Mekkora relevanciája lehet egy olyan, tematikusan szűkített blogkultúráról szóló elemzésnek, mely nyomtatásban jelenik meg? Én magam vagyok annyira a könyvkultúrában szocializálódott, hogy ez a kérdés nem fordult meg a fejemben addig, amíg a „legnépszerűbbnek” nevezett romániai blogon1 nem olvastam a bejegyzÅ‘nek azt a megállapítását Dorina GuÅ£u New media2című kötetével kapcsolatban, hogy ezt a könyvet csak a blogoszférában jártas, ott névvel rendelkezÅ‘ „szerzÅ‘” írhatta volna meg. Persze a kérdés önmagában nevetséges, mert semmi sem zárja ki azt, hogy Dorina GuÅ£u más fedÅ‘név alatt ne tartozna a blogos celebvilághoz.3 Viszont módszertani kérdésként a probléma megmarad, és éppen fordítottjaként annak, amit a blogger kérdezett: írhat-e outsider a blog-kultúráról, mégpedig nyomtatott felületen, és ha igen, milyen relevanciája lehet annak, amit megállapít? Kinek a szempontjából releváns az, amit megállapíthat? A participatív megfigyelés körüli társadalomtudományos viták új kontextusa látszik itt (sarkítva?) megjelenni. E vitaszituációk felidézése helyett egy deskriptív és egy komparatív elemzési szempontot javaslok írásom kiindulópontjaként: milyen típusú és milyen eljárásokkal dolgozó divatblogokat írnak magyar és román nyelven? Vannak-e különbségek e globálisnak tűnÅ‘ fogyasztói magatartások művészetére érzékeny kultúrán belül? Kérdéseim már abból a szempontból is izgalmasak, hogy a blogoszféra – eljárásai, lehetÅ‘ségei egységességének ellenére – igenis rendelkezik valamiféle, ha nem is nemzeti, de társadalmi-kulturális kontextusok szerinti tagolódással, az új médiumoknak is vannak ilyen típusú jellemzÅ‘ik. Az eltérÅ‘ kulturális közegek szerinti fragmentálódás kérdését fÅ‘ként mennyiségi alapon, az internethez való hozzáférés egyes országokra bontott statisztikái vagy pedig a bloggerkedést serkentÅ‘ krízishelyzetekhez kapcsoltan tárgyalják.4 Az én szándékom inkább az, hogy e statisztikai mutatókon kívül tárgyaljam a kérdést, s stratégiai különbségekre kérdezzek rá a magyar és román nyelven íródó divattal kapcsolatos blogokon belül. Az írás terjedelmi korlátai miatt itt megelégszem módszertani lehetÅ‘ségek és vizsgálati szempontok megadásával, és csak elszórt példákat emelek ki alátámasztásként.

 

A vizsgálat fÅ‘ nehézségét mindjárt az adja, hogy nehezen számszerűsíthetÅ‘ a megvizsgálandó blogok pontos száma. A vizsgált jelenséghalmaz lehatárolásának problémája nem csak e tematikus blogcsoporton belül adódik, hiszen a blogoszféra kiterjedése már önmagában kérdéses: az elfogadott hozzávetÅ‘leges számadat a világ összes blogjának számát 100 millió körülire teszi, a jelen mérések szerint naponta 74 000 új blog jön létre (ami persze nem jelent abszolút értelemben vett növekedést, hiszen a törlés nélkül abbahagyott blogok száma nem mérhetÅ‘).5 Statisztikai feldolgozás a 2008-as évre a Technorati.com oldalon érhetÅ‘ el, s itt több szempontú bontásban is követhetÅ‘ek a blogoszférában beálló változások.6 A divatblogok szempontjából leginkább azok a mérések lehetnek tanulságosak, melyek a férfi és nÅ‘i bloggerek európai megoszlását (73% férfi blogger Európában az egyesült államokbeli 57%-kal szemben), a nÅ‘i blogok döntÅ‘en személyes és nem szakmai jellegét (a nÅ‘k 83%-a vezet személyes, 38%-a szakmai, a férfiak 76%-a szakmai és 50%-a személyes blogot), a hirdetéseket tartalmazó blogok nemek szerinti számarányát (a nÅ‘k vezette blogok 53, a férfiak vezette blogok 54%-a tartalmaz reklámokat) mutatják ki. És nyilván az sem mellékes a nyugati divatblogkultúrából ismerÅ‘s stratégiák szempontjából, hogy e statisztika szerint a szakmai blogok és a reklámot alkalmazó blogok esetében a nézettség mindig nagyobb, mint a két ellentett kategória esetében, hiszen a divatblog – ha nem is feltételezi minden esetben szerzÅ‘je divatvilágon belüli szakmai identitását – már nem sokkal megjelenése után felfedezte a fizetett reklámban rejlÅ‘ lehetÅ‘ségeket.7 Ha ezektÅ‘l a statisztikai adatoktól eltekintve a román és magyar nyelven íródó divatblogok száma érdekel, elég nehéz pontos számadatokat sorolni. A blogok tematikus címkéi alapján a blog.hu8 ötven divattal kapcsolatos blogot sorol fel, a weblog.ro pedig igen sajátos módon kalkulál: tíz blogot sorol fel a fashion, húszat a lifestyle and fashion kategóriában, és paradox módon tíz különbözÅ‘ személyes oldal került a moda címke alá (itt további találatok vannak a következÅ‘ témákra: moda retro – 6; moda, colectii, tendinte – 4; moda, Romania – 4; moda, tendinte – 3).9 A blog360.ro oldal szintén tartalmaz divattal kapcsolatos linkgyűjteményt, itt viszont mindössze tíz szorosan divattal kapcsolatos blog neve fordul elÅ‘. Az angol nyelvi befolyás – melyre több román nyelvű blogon történik hivatkozás – már a szelekciós szempontok tisztázatlanságában is megmutatkozik. E hozzávetÅ‘leges számadatok alapján elmondható, hogy túl nagy számbeli eltérés viszont nincs a két nyelvileg elhatárolt tematikus blogcsoport között, a különbségek inkább az archiválás, rendszerezés, számontartás problémájához kapcsolódnak.

