogy a történet sem előkelő szalonokban pereg le. Savil Arthúr lordnak Podgers, az divatos "chiromantista" jósolja meg, hogy gyilkosságot fog elkövetni. A lord megadja magát végzetének, s igyekszik beteljesíteni azt: "szíve azt súgta neki, hogy ez a cselekedet nem bűn, hanem áldozat; esze arra emlékeztette, hogy más út nincs előtte, amelyre ráléphetne."49 Gyilkossági módok sorozatát eszeli ki és követi el sikertelenül, végül már-már feladja a próbálkozást, mikor egy hajnalban a Temze partján megpillantva a jóst, belöki a vízbe. Miután a holttestet néhány nap után partra vetik a hullámok, s a lapok szerint túlerőltetés következtében beállott elmezavar kergette öngyilkosságba a tenyérjóst, Arthúr lord fellélegzik. Fejős Oscar Wilde radikalizmusát - nyilván a cenzúra szigorúsága miatt - nem meri felvállalni: Arthur Fayerle a gyilkossági kísérleteket és Blecher megölését képzeletében, az ópium mámor látomásaiban követi el, a jóst sem ő gyilkolja meg, hanem az tényleg öngyilkos lesz. Viszont a filmváltozatban Blecher alakja sokkal démonikusabb, szuggesztívabb lehetett, mint Podgers, akit a novellában Lady Windermer így jellemez: "Egyáltalán nem hasonlít semmiféle chiromantistához. Más szóval nem mysticus. Kicsi, köpczös emberke, komikus, kopasz fejjel és nagy arany pápaszemmel. Olyan középlényféle a házi orvos és vidéki ügyvéd között."50
Blecher Lidércnyomás-beli megfelelője, akit a korabeli leírásokban "gnómszerű anthropológus"-nak titulálnak, a szerepet játszó színész, Gellért Lajos hagyatékából előkerült fényképek alapján degenerált, morbid figurának tűnik, aki a korai német expresszionista filmek őrült tudósának rokona. Sajnos Arthur kábítószeres vízióiból, melyek a film háromnegyed részét kiteszik nem maradtak fenn fényképek, így Wiene Caligarijának hatását csak feltételezhetjük.
Fejős expresszionista hajlamai későbbi pályája során még egyszer felszínre törnek. Hollywoodban készít "német expresszionista" filmet Conrad Veidt-tel a főszerepben (Last Performance).

Az újraélők, avagy az "örök visszatérés" magyar módra

Az Újraélők-et a Mozihét a Mobil harmadik filmjeként hirdeti 1920. augusztus 8-án. Ekkor azonban még csak a forgatókönyvet írják, melynek elkészültéről a Képes Mozivilág tudósít 1920. augusztus 15-én: "Az ujraélők címen Pásztor József hat felvonásos fantasztikus filmjátékot írt, amelyet a Mobil-filmgyár vesz fel."51
Két hét múlva már a forgatás befejezéséről számolnak be52 , a film szakmai premierjét azonban csak hónapokkal később, a negyedik film, A fekete kapitány bemutatója után, 1920. november 13-én tartják. A bemutató késleltetését ezúttal is a cenzúrától való félelem okozhatta, mely a film átdolgozására késztette a szerzőket. A film tartalmáról a következőket tudjuk: "A film alapötletét a reinkarnáció szolgáltatta. A modern miliőben kezdődik az anyag, majd átcsap évszázadok előttre, amikor a romantikus lovagkor, regősök, várkisasszonyok kora éled fel a filmen, s azok, akik a film elején, mint a modern kor emberei mozogtak a filmen, most a regényes kornak kosztümjeiben tűnnek fel előttünk s élik le egy izzó, poétikus és drámai fináléjú szerelmi történet érdekesebbnél érdekesebb jeleneteit.
S ahogy vége van ennek a résznek, a szereplőket ismét a modern korban látjuk, s így folytatják életüket. A sors úgy keveri a kártyát, hogy a középkori történet most megismétlődik a modern emberekkel. Végülis egy frappáns megoldással nyer befejezést a darab. […] A filmen mindvégig sejtelmes, borzongós hangulat vonul végig…"53
A Film-Újság kissé konkrétabb leírásából kiderül, hogy a történet magyar miliőben játszódik. A "drámai finálé", a "tragédia" mibenléte továbbra is homályban marad: "Mészáros ezredes leánya, Ilona misztikus tanokkal foglalkozik. Vőlegénye, Frey gyáros, aki félti menyasszonyát, megtiltja Ilonának, hogy az említett könyveket olvassa. Egy Raypour nevű fakír ez eseményeknek felidézője, aki azt állítja, hogy Ilona előző életében az ő asszonya volt. Raypour közbejöttekor egy Tarnay nevű szobrász kapcsolódik a történetbe. Ilona egy kirándulás alkalmával egy ódon várkastélyba kerül, ahol előző életének egész tragédiája a szeme elé tárul, s amikor Tarnayval másodszor a várba megy, a tragédia modern milieuben megismétlődik. Tarnay a tragédia áldozata lesz és Ilonát a tragikus események visszavezetik vőlegényéhez, Freyhez."54
A cenzúra megjelenése előtt filmeseink gyakran nyúltak fantasztikus témákhoz. Különösen kedvelték a több évszázadon, néha évezreden átívelő történeteket (2000 éves férfi 1912. r: Fodor Aladár; 300 éves ember 1914. r: Fodor Aladár; Halhatatlan asszony 1917. r: Békeffy László; Ezeréves szépség 1919. r: Lajthay Károly; stb). 1920-tól a cenzúra radikálisan irtja a fantasztikus elemeket, a rendezők ritkábban választanak fantasztikus témákat, a fantasztikumot a film végén gyakran visszavonják, a magyar hangosfilmtől pedig már idegen minden fantasztikum.
Az Újraélők, akárcsak a Pán, a magyar fantasztikus film hagyományait folytatja. Fejősnek már ez a filmje is elhagyja a nyugati fantázia talaját és kirándulást tesz a keleti mitológiába, a lélekvándorlás motívumára építve a cselekményt. Múlt és jelen összefonódik a filmben, melynek hősnője, Mészáros Ilona utazást tesz előző életébe. Nem tanul a múltban elkövetett hibából, ezért a jelenben is megismétlődik a tragédia. A film itt nyugvópontra ér, Ilona visszatér a földhözragadt vőlegényhez, de a reinkarnáció tana szerint a lélekvándorlás ezzel nem ér véget, a tragédia a jövőben is bekövetkezik, ha Ilona nem tanul a jelenben elkövetett hibából. A lélek vándorlása Fejős filmjében a test vándorlása is. A lélek azonosságát a test azonossága szignalizálja. Mészáros Ilonát és a várkisasszonyt is, aki előző életében volt, Jankovszky Mara alakítja.

