Nyíri Emese Lélekkereskedelem
Demokráciában a polgár magánügye, hogy miben hisz, és milyen szervezet tagja. Vallásszabadság, személyi jogok stb. elismerése mellett az állam és a hatóságok nem avatkoz(hat)nak be, viszont az esetleges sérelmek orvoslása sem tartozik a hatáskörükbe. Bár a hatóságokat korlátozzák a törvények, az egyház felvehetné a morális harcot a szekták ellen. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban mindez már folyamatban van. Az egyház határozott állásfoglalása nem puszta pozícióvédés, nem egy konzervatív vagy akár haladó szellemű kereszténység megőrzéséért folytatott harc, hanem... A válasz sajnos ennél sokkal bonyolultabb. Az emberi, családi tragédiáktól az anyagi kizsákmányoláson át a politikai hatalomátvételi kísérletekig vezettek és vezetnek a szálak a szekták ügyében.
Németországban 1996-ban megjelent egy dokumentumkiadvány Üzletelés a vágyakkal. A szekták mint a társadalom kizsákmányolói cím- mel. A 210 lapos kiadvány volt szektások élménybeszámolóit, pszichológusok, jogászok, teológusok, újságírók és politikusok szektákkal kapcsolatos írásait, tanulmányait közli. Mindezt olyan szerkesztésben, hogy közben a nagyobb szekták bemutatására is sor kerül. A nekik „szentelt” esettanulmányok mellett a szekták adatlapjait is összeállították: a szekta alapítója, tagjainak száma, nagyobb központjai, a szekta tanai és céljai, különleges ismertetőjegye. Huszonkét szektát tárgyalnak a fenti részletességgel, és számosat csak néhány mondat erejéig megemlítenek. Elrettentően széles választék, ám még mindig elenyésző a statisztikák adataihoz képest: az Amerikai Egyesült Államokban körülbelül háromezer, Németországban körülbelül hatszáz ilyen szervezet van.
Nem csoda, hogy több pszichológus, jogász, újságíró szektaszakértőként dolgozik, és a segítségnyújtó központoknak egész hálózata épült ki. Tulajdonképpen a tárgyalt dokumentumkiadvány is tekinthető a segítségnyújtás egyik formájának. Kik nyújtják ezt a segítséget, és miben segíthet ez a könyv? A dokumentumkiadvány kiadói a Der Missionar, a nellingeni Heinrich Heine Gimnázium iskolaújságja, az Ernst Klett Tankönyvkiadó Vállalat, a Képzésügyi Információk Szervezete (ABI), a Szülőkezdeményezés a Szellemi Szabadság Megőrzésért (EL), amelyek azt is lehetővé tették, hogy a kiadványt ingyen kapják meg a megrendelők.
A kiadvány elsősorban tájékoztató jellege révén segíthet. Hiszen a tudatlanság és a probléma alábecsülése is okozhat súlyos problémákat. A szekták vonzáskörébe leginkább a tizenévesek kerülnek, akik még tapasztalatlanok, kevésbé kiforrott egyéniségek (tehát alakíthatók, befolyásolhatók), és a szülőkkel való első konfrontációk is a szekták által sugallt elkülönülést erősíthetik meg bennük.
A megelőzés szándéka mellett a kiadvány az érintettekhez (jelenlegi vagy volt szektatagokhoz) és hozzátartozóikhoz szól. A gyakorlati tanácsokon kívül németországi segítségnyújtó központok címeit és telefonszámait is leközli, és nyolcvanöt, az utóbbi években Németországban megjelent, szektákkal foglalkozó könyvet ajánl.
A fejlett országokban már több mint húsz éve tevékenykednek a különböző szektaellenes mozgalmak, egyházi alszervezetek és szektaszakértők. Tevékenységük a már becsapott emberek segítségére és hasonló dokumentumjellegű kiadványok publikálására terjed ki. Tájékoztatásaik révén az emberek már kiismerhették a szekták különböző trükkjeit, így ha nem is jogi úton, de a szektaellenes mozgalmak hozzájárultak a szekták hatókörének a szűkítéséhez. A nyugati lehetőségek apadásának a következménye viszont a szektáknak Kelet-Közép-Európa felé való hangsúlyosabb terjeszkedése.
Régiónk még szűz terület számukra, és a zavarosabb politikai-társadalmi körülmények is kedvezőbbek, mint Nyugat-Európában. Másrészt a Balkánon és Kelet-Közép-Európában az emberek is fogékonyabbak a szellemi terrorszervezetekre, amit már a jelenkor történelmi eseményei is bizonyítottak. Éppen ezért kellene komolyabban venni hétköznapjainknak ezt a jelenségét is. Hiszen már Kolozsvár utcáin sem nehéz észrevenni, inkább nehezebb kikerülni őket. A tömegőrület újabb csírái már sarjadnak.