 

A nyugati divatblogtársadalom 2002 körül született. A közvélekedés szerint a cipÅ‘blogger Manolo volt az elsÅ‘ divatblog szerzÅ‘je. 2003 pedig az az év, amikor a divatblogokat hivatalosan is elismerték azáltal, hogy bloggeri minÅ‘ségben elÅ‘ször kaptak szerzÅ‘k divatbemutatókra szóló meghívót. Ehhez képest a magyar–román divatblogkultúra körülbelül négyéves lemaradással született, viszont a divatvilágbeli változásokkal még nagyon kevéssé kapcsolódik össze. Ennek ellenére a blogok műfaji variánsai a nyugati példának megfeleltethetÅ‘ek. Egy korábbi elemzésemben10 felállítottam egy divatblog-tipológiát, miszerint a viseletkultúrával kapcsolatos elemzések esetében ötféle blogtípussal számolhatunk11: trendkalauz- és divatvilágismertetÅ‘-;12 bulvárdivatblog;13 tematikus kiegészítÅ‘blog14; személyes stílusblog;15 streetstyle-blog16. Mind a magyar, mind pedig a román divatblogok között említhetÅ‘k variánsai ennek az öt típusnak. Az viszont a külföldi példákhoz viszonyítva nagyon tanulságos, hogy a bloggerkedés szinte teljesen függetlenedik a divatvilág klasszikus fórumaitól, nagyon kevés esetben keresi a kapcsolódási pontokat a divat honi környezeteivel. A két román divatfesztiválról17 például a hivatalos, megrendelt beszámolókon kívül alig születnek bejegyzések. Kivételt a Mauvert blog jelent, mely speciálisan „profi” jelenségnek tekinthetÅ‘. E régió bloggerei nem annyira az itthoni divatvilág változásaiban, hanem a külföldi trendekben, szépségtrükkökben tájékozódnak, vagy saját stílusok bemutatására vállalkoznak. És a különbség éppen itt követhetÅ‘ leginkább: a román nyelven íródó blogok az elsÅ‘, míg a magyarul íródók a második tendenciát képviselik inkább. Két kiemelt példa. A személyes stílusblogra Keti Bredso blogját említem, melynek leírása ez: „Van világ a trendin kívül is. Egy kreatív ruhatár titkai.”18 Ezzel szemben a fashionista.ro blog szerzÅ‘i az „All You need is fashion”19 szlogennel vezetik be az öltözködéskultúrán kívül a formatervezés újdonságaiban is tájékozódó blogjukat. Közös jellemzÅ‘nek látom viszont, hogy a hirdetésekbÅ‘l adódó jövedelemforrást még nem fedezte fel igazán ez a társadalom. Bár ellenpéldák mindig hozhatók, ezek a blogok nem jövedelemforrásként határozódnak meg, hanem a szerzÅ‘(k) divatvilág iránti elkötelezettségével állnak összefüggésben. Minden tematikus szűkítettségük ellenére nem annyira szakmai, hanem személyes blogként funkcionálnak.

 

E kérdés aktualitásának éppen az elmúlt hetekben teremtÅ‘dött új kontextusa azzal, hogy a blogszerzÅ‘k által önmaguk megnevezésére elÅ‘szeretettel használt fa-shionista kifejezést a gazdasági válság és az ehhez való tervezÅ‘i alkalmazkodás recesszionistára cserélte fel.20 Megeshet tehát az is, hogy még mielÅ‘tt kimerítÅ‘ elemzés születhetne a román/magyar divatbloggerek öndefiníciós kísérleteirÅ‘l, a jelenség a gazdasági kontextusnak köszönhetÅ‘en átértelmezÅ‘dik. A profilok elemzésén kívül másik kérdésirányt jelöl a bloggerkedés intenzitása: a new media nyelvén szólva mennyire 1.0-ás, mennyire 2.0-ás vagy éppen 3.0-ás divatblogger az illetÅ‘: mennyire képes aktív kommentkultúrát működtetni, mennyire gyorsak a reakciói, más szóval: mennyire él a blogján.21 Milyen promóciós technikákat (webes és nem webes, klasszikus webes, sajátosan blogokra jellemzÅ‘) alkalmaz blogja népszerűsítésében?22