Fekete kapitány, a betiltott kalandordráma

A Mobil negyedik filmjének készüléséről 1920. szeptember végén ad hírt a Mozgófénykép Híradó: "Egész Budapest a Mobile filmgyár új trükkfilmjéről a "Fekete kapitány"-ról beszél. Hol a New York Palota tornyának tetején, hol valamelyik malom szédületes magasságban lévő tűzlétráin látni a főszerepet játszó Pártos Gusztáv, Gellért Lajos és Jankovszky Mara művészeket, hol pedig robogó autókon tűnik fel a filmben szereplő amerikai rendőrcsapat. Érdekessége a filmnek, hogy külön e célra épült amerikai munkásházat robbantanak fel benne, olyan lovas hajszák közepette, amilyenek az amerikai cowboyokat is megszégyenítik."55
Tarkeövy István, a film forgatókönyvírója a filmdivatról elmélkedik a Képes Mozivilágban56 . Cikkében indokolja a film műfajának megválasztását: "Vannak időszakok, amidőn a romantikus, varrólányokról szóló moráldrámákra vágyik a közönség. Vannak időszakok amidőn a vígjátékok kellenek a publikumnak. A detektívdrámák, a kalandortörténetek, kémdrámák, cowboy kalandok is a közönség kegyeibe jutnak időnként. Sőt mint például mostan valósággal csak a kalandordrámákat keresik." 1920-ban, egy év alatt, a Fekete kapitánnyal és a Pánnal együtt, mely ebbe a műfajba is besorolható, hét kalandordráma készült Budapesten. (Little Fox, r: Garas Márton; A bostonville-i kaland, r: Fenyő Emil; O'Hara, r: Márkus László, Uher Ödön; Egy kalandor naplója, r: Uher Ödön; Vörösbegy, r: Gaál Béla;)
A film bemutatóját, a Pán korrigált verziójáéval együtt november 6-án tartották. A Képes Mozivilág így jellemzi a filmet: "Tarkeövy érdekfeszítő és minden tekintetben filmszerű szüzsét írt, amelyet Fejős Pál, a darab ötletes és az amerikai stílust nagyszerűen ütő rendezője ügyesen szervírozott. Trükkök, bravúrok, érdekességek, vakmerő produkciók kifogástalan sorozata ez a darab, amelynek középpontjában egy amerikai rendőrkapitány áll, aki tulajdonképpen egy nagy és raffinált kalandorbanda vezére. "A fekete kapitány"-nak ez a kettős élete rendkívül hálás alkalmakat nyújt a cselekmény érdekességének folytonos fokozására."57
A Színházi Életből megtudjuk, hogy Fejős filmjéből ezúttal sem hiányoznak a fantasztikus elemek: "Clifford mérnök feltalálja a távolbaölő gépet és Gibson "a fekete kapitány" bandájával el akarja ezt tőle rabolni. De hogy tulajdonképpen mi lesz Clifford találmányával, azt még nem is tudjuk. Majd a film második és harmadik és negyedik része után derül ez csak ki. Mert négyrészes "Fekete brigád" filmnek az első része a "Fekete kapitány"."58
A Fekete kapitányt a cenzúrabizottság, 1920. november 27-i ülésén, csak 16 éven felüliek számára engedélyezte, majd 1921. december 21-én betiltotta. Nyilván ennek és a magyar filmgyártás 1921-ben induló válságának tudható be, hogy a nagyszabású kalandfilm sorozat terve nem valósult meg.

PIQUE DAME, AVAGY ELSŐ LÉPÉSEK
A MŰVÉSZFILM FELÉ

1921 februárjában a Mobil filmgyárat ismét átszervezik59 , s egyelőre nincs új Mobil-film a láthatáron. Az előző évben piacra került négy film után Fejős már szaktekintélynek számít, kikérik a véleményét a Képes Mozivilág hasábjain induló vitában, arról a kérdésről, hogy ki játszik jobban a filmen a hivatásos filmszínészek, vagy a színpadi színészek. A megkérdezett rendezők komótosan okoskodó elgondolásaival szemben polgárpukkasztó provokációnak tűnik a magyar kinematográfia "ifjú titánjának" Shakespeare Hamletjétől kölcsönzött rövid válasza: "- Több dolgok vannak földön s égen jó Horatio, mintsem bölcs elmétek felfogni képes!"60 Noha talán csak azt jelezte, hogy a sikeres kalandordrámák után Fejős a magas művészet felé kacsintgat. A Színház és Divat és a Színházi Élet cikkeiből rekonstruálhatjuk, hogy Fejős ezekben a napokban már új filmgyárának szervezésével és Puskin filmjének elkészítésével van elfoglalva: "Beszámolónkban két új filmgyárra is ki kell terjeszkednünk. Az egyik a Premier-filmgyár, amelyet Fejős Pál, a fiatal és rendkívül tehetséges rendező alapított. A tiszta művészet jelszavával jön, filmjeiben csak a magasvonalú artisztikum lehetőségeit keresi és reméljük, meg is találja. Első filmje Puskin "Pique Dame" című költeménye, Jankovszky Mara, Tanay Frigyes és Zántony Kálmán játsszák."61 "A Pique Dame felvételei már folynak és a Premier filmgyár első filmje február közepén már a közönség elé fog kerülni. Fejős ambícióval dolgozik, és míg Nagymaroson és az atelierben a felvételek folynak már második filmjét készíti elő, amely Arany János "Ünneprontók" című költeményét dolgozza fel."62
Fejős hátat fordít az amerikai modellnek, s a magyar filmgyártás másik hagyománya, az irodalmi film felé fordul. Korda Sándor, Janovics Jenő, Damó Oszkár, Garas Márton voltak ennek az irányzatnak a képviselői, akik kortárs irodalom presztízs-szerzőire és a klasszikusokra támaszkodva próbálták a film művészi rangját kivívni.
Az orosz irodalom népszerű volt Magyarországon, s nagy hagyománya volt az orosz klasszikusok megfilmesítésének. A Kino-Riport három Csehov novellát vitt filmre (1916). Deésy Alfréd filmje, a Raskolnyikov (1916), Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből, a Radmirov Katalin (1917), Gorkij Éjjeli menedékhely című drámája nyomán készült a Star filmgyárban. Garas Márton 1915-ben Andrejev elbeszélését, a Kormányzót, 1918-ban az Anna Kareninát filmesítette meg.
