Panteizmus: szeretkezés, halál, temetés

hulltomban holtomig karollak
dombvidék asszonytomporú –
bokorbozontos völgy fekete öl
vár búcsúzó szeretkezésre

patyolat leple a tejútnak
takarja összeforrt szemérmünk
életemet csorduló nedvként
föld! szomjas öledbe fojtom

 

Szerelem, szerelem

én magamban mint a föld
     szántatlan vetetlen
termékennyé csak azok
     akiket szerettem

feneketlen kút vize
     öntözte vetésem
nyáron új vágy biztatott
     aratni ne késsem

ocsúja is ha került
     lelkemen száradjon
ez volt ára hogy a malom
     lánglisztet is adjon

életem árnyékait
     szerelem festette
de esthajnalcsillaga
     ott ragyog felette

 

Egy oszlop lelki változásai

délelőttönként többnyire komor
esős napokon kiváltképpen
ha kisüt a nap felvidul
néha mosolyog is

délben éhes de csak szokásból
kopog a szeme és a szája
ebéd után elálmosodik
karéjba görbed

alkonyatkor még barnább mollra vált
mintha nem is volna fából
asszonyi ölnél is puhább

este keményebb mint a kő
sötét és néma mint a sír
éjfél felé démonikusra nő