Domokos Ernő–Krájnik Izabella A vállalkozói szellem
Peter F. Drucker, „a menedzser tudományok atyja”, nagy sikerű könyvében Innovation and Entrepreneurship (Harper & Row Publishers, Inc.,1986) – már „vállalkozói rendszerről”, „vállalkozói társadalomról” beszél mint a jövő lehetséges társadalmi berendezéséről.
Lássuk tehát, ki is a vállalkozó. Mi a vállalkozás?
R. D. Hisrich és M. P. Peters a következő meghatározást ajánlja: „A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.”
A vállalkozóvá válásban nagyon fontos tényezők: a gyakorlati tapasztalat, a kockázatvállaló-képesség, valamint az önállóságra és függetlenségre törekvés.
A 20. század kilencvenes évei Romániában is a vállalkozói szellem gyakorlati megnyilvánulását, sok ezer új, főleg kis és közepes vállalkozás indítását jelzik. A piacgazdaságra való áttérés alakuló feltételei – új, kedvező törvényes keret, új gazdasági környezet, új intézmények stb. – ösztönzőként hatottak és hatnak a vállalkozói szellem gyakorlati kifejeződéséhez, az üzleti kockázat vállalásához.
Ki is kezdjen önálló vállalkozásba?
Habár nincs tipikus vállalkozó, rendelkezünk olyan mérési módszerekkel, amelyek segítenek annak eldöntésében, hogy képesek vagyunk-e saját, önálló vállalkozás indítására, vezetésére.
A szakirodalom bővelkedik különböző eljárások, módszerek alkalmazásának leírásában.
Példaként az R. D. Hisrich és M. P. Peters által ajánlott önértékelő modellt mutatjuk be.
A vállalkozó jellemző tulajdonságai című kérdőív segít válaszolni arra a kérdésre, hogy rendelkezünk-e mindazzal, ami a vállalkozóvá váláshoz szükséges.
1. A vállalkozó a leggyakrabban:
a) a legidősebb,
b) a középső,
c) a legfiatalabb,
d) lehet bármelyik gyermek a családban.
2. A vállalkozó általában:
a) házas ember;
b) nőtlen/hajadon;
c) özvegy;
d) elvált.
3. A vállalkozó tipikusan:
a) férfi;
b) nő;
c) lehet bármilyen nemű.
4. Általában hány éves korban kezd az ember az első komoly üzleti vállalkozásba:
a) tizenéves korban;
b) a húszas éveiben;
c) a harmincas éveiben;
d) a negyvenes éveiben;
e) az ötvenes éveiben.
5. Általában mikor nyilvánul meg először szembeszökően az ember vállalkozói hajlama:
a) tizenéves korban;
b) húszas éveiben;
c) a harmincas éveiben;
d) a negyvenes éveiben;
e) az ötvenes éveiben.
6. A vállalkozó általában az alábbi iskolai végzettséggel rendelkezik, mire első komoly vállalkozásba fog:
a) nincs középfokú végzettsége;
b) középfokú végzettsége van;
c) főiskolai végzettsége van;
d) egyetemi végzettsége van;
e) doktori fokozata van.
7. A vállalkozó legfőbb motivációja új vállalkozás indításánál:
a) a pénzszerzés;
b) a függetlenné válás;
c) hogy híres ember legyen;
d) hogy biztonságot teremtsen;
e) a hatalomvágy.
8. A vállalkozó „tudatos énjének”, illetve a teljesítmény iránti igényének elsődleges motivációja, hogy milyen a kapcsolata:
a) házastársával;
b) anyjával;
c) apjával;
d) gyermekeivel.
9. Ahhoz, hogy valaki sikeressé tegyen egy vállalkozást, elsősorban az alábbira van szükség:
a) pénzre;
b) szerencsére;
c) kemény munkára;
d) egy jó ötletre;
e) a felsoroltak mindegyikére.
10. A vállalkozó és a kockázati tőkét befektetők:
a) jól kijönnek egymással;
b) a legjobb barátok;
c) jó barátok;
d) konfliktusban vannak egymással.
11. Az alább felsoroltak közül mire támaszkodik a sikeres vállalkozó, ha válságos helyzetben vezetői tanácsra van szüksége:
a) belső vezetői teamre;
b) külső szakértőre;
c) pénzügyi forrásokra;
d) egyikre sem.
12. A vállalkozó a legjobb:
a) menedzser;
b) kockázati tőkés;
c) tervező;
d) cselekvő.
13. A vállalkozó:
a) nagy kockázatot vállal (nagy hazárdjátékos);
b) mérsékelt kockázatot vállal (realista játékos);
c) kis kockázatot vállal (csak néhány esélyt próbál ki);
d) nem számít, mekkora kockázatot vállal.