A Tanácsköztársaság alatt fokozódott az érdeklődés az orosz irodalom iránt: "A gazdasági védvámok eltörlésével lehullanak - igen helyesen - a szellemi védvámok is és az a beáramlás, mely egy kultúrailag olyan érdekes és értékes és viszonylag friss területnek, mint a hatalmas Oroszország, szellemi virágait hozza szemünkhöz és szívünkhöz közelebb, csak örvendetes lehet számunkra. A magyar könyvkiadó-ipar egész sor orosz író könyvét fogja most kihozni, a magyar filmgyáraknál pedig lázas munka folyik, hogy orosz írók regényeit és drámáit vigyék filmre. Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gogol, Turgenyev, de legfőképpen Gorkij és egy egész sor más orosz író témáiból készülnek most filmdrámák a szcenírozó íróasztalon." 63 A nagy tervek papíron maradtak, az orosz filmgyártás filmjei közül csak néhány jutott el Magyarországra a Tanácsköztársaság 133 napja alatt, s bizonyára nem volt köztük az 1916-ban készült Pikovaya dama, így Fejős sem ismerhette Protazanov filmjét, Ivan Mozsjukinnal a főszerepben, a Puskin elbeszélés első, klasszikusnak számító filmváltozatát. A megfilmesítésre szánt orosz klasszikusok közül csak Gorkij Cselkasz című elbeszélése került a vászonra A pénz címen (1919). A Tanácsköztársaság bukása nem vetett véget az orosz klasszikusok megfilmesítésének. A Pique Dame forgatása után néhány hónappal Dosztojevszkij elbeszélés nyomán készül a Star filmgyár filmje, a Megbűvöltek.
Az "irodalmi film" gondolata nem új keletű Fejősnél, a Pán rendezését követően előbb Gárdonyi Géza "A hosszúhajú veszedelem" című művének megfilmesítését tervezi64 , végül Oscar Wilde művére esik a választása, de művészi szándékai csak 1921 tavaszán, a Pique Dame kapcsán, fogalmazódnak meg:
"- A tiszta művészet jegyében indultam neki új feladatomnak, - mondta Fejős Pál. - Minden egyes díszlet, minden egyes jelenet a legtisztább művészi eszközökkel kíván hatni és remélem, ezt a célját el is fogja érni. Még a nappali felvételek is effekt-felvételek és ezzel egészen különleges hatást fogunk elérni. A film szcenáriumát Bálint Lajos és Bárdi Ödön csinálták és hogy milyen művészi szempontból dolgozunk, arra talán csak az a jellemző, hogy a film minden felirata irodalmi idézet."65 - nyilatkozta a Színház és Divat riporterének.
A Képes Mozivilágban a film művészi kivitelezésével kapcsolatban kerül nyilvánosságra néhány részlet: "A Pique Dame a Premier filmgyár filmje igen érdekes és értékes művészi teljesítménynek ígérkezik, teljesen újszerű felfogásban és feldolgozásban, a hagyományos interieurök helyett körfüggöny előtt játszódik a cselekmény."66
Bálint Lajos 1966-ban így emlékezik vissza Fejős filmjének készülésére: "Egyik első munkái közé tartozott Puskin Pique Dame-jának megfilmesítése. Nem tudom ki készítette el a film forgatókönyvét, de Fejős nagyon elégedetlen volt vele. Kijelentette, hogy nem tudja és nem is akarja megcsinálni. Engem szólított föl, hogy dolgozzam át, mégpedig nagyon sürgősen, mert el kell kezdenie a fölvételeket. Útmutatásul akkor is azt hangsúlyozta, hogy lehetőleg sok olyan jelenet legyen benne, mely ne csak az eseményeket és történéseket közvetítse, hanem artisztikus, képszerű megoldásokra adjon módot.
Néhány fölvételen részt is vettem akkor, s emlékszem, hogy miképp iparkodott valahogy ilyenféle hatásokat elérni. Pedig a primitív műterem kezdetleges világítási eszközei és egyéb gyatra fölszerelése erre alig adtak lehetőséget. Negyven esztendő távlatában nem is tudom, hogy a film nyilvánosság elé került-e?"67
A film bemutatására valószínűleg nem került sor, bár a filmről a Magyar Film 1921 decemberében ezt írja: "Puskin világhírű regénye, Az elátkozott kártya lesz a magyar filmgyártás legújabb szenzációja."68 . A film premierjéről nem akad hír a gondosan átfésült filmes lapokban, melyek egyébként a magyar filmszakma fontos és apró-cseprő eseményeiről egyaránt számot adnak. A Képes Mozivilág március 13-i számából például arról értesülünk, hogy "A Pique Dame forgatása közben Fejős megkérte Jankovszky Mara kezét."69.
A Színház és Divatból megtudjuk, hogy Fejős Pálnak 1921 tavaszán lakásgondjai vannak: " - Most, hogy ezt a filmet [Pique Dame] befejeztem, kétirányú munkát fejtek ki. Az egyik művészi, a másik egészen prózai. Művészi irányú munkám az, hogy előkészítem második filmemet, amely Arany János "Ünneprontók"-jából készült. De egy akadály gátol. Nincs lakásom, ahol dolgozhatnék, ahol előkészíthetném nyugodtan a munkáimat, egy kis hely ebben a nagyvárosban, ahol a munkámé lehetetek."70
Az Ünneprontók terve nem valósult meg, de a lakásgondok végül megoldódtak, a Filmművészeti Évkönyvben új lakáscím áll neve mellett: Erzsébet körút 35. I. 6. Erre a címre hívja a jelentkezőket az alábbi hirdetés:
"Fejős Pál, a Mobil filmgyár főrendezője, igen korlátolt számban felvesz magánoktatásra néhány növendéket, akikkel kiképzés után a Mobil filmgyár színészgárdáját fogja kiegészíteni. Csakis tehetséges, jó megjelenésű növendékek jelentkezését fogadja el. Hétköznaponként d.u. 4-6-ig."71
Fejős tehát ismét a Mobilnál van és színészutánpótlás után kutat, magánoktatást vállal. Ekkoriban foglalja össze egyéves filmrendezői prakszisának tapasztalatait egy humorisztikus írásban, A filmrendező tízparancsolatában, melyben a tőkének és cenzúrának kiszolgáltatott rendező túlélési stratégiái is megfogalmazódnak: "Tiszteld a vezérigazgatót és a pénzembert, hogy hosszú és dicső életed legyen a vállalatnál. […] Ne paráználkodj a filmen, mert azt a cenzúra úgy is kivágja."72