Kik bloggerkednek? A bloggeridentitás meghatározásában a klasszikus nehézséget a szerzÅ‘ség kérdésének kiderítése jelenti.23 Talán ez az a vonatkozás, mely az elÅ‘bb látott tematikus megoszlásnál élesebb választóvonalat húz a magyar és a román divatbloggertársadalom közé. Alighanem úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bloggerkedés más és más lehetÅ‘sége lesz vonzó a magyar és román bloggerek esetében. A magyar divatbloggerek jórészt szabadon választott nickname alatt, azonosíthatatlanul publikálnak, az identitásra csak néhány kommentátor hozzászólásából vagy a feltett anyagok jellege, a hozzáférés csatornái alapján lehet következtetni.24 Az internetes közösség virtuális valóságként, második világként való működése erÅ‘teljesebb. A profil címszó alatt általában a meggyÅ‘zÅ‘désre, a bloggerkedés belsÅ‘ motivációira, a divatvilág működésére vonatkozó idézetek szerepelnek, melyek igen kevéssé konvertálhatók az adott személy szociokulturális jellemzésének elemeivé. A román divatbloggerek saját név alapján valós, blogon kívüli identitásukat mutatják fel, exponálják. A bejegyzésekre érkezÅ‘ reakciók között több olyan van, ami felfedi a blogger és a reagáló közötti valós (munkatársi, rokoni, osztálytársi stb.) viszonyt. A bloggerkedÅ‘krÅ‘l tudni lehet, hogy milyen divatmagazinnak, cégnek dolgoznak, milyen beosztásban, milyen konkrét érvényesülési céljaik vannak a bejegyzésekkel. Ebben az esetben a blog komplex önéletrajzjellege és akként való felhasználása követhetÅ‘. Két extrém példát említek erre a jelenségre: egyrészt a Mauvert név alatt futó kétszerzÅ‘s blogét,25 melyet egy középiskolás lány, illetve egy elsÅ‘éves újságírószakos fiú vezetnek. A profilon bejegyzett szándék szerint mindketten tudatosan készülnek a divattal kapcsolatos sajtóorgánumoknál való elhelyezkedésre vagy a divatszakmában dolgozó kommunikációs szakemberi állás betöltésére. A blog tehát az eljövendÅ‘ szakmák laboratóriumi körülmények közötti gyakorlását jelenti. Az ellenkezÅ‘ példa Doina Berchina26 esete, aki a kilencvenes évek francia orientációjú stíluskalauzainak szerzÅ‘je és a divattal kapcsolatos román rádiózás egyik kezdeményezÅ‘je, 2008 februárjában indított blogja pedig szakmája egyfajta újragondolását jelentette.27 EbbÅ‘l a szempontból izgalmas az is, hogy a legnagyobb kommentszámot a bloggerkedés és a blogoszféra felfedezésének általános kérdéseirÅ‘l szóló bejegyzésével érte el, vagyis egy metabejegyzéssel, mely kívül esik a blog tematikus érdeklÅ‘désén. Izgalmas példa még az anais.flu.ro28 blog szerzÅ‘jének esete, aki deklarált pszichológusi státusa ellenére intenzíven éli bloggeréletét is. Mindkét esetben a blogkultúra szakszerűsödésének fázisaira lehet rálátni, egyik esetben viszont ez a szakszerűsödés a virtuális térben megy végbe, a másikban pedig a személyi igazolvány logikájával is kompatibilis.

 

EgyelÅ‘re nyilván nem. Legalábbis nem ebben a régióban. Erre utal a hirdetések kis száma, a hobbiszinten maradó bloggerkedés, a személyes stílusblogok túltengése, a közvetlen környezet divatjelenségeinek ignorálása vagy éppen a környezet öltözködéskultúrájával szembeni kritikus magatartás. EgyelÅ‘re egy megnyilvánulási formáit és esélyeit keresÅ‘ közösségként körvonalazódik ez a közeg, s ennek a légüres térben való mozgásnak szindrómája a kommentkultúra hiányossága, nem a szaktudást számonkérÅ‘ jellege. A bloggerek beépülési esélyeit a divatvilág egyéb fórumaiba éppen a többször említett Mauvert-hez hasonló példákban látom: a tudatosan felépített, a bloggerkedés minden lehetÅ‘ségével számoló bejegyzés-stratégiákban és a bloggolás karriertörténetté való kiépítésében. Persze további kérdés marad, hogy a honi kollekciók bemutatóira mikor fognak bloggereket meghívni. Szüksége van-e egyáltalán ennek a tervezÅ‘világnak a független véleménymondókra? És megfordítva a kérdést: meddig maradnak függetlenek ezek a véleménymondók? Az indítókérdéshez visszacsatolva: e divatbloggervilág vizsgálata a divat rendszerén belül beálló változások és az ezzel kapcsolatos új karrierminták megjelenése, új szakmák társadalomtörténete szempontjából lehet tanulságos.