14. A vállalkozó:
a) a társaság lelke;
b) unalmas résztvevője a társaságnak;
c) nem vesz részt a társasági életben;
d) beolvad a tömegbe.
15. A vállalkozó hajlamos „beleszeretni”:
a) új ötletekbe;
b) új alkalmazottakba;
c) új gyártási elgondolásokba;
d) új pénzügyi tervekbe;
e) a fentiek mindegyikébe.
16. A vállalkozó általában:
a) szolgáltató üzletet;
b) termékgyártó vállalatot;
c) pénzügyi céget;
d) építőipari vállalatot;
e) számos különféle vállalkozást hoz létre.
A szerzők által kedvezőnek itélt válaszok a következők:
1. A legidősebb. Noha a vállalkozók valójában különféle születési sorrendből származhatnak, némi tendencia van abban, hogy a vállalkozó a család legidősebb gyermeke legyen, mivel így neki van lehetősége arra, hogy egyedül legyen szüleivel a többi testvér nélkül.
2. Házasember. Ennek a megállapításnak ugyan soha nem vizsgálták a statisztikai érvényességét, a tapasztalat szerint azonban a legtöbb vállalkozó már házasember, amikor első komoly vállalkozásába kezd. A házastárs fontos szerepet játszik ennek támogatásában, különösen a női vállalkozók esetében.
3. Férfi. Míg a férfiak száma még mindig messze felülmúlja a női vállalkozókét, ez utóbbiak jelenleg kétszer-háromszor több új vállalkozást alapítanak, mint a férfiak.
4. A harmincas éveiben. Vállalkozást bármely életkorban lehet indítani, az első lényeges vállalkozást azonban a férfiak a korai harmincas, a nők a késői harmincas éveikben kezdik.
5. Tizenéves korban. A bizonytalan helyzetek kezelésének képessége, a függetlenségre való törekvés és a kreativitás (amelyek lényeges vállalkozói jellemvonások) már az élet korai szakaszában megmutatkoznak.
6. Felsőfokú végzettsége van. Noha előfordul, hogy tanulatlan vállalkozó is ér el sikereket, a vállalkozóknak, akárcsak a népesség legnagyobb részének, ma már felsőfokú végzettsége van az Egyesült Államokban. A női vállalkozók képzettsége általában magasabb, legtöbbjüknek második diplomája is van. Ez a magas iskolai végzettség különösen fontos a technológiaigényes vállalkozások indításánál és a finanszírozás biztosításánál.
7. A függetlenné válás. A függetlenség igénye (a képtelenség arra, hogy valaki más alkalmazásában dolgozzon) készteti a vállalkozót arra, hogy minden idejét az új vállalkozás megteremtésére fordítsa.
8. Az apjával. Függetlenül attól, hogy a kapcsolat szeretetteljes vagy ellenséges, a vállalkozók szoros szülői kapcsolatról számolnak be elsősorban az apával. Az apához való kötődés erőssége különösen a női vállalkozásoknál fontos.
9. Szerencsére. A kemény munka, a pénz és a jó ötlet szükséges, de nem elegendő a vállalkozás sikeréhez. Amikor a vállalkozó a vállalkozást „szerencsésnek” jellemzi, ezen azt érti, hogy a megfelelő időben és megfelelő helyen indította.
10. Konfliktusban vannak egymással. A kockázati tőkéseknek és a vállalkozóknak különböző a céljuk. A kockázati tőkés célja, hogy gyorsan meggazdagodjon, és öt éven belül kivonuljon az üzletből. A vállalkozó célja az, hogy függetlenségét a szervezet fennmaradása révén biztosítsa.
11. Külső szakértőre. Külső szakértői tanácsadással gyakran szert lehet tenni támogatóra vagy legalábbis jó szakértői kapcsolathálóra. Az ilyen segítség igénybevétele oldja a vállalkozói lét magányosságát.
12. Cselekvő. A vállalkozók büszkék arra, hogy valamit megteremtenek és végigvisznek. Ők sem nem vezetők, sem nem tervezők – az utóbbiak a vállalkozói folyamat más fázisaihoz tartoznak. Ritkán fordul elő, hogy egyidejűleg jó kockázati tőkések lennének.
13. Mérsékelt kockázatot vállal. Az a képzet, hogy a vállalkozó nagy kockázatot vállal, nem egyéb, mint tévhit. Annak átgondolása, hogy a nagy kockázat esetleg minden elvesztésével jár, csak mérsékelt kockázatvállalást enged meg.
14. Beolvad a tömegbe. Hacsak nem tudjuk, hogy valaki vállalkozó, nincs mód arra, hogy a külső megjelenés alapján különböztessünk meg egy vállalkozót egy vezetőtől.
15. A fentiek mindegyikébe. Az „új” az a mágnes a vállalkozó számára, amely kreativitással és vállalkozással jár, és ez minden vállalkozó számára hajtóerőt jelent.