ARSENE LUPIN UTOLSÓ KALANDJA,
AVAGY ELŐTANULMÁNYOK A FANTÔMAS-HOZ

A Premier filmgyár valószínűleg megszűnik, a Pique dame nem kerül közönség elé. Kudarcba fulladnak az első művészi ambíciók, s Fejős visszatér a Mobilhoz és a kalandordrámákhoz.
1921 nyarán mutatkoznak a magyar filmgyártás válságának első jelei, rossz hírek jelennek meg a sajtóban: "Szünetelnek a filmgyárak!" "A filmgyárak felmondtak személyzetüknek." A filmgyártást anyagi gondok mellett még a rendőri bürokrácia is akadályozta. Minden forgatási napra külön engedélyt kellett kérni, a forgatás időpontjának és pontos helyszínének feltüntetésével, a szereplők anyakönyvi és erkölcsi iratainak csatolásával. Ha bármi változás történt, például lemondta a részvételt az egyik szereplő, nem lehetett mással helyettesíteni, le kellett mondani a forgatást, mely az amúgy is tőkeszegény filmgyártóknak jelentős anyagi veszteséget okozott. Fejős nyílt levelet intézett a belügyminiszterhez, melyben kérte a rendelet módosítását. "miért nem adatik engedély egy hosszabb terminusu lejárattal és miért nem a főváros egész területére? […] A szépen indult magyar filmipar és filmművészet nevében kérem Excellenciádat, segítsen ezen a rettenetes állapoton addig, amig a szegény, nekikeseredett magyar rendezők, színészek, operatőrök mind ki nem vándorolnak külföldre, ahol az állam segíti a filmfelvételeket és ahol nem kell akadályversenyt futni minden felvétel előtt."73
Miután a filmgyártás mélypontra jutott, játékfilmek alig készültek, az igazi filmek pótlékaként divatba jöttek a kis tőkével, néhány száz méter filmanyag leforgatásával, vagy nem ritkán régebben forgatott filmek átvágásával gyorsan előállítható szkeccsek. A színház és mozi házasságából született öszvér műfaj lényege, hogy a moziban időnként leáll a vetítőgép, kivilágosodik a színpad, s megjelennek a film színészei, hogy előadjanak egy-egy vidám zenés-táncos jelenetet, vagy élő előadásban folytassák a történetet. A hibrid műfaj presztízsét növelte, hogy neves színházi szerzőket, Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest is megihlette. 1921-ben Budapesten valóságos szkeccsláz tör ki. Mindenki szkeccsben utazik, s az operettszerű zenés-táncos szkeccsek áradatában üdítően hat az első magyar kalandorszkeccsként hirdetett Arsčne Lupin utolsó kalandja.
Ez is, mint a Pán, többszöri átdolgozás után került a közönség elé, s legalább annyi köze volt Fejős előző, betiltott filmjéhez, a Fekete kapitányhoz, mint Maurice Leblanc regényeihez. A Famous Playersnél készült Arsčne Lupin film budapesti sikere74 is bizonyára szerepet játszott abban, hogy a kalandorszkeccsben a Magyarországon is népszerű Arsčne Lupint szerepeltessék.
A filmet először az Európa vállalat szkeccseként mutatták be 1922. január 7-én. "A darab hőse Arsén Lupin, a zseniális, veszélytől vissza nem rettenő kalandor, aki ártalmatlanná teszi Gibsont, New-York rendőrfőnökét, akihez feltűnően hasonlít, hogy ennek maszkjában űzze gazságait. Clifford mérnök szenzációs találmányának nagyértékű terveit akarja megkaparintani, de Clifford menyasszonya, egy bátor és gyönyörű miss, felveszi a harcot a hírhedt kalandorral és tömérdek érdekfeszítő fordulat és helyzet után győztesként kerül ki a harcból."75
A főpróbát nem követi nyilvános bemutató. 1922. márciusában pedig a Mobil cég indít újabb reklám akciót az Arsčne Lupin utolsó kalandja népszerűsítésére. Március 5-én első kalandorszkeccs-ként hirdetik, egyelőre bemutatási időpont és cím nélkül, a cím helyén: "? Szenzáció ?"76 Úgy látszik hezitáltak a címadásnál, de egy héttel később a Szenzáció cím mellett döntöttek:
"- Szenzáció a címe annak a 4 színpadi és 4 filmrészből álló kalandorszkeccsnek, amelyet a Mobile-cég hoz forgalomba legközelebb. A film szüzséjét Márkus László írta, a rendezést pedig Fejős Pál végezte nagy rutinnal és sok művészettel. A szkeccs főszereplői között Jankovszky Mara, Károlyi Leona, Matány Antal és Zilahy Pál tűnnek ki." 77
Végül mégis visszatértek az Arsčne Lupin utolsó kalandja címhez: "Hétfőn, e hó [március] 13-án délután, a Tivoli moziban tartotta meg zártkörű főpróbáját a Mobile-film rt., amely ez alkalommal a szakma néhány meghívott tagja előtt vetítette vászonra legújabb szkeccsét, az Arsen Lupin utolsó kalandja című darabot. A szkeccs a híres szélhámos, Arsen Lupin legelszántabb, de egyben utolsó gonosztettét mutatja be frappáns, lebilincselő felépítésben négy színpadi és négy filmrész keretében. Fejős Pál, a fiatal rendezői gárda egyik legtehetségesebb tagja rendezte és munkájában sok eredetiséget, merész ötletet és művészi kvalitást fedeztünk fel. Reméljük, hogy Fejősnek, aki ma már teljesen megérett arra, hogy nagyobbstílű munkába kezdjen, rövidesen alkalma lesz maradandó értékűt produkálni. A szkeccs szereplői, a pompázó szépségű és talentumos Jankovszky Marával, Matány Antallal, Károlyi Leonával és Zilahy Pállal az élén tökéletes alakítást nyújtanak."78
A Film-Újság beszámol a film fogadtatásáról: "A négy filmrész egytől-egyig a szenzáció erejével hatott. Az egymásra torlódó trükkök és az amerikai filmekkel méltán vetekedő, páratlanul nagyszerű felvételek méltó feltűnést keltettek a szakközönség előtt, mely teljesen megtöltötte a Tivoli nézőterét, de különösen a New-York-palota tetején, a kupola lépcsőzetén lejátszódó élet-halál küzdelem, melyért külön dicséret illeti Gellért Lajost és Zilahy Pált, teljesen frappírozták a nézőket. Az interieurök és az utcai felvételek gondos választékossága és művészi tökéletessége nagyban emelték a hatást és sokszor nyílt tapsban kitörő lelkesedést váltottak ki."79 A Film-Újság részletes de kissé torzonborz tartalomleírásából megtudjuk, hogy a fenti látványos jelenetek mellett volt egy tűzjelenet is a filmben: "Lupin emberei elfogják a lányt, sőt a mérnököt is. Lupin beleszeret Edithbe. Gondolkodási időt ad neki, de Clifford mérnöknek sikerül megszöknie s fellármázza a rendőrállomást. A rendőrök körülfogják a házat, mire Lupin felgyújtja. Clifford az utolsó pillanatban megmenti Edithet."80
A filmszkeccs sajtójának nyomonkövetése megoldja a Szenzáció című Fejős film rejtélyét, kiderül, hogy a Szenzáció nem külön film, ahogy ezt Haudiquet már sejtette81 , hanem címváltozat, de nem a Pique Dame-é, ahogy ő gondolta, hanem az Arsčne Lupin utolsó kalandjáé.
Azt azonban még nem sikerült tisztázni, hogy mi lehetett a viszony, A fekete kapitány és az Arsčne Lupin utolsó kalandja között. A két film sztorija nagyon sok hasonlóságot mutat, mindkettőben fontos helyszín a New York palota teteje, az egyikben felrobbantanak, a másikban felgyújtanak egy rablótanyát. Vajon használták-e a betiltott, s ezért úgysem vetíthető A fekete kapitány felvételeit a szkeccs összeállításánál, vagy újra forgatták ezeket a költséges jeleneteket, ezekben a szűkös időkben? Azt sem sikerült kideríteni, hogy mi volt a különbség a szkeccs Európa filmvállalat és a Mobil által bemutatott változatai között.
Fejős az Arsčne Lupin utolsó kalandja után szakít a műfajjal, de 10 év múlva, Európába visszatérve, - mintha mi sem történt volna Hollywoodban -, ugyanott folytatja, ahol távozása előtt abbahagyta. Ismét a francia bestseller irodalomhoz fordul témáért, s elkészíti Fanto^mas első hangos filmváltozatát. "A Párizst uraló nagyvilági férfi fekete frakkban és fehér ingmellben, nyolc fénypászmával a feje körül, amint lakkcipője sarkával az igazságügyi palotán tipor - nem más, mint Arsčne Lupin ikertestvére."82 - írja Didier Blonde.
Egy évvel később, Budapesten egy másik nagysikerű francia kalandortörténet megfilmesítésébe is bekapcsolódik. A film hőse ezúttal nem gonosztevő, hanem Gaston Leroux legendás figurája, Rouletabille, a riporter nyomozó. Fejős, I. világháborús repülős emlékeit felelevenítő nosztalgiával, részt vett a Rouletabille aviateur83 című Osso film légifelvételeinek elkészítésében. Eközben ismerkedett meg és barátkozott össze a gépek pilótáival84 , akik néhány hónap múlva az Annabella elleni "rózsatámadás" kivitelezésében segítették.

