Dűne és vér
Dél-Bretagne lankáin
Gavres mellett kis fakorlátokat
telepítettek
a homok megfékezésére
ezzel együtt a "zöld" traktorok
a tengerpartot is felszántották
a dűne kimúlt
legyalulták az őzárpát
ami eleve azért volt hogy megkösse a
homokot
de ennél nagyobb baj volt
hogy a vöcsök nyakig ült a pakurában
a pehelyrécék kis kolóniája kihalni
készült
a lumma és a jegesbúvár madár
jövője
teljességgel reménytelennek tűnt
ha érintkeztek a kőolajjal
legyengültek elsüllyedtek –
nem úgy a csüllő –
a feje búbjáig kulimájszosan is
meg tudta tisztítani magát
mint egy macska
nem ment be a tengerbe addig
míg meg nem szabadult
a szeméttől
több bölcsességet kapott
vagy volt magához való esze
ezt majd egy angyal súgja meg
álmomban
Élő víz
A próféciák körszerűen
összeérnek. Látni, ahogy
a perzsaszőnyeg mintája felszökik az
égre –
Henry James egy számítógép mögött
ül
az Idő torkában.
Ezékiel feljön a Kiszáradt Csontok
Völgyéből,
inni ad a szomjazó írónak.
Eltávolítom szájukból a vért
és minden utálatos étket a
fogaik közül.
Feltöretnek a pecsétek,
megszólalnak a kürtök
és kiborul az összes pohár.
Megint oda a nyár.