16. Számos különféle vállalkozást. A vállalkozók az üzleti vállalkozások széles skáláját hozzák létre szakmai tapasztalataiktól és hátterüktől függően. A női vállalkozók azonban a szolgáltató szektorban találhatók.
Annak értékeléséhez, hogy rendelkezik-e Ön olyan képességekkel, amelyekkel sikeres vállalkozó lehet, a szerzők A vállalkozók értékelő tesztjét ajánlják, amely a következő:
1. Képes lenne-e belefogni egy elképzelés megvalósításába és számtalan akadály ellenére végigcsinálni?
–igen – nem
2. Tud Ön döntést hozni valamilyen kérdésben, és kitartani a döntés mellett még akkor is, ha ezt megkérdőjelezik?
–igen –nem
3. Szereti, ha megbízzák valamivel, és felelős valamiért?
–igen –nem
4. Tisztelik-e Önt, és megbíznak-e Önben azok, akkikel kapcsolatba kerül?
–igen –nem
5. Jó testi egészségnek örvend?
–igen –nem
6. Hajlandó Ön túlórázni anélkül, hogy azonnal jelentős ellenszolgáltatást kapna?
–igen –nem
7. Szeret Ön emberekkel találkozni és foglalkozni velük?
–igen –nem
8. Képes-e Ön hatékony kapcsolatot teremteni és meggyőzni másokat, hogy az Ön elképzeléseit kövessék?
–igen –nem
9. Könnyen megértik mások az Ön elgondolásait és ötleteit?
–igen –nem
10. Vannak-e már kiterjedt tapasztalatai azon az üzleti területen, amelyen vállalkozást kíván kezdeni?
–igen –nem
11. Ismeri-e, hogyan kell vezetni és adminisztrálni egy vállalkozást (adónyilvántartások, bérkifizetés nyilvántartásai, jövedelembevallások, mérlegkészítés)?
–igen –nem
12. Van-e kereslet az Ön által piacra vinni kívánt termékre vagy szolgáltatásra a kiválasztott földrajzi területen?
–igen –nem
13. Jártas a piackutatásban és/vagy a pénzügyekben?
–igen –nem
14. Vannak más cégek az Ön tevékenységi körében, amelyek a kiválasztott földrajzi területen jól működnek?
–igen –nem
15. Van már elképzelése arról, hol lesz az Ön vállalkozása?
–igen –nem
16. Van megfelelő pénzügyi háttere az első év működésének finanszírozásához?
–igen –nem
17. Van elegendő pénze a vállalkozás indításához, illetve hozzá tud-e jutni a szükséges pénzhez családja vagy barátai révén?
–igen –nem
18. Ismeri azokat a szállítókat, akik az Ön vállalkozásának sikeréhez nélkülözhetetlenek?
–igen –nem
19. Ismer olyan embereket, akik rendelkeznek azokkal a képességekkel és ismeretekkel, amelyekkel Ön nem?
–igen –nem
20. Valóban minden másnál jobban szeretné elindítani ezt a vállalkozást?
–igen –nem
Miután kitöltötte a tesztet, számolja össze az „igen” válaszokat. Minden „igen” válaszért adjon magának egy pontot. Ha pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 17-et, Önben megvan a hajtóerő, hogy vállalkozó legyen: a vágy, az energia és az alkalmazkodási képesség, hogy egy életképes üzleti vállalkozást sikeressé tegyen.
Ha az eredmény 13 és 17 pont között van, az Ön vállalkozói késztetése nem egészen egyértelmű. Bár határozottan képes lehet arra, hogy vállalkozó legyen, győződjön meg arról, hogy valóban vállalja-e mindazokat a problémákat, amelyekkel az önálló vállalkozás együtt jár.
Ha a pontok száma 13-nál kevesebb, az Ön vállalkozói késztetése még kevéssé nyilvánul meg. Mielőtt vállalkozói tevékenységbe fogna, egy ideig fejlessze és gyarapítsa tapasztalatait jelenlegi állásában, és eközben mérje fel valóságos érdeklődését és vágyait.
Aki nem ér el jó ponteredményt, az se adja fel.
Egy nemrég végzett felmérés elsőéves főiskolai és egyetemi hallgatók körében a következő eredményhez vezetett:
17 pont felett 4,52%
13 és 17 pont között 39,55%
13 pont alatt 55,93%.
Ezek az adatok világosan jelzik, hogy a nevelési-oktatási tevékenység területén fokozott erőfeszítések szükségesek az ifjúság vállalkozói szellemben történő felkészítésére.
Ma, amikor Románia a működő piacgazdaság szakaszához érkezett, és az EU-csatlakozás konkrét határidőket nyert, a vállalkozói szellem művelése össztársadalmi feladat, amelyben a tömegkommunikációs eszközök is fokozott szerepet játszhatnak.