PASSIÓJÁTÉK RENDEZÉS,
AVAGY A MAGYAR FALU FELFEDEZÉSE

Fejős magyarországi filmrendezői pályájának kezdete a magyar filmtörténet legszomorúbb fejezetével esik egybe. A háború után megnyíltak az éveken át elzárt határok az amerikai, francia és olasz filmek előtt, melyek dömpingje elsorvasztotta a magyar filmgyártást. Egyre nehezebb magyar filmet gyártani. Csődbe mennek és bezárnak a filmgyárak, s bár Fejőst a fiatal rendezői gárda legtehetségesebbjének tartják, méltányolják művész ambícióit, eredetiségét, merész ötleteit, 1922-ben még sincs lehetősége filmkészítésre. Ez az év sem telik azonban tétlenségben, Fejős érdekes, s a későbbi pályájára sem hatástalan vállalkozásba kapcsolódik be, elvállalja a mikófalvai passiójáték rendezését.
Az előadás terve az Eger közelében lévő kis falu, Mikófalva segédjegyzőjének és plébánosának ötlete volt, s a helybeli hívek adakozásából akarták kivitelezni. Peller Imre, a segédjegyző 1921 őszén írta meg a szöveget a híres német Oberammergau-i passiójáték szövegének felhasználásával. A darab betanulását a falusiak hamarosan megkezdték a kántortanító irányításával. "A vallásos célzatú terv hamarosan kitudódott: hírt vett róla a főváros, elsősorban a nagyváros legfürgébb néprétege: az ügynökök."85 Minek következtében milliós tőke nyúlt a vállalkozók hóna alá, s a szerény tervet nagyszabású vállalkozássá dagasztották.
A pesti vállakozók és szakemberek 1922 tavaszán kapcsolódtak be a kivitelezésbe. "A minap Pesten járt Peller Imre mikófalvai segédjegyző, hogy a Mikófalván rendezendő passiójátékok ügyében megbeszélést folytasson Fejős Pál filmrendezővel és Pán József díszlettervezővel. A megbeszélés eredménnyel járt s már el is utaztak, hogy munkájukat megkezdjék."86 - adja hírül a Magyar Film. Pán József díszlettervező feladata az előadás látványvilágának megtervezése, Fejősé az előadás gördülékeny drámai lefolyásának a biztosítása, s a mintegy ezerfős statiszta tömeg lendületes mozgatása, a zene és az előadás összehangolása lehetett. A hetvenes években egy helytörténész összegyűjtötte a passiójáték még élő szereplőinek visszaemlékezéseit, melyekből kiderül, hogy Fejős Pál feladata volt a szereplők kiválasztása is. Mária alakítója így emlékezik erre: "A falu iskolájában hívtak össze bennünket, hogy a szerepre kiválasszanak. […] Ebben az időben én 17 éves voltam, arcra is vékony és fiatal szőke, szerényen a nagy tömegben hátul foglaltam helyet. A főrendező sokáig mustrálta a tömeget, míg végül nálam megállt és azt mondotta: No kislány, vállalná a Mária szerepét? Én húzóckodtam, de egyenes választ nem adtam akkor. Majd édesanyámmal megbeszélem - de ebből nem lett semmi, mert velem jött és annyit beszélt nálunk, hogy anyám bele egyezett."87
A falu melletti hegyláncokkal körülvett síkságot szemelték ki az előadás helyszínéül. "Mielőtt a természetes színpad építéséhez hozzáfogtak, előbb egy alkalmatlan dombot kellett eltávolítani robbantásokkal. Az ekként simára varázsolt színpadon épülnek egyrészt cement chamott téglákból másrészt rabitz falakból, párnap leforgása alatt Kaifás háza, Pilátus palotája, Annás háza, a kidroni és siloaki kapuk, Jeruzsálem várfalai, továbbá körülbelül 40 jeruzsálemi ház, melyek valamennyien a legtökéletesebb stílszerűséggel készülnek és külsőleg teljesen szilárd, tömörfalú házak látszatát keltik."88 A háttérben trópusi növényekkel beültetett oázist, valamint sivatagot is kialakítanak. A hegyoldalba vájt nézőtér több ezer89 néző befogadására alkalmas. "Csupán Jeruzsálem felépítése, amit Pán József, az ismert tervező végez 120 munkással, kétszázezer koronába kerül."90 A szereplők kivétel nélkül mikófalvi földművesek, akiknek betanítását a tanítótól fővárosi színészek vették át. A jelmezeket pesti színházaktól kölcsönzik. "Az előadást Szlatinai Sándor keleti motívumokból felépített artisztikus kísérőzenéje teszi még színesebbé. A kísérőzenét az egri gyalogezred játssza."91 A főpróbát május 25-én, áldozócsütörtökön tartották, s szeptember közepéig minden ünnep- és vasárnap előadták a passiójátékot. Ezeken a napokon különvonatok indultak Mikófalvára, s az ország minden tájáról jöttek az érdeklődők. Kiemelkedő politikusok92 és más hírességek is megnézték az előadást. A kereskedelmi miniszter rendeletére a passiójáték jegy felmutatói számára félárú vasúti kedvezmény járt. A korabeli források összesen 25 előadásról és kb. 25000 nézőről számolnak be.
Az előadások filmre vételének gondolata is felmerült: "A hatalmas színjátékról, amelyben 1500-200093 ember mozog az óriási természetes színpadon, az Astoria-filmgyár készít felvételeket, ezeket a Pathé-revü útján az egész világon fogják játszani."94 Az előző év decemberében bemutatott, az oberammergaui passiójáték keletkezésének történetét feldolgozó Oberammergau-i legenda 95 sikere adhatta a filmezés ötletét, amelynek megvalósulásáról nincs információnk.
A passiójáték vegyes fogadtatásra talált, az elragadtatott hangú dicséretek mellett a bírálat is hangot kapott. A passiójáték eredeti tervét egyhangúan helyeselték: "Kiragadni a kultúrától távoleső kis községet parlagias életéből, magasabb régiókba emelni a földhözragadt lelket, a mai válságos időkben Istenre irányítani a folyton panaszkodó és agyarkodó szíveket, az eddig névtelen kis falunak nemes szülőföld-szeretettel becsületet szerezni: valóban tisztelettel említendő célok."96
A bírálók a rendezvény üzleti jellegét és túlzott megrendezettségét kifogásolták, melynek következtében a passiójáték eredeti népies íze szenved kárt: "A nagytőke üzleti szomja itt követte el a legnagyobb hibát: filmrendezők formáló kezének vetette alá a népi játszóanyagot. A darabot tehát nem a népi lélek vallásos átérzése, hanem betanított filmrendezés játszatja el előttünk. Nemcsak a ma pathologikusan szomjazott primitívség vész el ezzel, hanem a népi előadás jellege is. Nyilvánvaló, hogy betanításra, vezetésre szükség volt: de a népből inkarnálódó vezetőre, nem nagyvárosi filmszínészre! Sokkalta jobb lett volna, ha a tanító vesződik velük: így a játék elveszti népies zománcát, gyarló, ügyetlen színpadi szerepléssé süllyed."97
A szereplők "mozogni, csoportosulni jól tudtak, bár mozgásukból, tömegekből ép a természetesség hiányzott sok jelenetben. Ez már a pesti rendező urak számlájára írandó. Egyes jeleneteket úgy javítottak ki, mintha mozigép elé rendezték volna."98
A Hollywoodtól megcsömörlött, később a játékfilmkészítéstől, végül magától a filmtől is elforduló Fejős, az antropológus talán igazat adna bírálóinak, de az ambiciózus fiatal filmrendező, aki ekkor még az amerikai filmek bűvöletében élt, nyilván filmszerűségre és erős hatásokra törekedett. Ez sikerült is neki: "Megindul a kínszenvedéssel teljes keresztút. Könny szökik a nézők szemébe. Egyszerű parasztasszonyok hangosan zokognak, s legújabb divat szerint öltözött úrihölgyek illatos zsebkendővel törülgetik szemüket." A passiójáték bírálói is elismerték, hogy egyes jelenetek megindítóak voltak: "A Golgota jelenet, mikor három mezítelen test emelkedik az égnek a keresztfákon, minden nézőt meghatott."99 A jelenet vizuálisan is hatásos lehetett: "A játékszín jobboldalán, a hegygerincen a háromkeresztes Golgota, melyre rózsaszínű alkonypírban ér a színjáték befejező része. A latrok tompa keresztjének hátterében mély árnyalat, megtört napfény és kékes szemhatár."100
A fekete-fehér fotók tanúsága alapján a passiójáték nem több mint látványos szabadtéri színházi előadás, festői háttér és díszletek, operaszerű tömegjelenetek. Ha az előadásról film készül, mint tervezték, s több ügyes operatőr különböző beállítások által analizálva mutatja be a fotókon statikusnak tűnő jeleneteket, vizuálisan is megszólalt volna a lélek drámája, mely a nagytotálban felvett fotókon elsikkad, s melyet a színpadon egyébként is a szavak hivatottak hordozni.
Fejős először vonul ki a nagyvárosi profán világból. Ezúttal még nem önként, csak mert a kényszerűség diktálja. Azért hagyja el a filmstúdiót, mert ott nincs munka, de lélekben még a filmhez kötődik, s a Mikófalvi tájat változtatja filmstúdióvá. A fiatalemberre azonban bizonyára mély hatást gyakorol a nagyszabású feladat, Krisztus szenvedéseinek színre állítása, s a művész képzeletvilágát az is formálhatta, hogy hónapokig élt falusi emberek otthonában. Tíz év múlva önként tér vissza a magyar faluba s a vallás ősképeihez, hogy elkészítse a Tavaszi záport, ezt a XX. századi passiójátékot, a kis cselédlány szenvedéstörténetét és az Ítél a Balaton-t, melynek viharjelenete, a parti feszület alatt expresszív mozdulatokkal imádkozók képe Golgota-i reminiszcenciákat ébreszt. Fejős kivonulásának a magyar falu az első állomása, de itt nem áll meg, tíz év múlva a nyugati civilizációból is kivonul, a hagyományos társadalmak, a természetközeli ember sajátos tapasztalatai, európaitól eltérő tudása és vallása bűvöli el. Egész életében keres valamit, nem is tudja pontosan megfogalmazni, hogy mit, csak az válik fokozatosan világossá számára, s fogalmazódik meg, hogy mit nem képes már tovább csinálni: nincs kedve a kilátástalan magyar viszonyok között kisköltségvetésű ál-amerikai filmeket készíteni, ezért elmegy Amerikába. Nem hajlandó igazi amerikai filmeket készíteni, s a Hollywoodi szabályokhoz idomulni, ezért visszatér Európába. Nem kíván többé stúdióban forgatni, ezért elmegy Madagaszkár szigetére. Aztán már filmet csinálni sem akar többé, és a tudománynak szenteli életét.

