Olvasószolgálat
Püski Sándor: Könyves sors –
Magyar sors
A 20. századi magyar könyvkiadás és könyvterjesztés alighanem legsikeresebb vállalkozása Püski Sándorhoz, a Püski házaspárhoz kapcsolódik. Messze túl a kilencvenen és hetven évvel a házasságkötés után Püskiék ma is a magyar irodalmat, annak elsősorban népi ágát szolgálják. Emlékezés és főképp dokumentumok sorakoznak ebben a gazdag kötetben, a békési kezdetektől a budapesti és New York-i vállalkozásig, illetve (1990-ben) vissza Budapestig. A korszak irodalomtörténetéhez jelentősen hozzájáruló gyűjtemény az 1943-as balatonszárszói írótalálkozóról, Németh László pályájáról, a népi írók mozgalmának alakulásáról, nem utolsósorban évtizedek politikájáról-irodalompolitikájáról, a nyugati emigrációról közöl tudnivalókat, személyes részleteket. A régi barátok, harcostársak, a kiadott könyvek szerzői mellett megszólalnak a kötetben kortárs közéleti emberek, irodalomtörténészek is. Gazdag a könyv erdélyi vonatkozású anyaga, Nagy Istvántól, Szabédi Lászlótól és Wass Alberttől Sütő Andrásig és Farkas Árpádig. (Püski. Bp., 2002.) – K. L.
Corpus/body. A test teátruma/.
Összeállította és szerkesztette Tóth G. Péter. Fotó: Lipovszky Lél Keve.
Egy háromrészesre tervezett sorozat első részét képezi a rendkívül igényes kivitelezésű „testkönyv” (előkészületben a II. felvonás: Boncszínház és a III. felvonás: Férfi-testek), melynek szerzői közt pszichológus, középkortörténész, irodalomtörténész, képzőművész és néprajzkutató egyaránt szerepel.
„Amikor az olvasók majd »körbejárnak« és nézelődnek e testkönyv fejezeteiben – maguk is bőrbe kötött, megfejtésre váró üzenetek hordozóiként –, talán sokukban felmerül a kérdés, hogy miként jött létre az az igény, hogy a korábban kizárólag a természet- és orvostudományok és a művészetek által jegyzet kötetekben új fejezetet, fejezeteket nyisson. (…) A női test mindig is a rejtély, a különlegesség, a másság vagy a veszély képviselője volt. Így van ez ma is sok esetben – a nyugati, emancipált világban ez inkább rejtett, látens formában, de néha igen élesen, szembetűnően nyilvánul meg, így például a fogyókúrázó és anorexiás lányok tüneteiben, amelyekben ott feszülnek a nőiességnek és a testnek a vágy jelenkori konfliktusaiban sűrűsödő problémái. A világ sokak által »másiknak« nevezett, nem nyugati felén pedig a nőkre rákényszerített, vagy épp meggyőződéssel viselt fátylak, leplek felkiáltójelként mutatják, hogy az adott társadalom veszélyek vagy titkok forrásának tekinti a női testeket” – olvasható Csabai Márta előszavában. (Agenda Natura Kiadó, Veszprém, 2005.) – K. K. Gy.