AZ EGRI CSILLAGOK,
AZ UTOLSÓ MAGYAR NÉMAFILM

Fejős, a Pique Dame készítésekor megfogalmazott művészi ambícióit Kordához, Janovicshoz hasonlóan, az irodalmi filmben vélte megvalósíthatónak. Ekkor még Arany János költeményét akarta filmre vinni, az egri hatások azonban eltérítették ettől a szándékától, s végül Gárdonyi Géza romantikus történelmi regényét választotta, mely egy szerelmespár sorsát középpontba állítva mutatja be a magyar történelem egy fejezetét, a török hódoltság és az ország függetlenségéért folytatott harc idejét.
Gárdonyi Géza művei kezdettől vonzzák Fejőst, egyik első, megvalósulatlan filmterve a Hosszúhajú veszedelem volt101 . Ám a nőellenesnek kikiáltott novelláskötet megfilmesítéséhez valószínűleg nem talált támogatókat. A passiójáték rendezése során megismerkedett Eger elitjével, s valószínűleg Gárdonyival is, aki a passiójáték védnökségének tagja volt. Az egri lokálpatrióta tőkések között sikerült támogatókat szereznie az Egerben játszódó történelmi regény megfilmesítéséhez. A befektetés nem tűnt kockázatosnak, mivel a népszerű és kalandos cselekményű regény filmváltozata a szélesebb közönségrétegek érdeklődésére is számíthatott.
A film készüléséről szóló első híradásból (1923. június 10.) megtudjuk, hogy a passiójáték és az Egri csillagok rendezése közötti idő egy részét Fejős Párizsban töltötte.
"Két nagyszabású magyar film készüléséről tudunk. Az egyiket Fejős Pál rendezi, aki néhány hónapja jött haza Párizsból és most Egerben és Eger környékén dolgozza fel filmre Gárdonyi híres regényét: az Egri csillagokat. […] Fejős a filmet egészen nagyszabásúra tervezi és óriási statisztéria bevonásával eleveníti meg a vár ostromának félelmetesen izgató epizódjait."102
Az Egri csillagok 1968-as új változatának103 elkészülésekor interjút készítettek Angyal Lászlóval, a néma változat zeneszerzőjével. "- Fejős Pál, az azóta világhírűvé vált rendező kért meg, hogy komponáljak kísérő zenét Egri csillagok című filmjéhez. Nagy megtiszteltetés volt ez egy fiatal zeneszerző számára. Ez volt az első olyan magyar némafilm104 , amelyhez külön kísérőzenét komponáltatott a rendező."105
Ő úgy emlékszik, hogy a várostrom felvételei nem Egerben készültek: "Az egri vár és környéke úgy látszik már akkor sem volt alkalmas a film forgatására. Az egri várat - részben - a Zala megyei Csesznek vára helyettesítette. Csesznek annak idején szintén fontos végvára volt a törökök elleni harcoknak. Ha jól emlékszem, külső felvételek készültek még a Kúria épületében, Óbuda környékén, a budavári bástyán és a kisbéri méntelepen is. Sőt a Budai-hegyek legismertebb barlangjába, a Pálvölgyi cseppkőbarlangba is "bemászott" a forgatócsoport. Igen ezt szó szerint kell érteni, hisz a barlang akkor még nem volt feltárva."106
Fejős a tömegjelenetek forgatásához a katonaság segítségét kérte, s ebből egy alkalommal kellemetlenség támadt: "A Mátyás templomban forgattak. A közreműködő katonák annak örömére, hogy filmszereplőkké váltak, többet ittak a kelleténél. Viselkedésükkel megszentségtelenítették a templomot. Az eset persze kiszivárgott, és a keresztény lapok nyomban támadást indítottak a film készítői ellen. A botrány híre még a Vatikánba is eljutott. Így azután a templomot sürgősen újra felszentelték."107
Az Egri csillagokat a Fejőssel foglalkozó írások többsége befejezetlen filmnek tartja. Ez a tévedés valószínűleg Nemeskürty István könyvéből került be a köztudatba: "Az igazán nagy tehetségek közül utolsónak Fejős Pál hagyta el a magyar filmgyártás süllyedő hajóját, sajnos nem egészen korrekt módon. Ezzel ártott is a mélyponton levő magyar filmszakma ügyének. Három évi szabályos éhezés után ugyanis (passiójátékokkal próbálkozott falun stb.108 ) 1923-ban elvállalta az Egri csillagok rendezését, de nem fejezte be, hanem anélkül, hogy a vállalkozóval elszámolt volna, majdnem szökésszerűen Amerikába utazott."109
A korabeli filmes szaksajtóból egyértelműen kiderül, hogy az Egri csillagokat leforgatták, befejezték és bemutatták. 1923 júliusában a Színházi Élet a készülő magyar filmekről tájékozódott a filmgyáraknál. Fejőst is megkérdezték, s ő így nyilatkozott: "- Éjjel-nappal dolgozunk az "Egri csillagok"-on, Gárdonyi Géza hatalmas regényén, amelynek filmváltozatát én rendezem. A film főszerepeit Jankovszky Mara, Stella Gyula, Réthey Lajos, Sziklay Béla és Szekula Dénes adják."110 A Mozi és Film augusztus közepén a filmet gyártó és forgalmazó cég, a Magyar Kulturház r.-t. filmosztályának megalakulásáról ad hírt111 , augusztus végén pedig már a forgatás befejezéséről112 számol be, s hangzatos hirdetés a magyar filmgyártás diadalaként szeptember 7-re harangozza be a premiert Budapest legmodernebb mozijában, az 1922-ben épült Corvinban.113
A bemutatót ismeretlen okból elhalasztották, de a film befejezésének bizonyítéka egy nem mindennapi zártkörű bemutató: "Az Egri csillagok filmje teljesen elkészült s a napokban mutatták be Gödöllőn az Uránia-mozgóképszínházban nagybányai Horthy Miklós kormányzónak és családjának. A kormányzó elragadtatással nyilatkozott a filmről."114
A film nyilvános bemutatóját három hónappal később, végül nem a legújabb, hanem az egyik legpatinásabb budapesti moziban, a Royal-Apollóban tartották. "Az Egri csillagok, a Magyar Kulturház szenzációs magyar filmújdonsága, amely Gárdonyi Géza klasszikus regényéből készült, december 6-án került a szakközönség elé."115
A Színházi Élet kritikusa a tévesen "első magyar történelmi film"-nek116 nevezett Egri csillagok bemutatójáról így számol be: "Igaz gyönyörűsége telt az összegyűlt közönségnek a költői szépségekben és kitűnő beállítású, történelmi részletekben gazdag filmattrakcióban. Fejős Pál rendezte az Egri csillagokat és bebizonyította, hogy milyen ügyesen tud monumentális, megrázó és lebilincselő filmet rendezni […] Nem hiába ment ki Fejős Pál Amerikába, filmjének elkészítése után, de tényleg, rendezői munkájában nagyon sok amerikai technika és ötlet van."117
Fejős befejezte a filmet, de a premiert nem várta meg, 1923 őszén elindult Amerikába. Ezekben a válságos időkben nem meglepő, ha gazdasági nehézségekkel jár egy kosztümös történelmi film forgatása, mely az egyik legköltségesebb műfaj, de arról, hogy Fejős elszámolás nélkül távozott volna, az 1923-as filmszaksajtó nem tesz említést. Fejős 1923. október 15-én érkezett New Yorkba118 . Elképzelhető, hogy a Horthy Miklós számára rendezett zártkörű bemutatón még részt vett, s csak ezután hagyta el az országot.
Angyal László emlékei szerint az Egri csillagok megbukott. Abban az időben magyar film ritkán arathatott sikert, mert ekkor már a magyar mozik jelentős része az amerikai és német gyárak magyarországi érdekeltsége alá tartozott, és a magyar film, mostohagyermekké válva saját hazájában, alig kapott lehetőséget, hogy a magyar közönség elé kerüljön. Teljes bukásról mégsem beszélhetünk, néhány vidéki plakát és szórólap119 ugyanis arról tanúskodik, hogy a filmet 1924-ben, a budapesti bemutató után a nagyobb vidéki városokban is játszották. Az Egri csillagok 1925. április 15-én kiviteli engedélyt is kapott, eszerint még külföldön is forgalmazták. A magyar filmszakma elismerését jelzi, hogy a díszlettervező, Básthy István a bemutató után szerződést kapott a Star filmgyárban.

Az Egri csillagokkal lezárul Fejős első korszaka. Néhány film készítésében díszlettervezőként vett részt, hat filmet és két moziszkeccset rendezett öt év alatt. A filmek néhány hét alatt készültek, kevés pénzből, szerény technikai feltételek között, de sok leleménnyel. Ezek a szűkös budapesti évek tették alkalmassá a Magyarországról érkező ismeretlen fiatalembert arra a mindenkit ámulatba ejtő teljesítményre, hogy 1928-ban, amikor egy átlagos hollywoodi produkció költségvetése 500000 dollár körül volt, nem egészen 5000 dollárból olyan filmet készítsen (Last Moment), melynek szenzációt keltő bemutatása után a kritikusok zseninek kiáltották ki, s arra a megállapításra jutottak, hogy ha több filmet már nem is készít, akkor is helye van az egyetemes filmtörténetben.

Jegyzetek

1 Philippe Haudiquet derítette ki, hogy Fejős a Práter u. 55. sz. alatt született. Lásd: P. H.: Paul Fejos 1897-1963.Paris, 1968. Avant-Scčne. 502. p.
2 Fejős operaházi díszletfestői tevékenységének nem maradt nyoma, az Operaház régi nyilvántartásai elpusztultak, az 1934-ben kiadott évkönyvben, mely közli az Opera alapításától 1933-ig alkalmazásban állók listáját, Fejős neve nem található. Ez nem cáfolata az életrajzírók állításának, miért is szerepelne az Opera évkönyvében egy alkalmilag ott dolgozó medikus.
3 Az Semmelweis Orvostudományi Egyetem levéltárának nyilvántartásai szerint Fejős Pál nem szerzett orvosi diplomát Budapesten.
4 Kosztolányi Dezső: Cyrano. Színházi Élet, 1920. október 10. Megjelent még: Kosztolányi Dezső: Színházi esték. I. köt. Bp. 1978. Szépirodalmi Könyvkiadó, 519. p.
55 Molnár István: A filmstúdiótól az egyetemi katedráig. In: Film Színház Muzsika, 1967. okt. 20.; H.N.: Fejős Pál és Kecskemét. In: Petőfi Népe, 1968. október 13.
6 Kosztolányi: idézett mű.
7 The Big House német verziója.
8 Philippe Haudiquet: idézett mű, 501. p.
9 John W. Dodds: idézett mű, 7. p.
10 John W. Dodds: idézett mű, 52. p. Inga Arvad, nem sokkal az eset után, Fejős felesége lesz.
11 Vörös Film, 1919/10. sz. május 31. 3. p.
12 Ty.: Egy óra a szcenikai osztályban. In: Képes Mozivilág 1919/16. (június 22.) 9. p.
13 John W. Dodds: idézett mű, 3. p.
14 Vörös Film, 1919/12. (június 14.) 6. p.
15 Kertész Mihály még a Tanácsköztársaság idején, Korda Sándor pedig utána távozott.
16 Mozihét, 1919/21
17 John W. Dodds: idézett mű, 23. p.
18 Fejős Pál, Hollywood legfiatalabb rendezője filmre akarja vinni Molnár Ferenc: Fehér felhő című színdarabját. In: Színházi Élet, 1928/29. 60-61. p. ( A színdarabot, mely a háborúban elesettek árván maradt családjairól szól, 1916-ban mutatták be Budapesten.)
19 Halló, mi újság? Új filmvállalat. In: Színházi Élet, 1919/50, a filmet később Tláni, az elvarázsolt hercegasszony címen mutatták be 1920. augusztus 5-én, lásd Mozgófénykép Híradó, 1920/30.
20 Ugyanott.
21 Az első Omega film. In:Mozihét, 1920/13. (március 28.)
22 A téves cím bekerült a magyar filmográfiákba további elírásokkal: Óhaza, s Nemeskürty könyvében már Az óhaza címen szerepel. Lásd: Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. Magvető. 359. p.
23 A filmgyár nevét kétféleképpen írják, a források felében: Mobil, másik felében Mobile. Az idézetekben meghagyom az eredeti írásmódot, egyébként a Mobil-t használom.
24 A rohamosan fejlődő magyar filmgyártás. In: Mozihét, 1920/17. (április 25.)
25 Claire Bauroff filmet ír és eljátssza a főszerepét. In: Mozihét, 1920/18. (május 2.)
26 Megelevenedett szobor a Phönix-műteremben. In: Képes Mozivilág, 1920/21. (május 23.) 5. p.
27 Karinthy Frigyes: Knoblauch: A faun. In: Nyugat, 1912/23.
28 Kosztolányi Dezső: A faun. A Nemzeti Színház bemutatója. In: A Hét, 1912. november 24. megjelent még: Kosztolányi Dezső: Színházi esték. I. köt. 601. p.
29 Ebben az egy cikkben Kitty Gordon, de máshol mindenütt Lucy Gordon szerepel.
30 Pánczél Lajos: Izgalmas verekedés a Kmetty-utcában. In: Színház és Divat, 1920/22. (május 29.)
31 Két kitűnő magyar film. - A Mobile-filmgyár bemutatója - In: Képes Mozivilág, 1920/44. november 14.
32 Megelevenedett szobor a Phönix-műteremben. In: Képes Mozivilág, 1920/21. (május 23.) 5. p.
33 Film-Ujság, 1921/24
34 Megelevenedett szobor a Phönix-műteremben. In: Képes Mozivilág, 1920/21. (május 23.) 5. p.
35 Film-Ujság, 1921/24
36 Hieroglifák titka, Uher. 1917. r: Garas Márton; Halhatatlan asszony, Pallas, 1917. r: Békeffy László
37 Uher film. 1917. r: Garas Márton
38 Pánczél Lajos: Izgalmas verekedés a Kmetty utcában. In: Színház és Divat, 1920/21. (május 29.) 21-22. p.
39 Ugyanott: 22-23. p.
40 Megelevenedett szobor a Phönix-műteremben. In: Képes Mozivilág, 1920/21. (május 23.) 5. p.
41 Fejős Pál, Hollywood legfiatalabb rendezője filmre akarja vinni Molnár Ferenc: Fehér felhő című színdarabját. In: Színházi Élet, 1928/29.
42 A Mobile második bemutatója. In: Mozihét, 1920/46. (november 14.)
43 A Mobile filmgyár bemutatkozása. Főpróba az Omniában. In: Mozihét, 1920/32. (augusztus 8.)
44 Lidércnyomás In: Mozgófénykép Híradó, 1920/30. (július 25.); Mozihét 1920/32. (augusztus 8.)
45 Lidércnyomás In: Mozgófénykép Híradó, 1920/32. (augusztus 1.)
46 Mozgófénykép Híradó, 1920/30; Színház és Divat, 1920/25.
47 Magyar Filmográfia. (Szerk. Kovács Ferenc és Poor Irén) Bp. 1961.
48 Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 359. p.
49 Wilde Oscar: Savile Arthúr lord bűne. In: Gránatalmaház. Ford: Mikes Lajos. Bp. é. n. Lampel. 262. p.
50 Wilde Oscar: idézett mű, 238. p.
51 Az újraélők. In: Képes Mozivilág, 1920/31. (augusztus 15.) 19. p.
52 Az újraélők. In: Képes Mozivilág, 1920/33. (augusztus 29.)
53 Újraélők - A Mobile-filmgyár új filmszenzációja - In: Képes Mozivilág, 1920/45. (november 21.). 14. p.
54 Újraélők. In: Film-Újság, 1922/24.
55 Fekete kapitány. In: Mozgófénykép Híradó, 1920/39. (szeptember 26.)
56 Filmdivat és divatfilm. In: Képes Mozivilág, 1920/44. (november 14.) 3-4. p.
57 Két kitűnő magyar film - A Mobil-filmgyár bemutatója - In: 1920/44. (november 14.)
58 Fekete kapitány. In: Színházi Élet, 1920/49. (december 5-11.) 28. p.
59 Mozihét, 1921/6. (február 6.)
60 Nyilatkoznak a mozirendezők. In: Képes Mozivilág 1921/6. (február 6.)
61 Magyar filmpremierek - Tervek és készülődések. In: Színház és Divat, 1921/7. (február 12.) 26. p.
62 Puskin filmen. In: Színházi Élet, 1921/7. (február 13-19.) 23. p.
63 Jönnek az orosz filmek. A magyar filmgyártás előkészületei. In: Képes Mozivilág, 1919/5. 14. p.
64 Új Gárdonyi-film. In: Képes Mozivilág 1920/26. (június 27. 20. p.) (A Gárdonyi mű12 novellából áll, melyekben12 agglegény meséli el, miért nem házasodott meg.)
65 Fejős Pál filmet rendez és lakást keres. In: Színház és Divat, 1921/9.18. p.
66 Eljegyzés felvétel közben. In: Képes Mozivilág, 1921/10-11. (március 13.) 17. p.
67 Bálint Lajos: Fejős Pál - A távolbalátó. In: Filmvilág, (1966. június 15.) 26. p.
68 Magyar Film, 1921/16. (december 21.)
69 Eljegyzés felvétel közben. In: Képes Mozivilág, 1921/10-11. (március 13.) 17. p.
70 Fejős Pál filmet rendez és lakást keres. In: Színház és Divat, 1921/9. (február 26.) 18. p.
71 Képes Mozivilág, 1921/22-41. (október 9.)
72 Fejős Pál: A filmrendező tízparancsolata. In: Filmművészeti Évkönyv, 1922. Szerk. Lajta Andor. 123. p.
73 Fejős Pál: A rendőrség is megakasztja a magyar filmgyártást. Nyílt levél a m. kir. Belügyminiszter Urhoz. In: Mozihét, 1922/9.
74 A Tigrisfogak filmadaptációját a Rádius filmgyár forgalmazta 1921. november végétől lásd: Magyar Film, 1921/13. (december 1.) 16. p.
75 Arsén Lupin utolsó kalandja - Az Európa filmvállalat bemutatója - In: Mozgófénykép Híradó, 1922/3. (január 15.)
76 żSzenzáció? Első kalandorszkeccs. Magyar Film, 1922/9. (március 5.) 14. p.
77 Mozihét, 1922/11. március 12.
78 A Mobil rt. kalandor szkeccsének házi főpróbája. In: Mozihét, 1922/12. (március 19.)
79 Arzéne Lupin utolsó kalandja. In: Film-Újság, 1922. (március 27.)
80 Arsen Lupin utolsó kalandja. Ugyanott.
81 Philippe Haudiquet: idézett mű, 553. p.
82 Didier Blonde: A százarcú ember. Ford: Simon Vanda. In: Nagyvilág. 2002/5-6.
83 Repülő arany /Rouletabille aviateur. 1932. r: Székely István (A film magyar és francia verzióban készült.)
84 A Kanadában élő Timár Gábor, az egyik pilóta fia még ma is őrzi azt az ezüst cigarettatárcát, melyet Fejős ajándékozott apjának a Repülő arany forgatása emlékére.
85 Alszeghy Zsolt: Passiójáték Mikófalván. In: Magyar Kultúra. 1922. 356-357. p.
86 A magyar Oberammergau. In: Magyar film, 1922/12. (március 26.)
87 A dokumentumra az egri Dobó István Múzeum anyagában Fejős Zoltán (Fejős Pál unokaöccse, a Néprajzi Múzeum igazgatója) talált rá és ő idézi. A tanulmányából az is kiderül, hogy Fejős egy ideig Mária alakítójának családjánál volt elszállásolva. Lásd: Fejős Zoltán: A művészet és a tudományos érdeklődés határán. A népi tematika Fejős Pál életművében. In: Mir-susne-hum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Bp. 2002. Akadémia Kiadó. 727. p.
88 Filmváros Mikófalván. In: Mozi Újság, 1922/23. 4. p.
89 A nézőtér befogadóképességével kapcsolatban, 2000-től 10000-ig, a legkülönbözőbb számokkal találkozhatunk a forrásokban.
90 A magyar Oberammergau. In: Mozgófénykép Híradó. 1922/16. (április 9.)
91 A mikófalvi premier. In: Nemzeti Újság, 1922.(június 11.) 7. p.
92 Bethlen István gróf, a miniszterelnök is megnézte a passiójátékot. Lásd. Egri Népújság, 1922. július 8.
93 Ez a szám némi túlzás, egy másik cikk szerint Mikófalva lélekszáma összesen1300 fő. Lásd: A magyar Oberammergau. In: Magyar film, 1922/12.
94 A magyar Oberammergau. In: Mozgófénykép Híradó. 1922/16. (április 9.)
95 Oberammergau-i legenda. Megjelent: 1921. december 17-én az Omniában. Lásd: Magyar Film, 1921/16. (december 21.)
96 Tordai Ányos: A mikófalvi passiójáték mérlege. In: Magyar Kultúra, 1922. 743. p.
97 Alszeghy Zsolt: Passiójáték Mikófalván. In: Magyar Kultúra, 1922. 357-358. p.
98 Ugyanott:. 745. p.
99 Tordai Ányos: A mikófalvi passiójáték mérlege. In: Magyar Kultúra, 1922. 746. p.
100 Tóth Kálmán: Mikófalva, a magyar Oberammergau. In: Érdekes Újság, 1922/25.
101 Új Gárdonyi-film. In: Képes Mozivilág 1920/26. (június 27. 20. p.) - A Gárdonyi mű 12 novellából áll, melyekben12 agglegény meséli el, miért nem házasodott meg.
102 Milyen új magyar filmek készülnek? In: Színházi Élet, 1923/24.június 10. 32. p.
103 A kétrészes filmváltozatot Várkonyi Mihály rendezte, a forgatókönyvet Nemeskürty István írta, a film zenéjét Fejős egykor munkatársa, Farkas Ferenc komponálta.
104 Ez tévedés, mivel már korábban is készítettek kísérőzenét magyar némafilmhez, az 1915-ben készült Tetemrehívás-hoz régies magyar muzsikát komponáltak, a János vitéz 1916-os filmváltozatát Kacsóh Pongrác filmhez írt zenéjével mutatták be.
105 Pánczél György: Beszélgetés egy némafilm zeneszerzőjével az újjászülető Egri csillagokról. In: Ország-Világ, 1968. május 8. 23. p.
106 Ugyanott.
108 A passiójáték országos méretű vállalkozás volt, több milliós költségvetéssel. Fejős, a játékok rendezője is bizonyára megtalálta számítását, különben nem tudott volna a rendezvénysorozat után Párizsba utazni.
109 Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. Magvető. 190. p. Jegyzetben A hét 1928/10. számára hivatkozik, s azt írja: " De tele volt ezzel a botránnyal az egész 1923-as sajtó is." (Ennek a "botránynak" nyomait az átnézett filmes lapokban nem találtam.)
110 Milyen új magyar filmek készülnek? - Körkérdés a filmgyárakban - In: Színházi Élet, 1923. (július 15-21.) 50. p. Fejős Pált a "Phönix" főrendezőjének titulálja a cikk, melynek oka, hogy Fejős évek óta minden filmjének belső felvételeit a Phönix stúdiójában forgatta, de tudomásom szerint csak bérelte.
111 Megnyílt a Magyar Kulturház filmosztálya. In: Mozi és Film, 1923/34. (augusztus 19.) 4. p.
112 Mozi és Film,1923/35. (augusztus 26.) 11. p.
113 Ugyanott: 22. p.
107 Ugyanott.
114 Az Egri csillagokat bemutatták a kormányzónak. In: Mozi és Film, 1923/38. (szeptember 16.) 2. p.
115 Az Egri csillagok. In: Mozi és Film, 1923/50. (december 9.) 6. p.
116 Ez tévedés, Kertész Mihály rendezte az első magyar történelmi filmet 1914-ben, Katona József Bánk bán című drámája nyomán. Fejős filmje a hetedik volt a magyar kosztümös történelmi filmek sorában.
117 Bemutatták az első magyar történelmi filmet. In: Színházi Élet, 1923/51. (december 9.)
118 John W. Dodds: idézett mű, 11. p.
119 Az Elit Filmszínház (Győr) szöveges plakát, Petőfi Filmszínház (Kecskemét) szórólap.