Kiss Ádám

Egyetemszervezés -A Magyarországon formálódó integrációs egyetemi modell

Organizing Universities - The Integrating University-model taking shape in Hungary

The transformation of the institutional network has started on the basis of the educational law amended in June 1999. The most important part of this transformation was the university integration. The aim of the measure is to create such wide-profiled institutions that supplely adapt themselves to the changing social needs and, at the same time, inspire the development of a given region. As the result of the transformation, 23 institutions would be created, 12 of them with a university status.

A külföldi hungarológiai oktatás állami irányítása az Oktatási Minisztérium létrejöttét követően a külföldi hungarológiai oktatás, kutatás, valamint a kapcsolódó hazai háttértevékenység szervezése, irányítása, törvényességi felügyelete a felsőoktatási és tudományos ügyek helyettes államtitkárságához került.

A területért felelős minisztériumi vezetőként szeretném elmondani a következőket: tisztviselőként állíthatom a kormányzat nevében, hogy a hungarológia szerepét a nemzeti kultúrában és oktatásban is nagyra értékeljük. Azért tesszük ezt, mert miközben minden nemzetnek elsőrendű érdeke, hogy nemzeti-kulturális értékeit, sajátosságait megjelenítse és megismertesse külföldön, a magyarság esetében ez különösképpen így van, amely kis és szétszórt nemzetnek számít, s amelyet szomszédaitól nyelvi, kulturális különbözőségei is elszigetelnek.

A magyarságkép külföldi formálására irányuló szándék nem új. Új viszont az elkötelezettség, amellyel a jelenlegi kormány támogatja a hungarológiát.

A költségvetés korlátai határt szabnak a nagyléptékű fejlesztéseknek. Azt azonban megígérhetem, hogy a jelenlegi 38 lektori és vendégtanári helyet magában foglaló oktatóhálózatot fenntartjuk, és lehetővé tesszük a legfontosabb fejlesztéseket is. Utóbbiak regionális prioritásai a következők lehetnek: a Kárpát-medence jelentős magyar kisebbséggel rendelkező országai, az Európai Közösség országai és a fejlett országok.

Külföldi jelenlétünk eredményessége szempontjából nagyon fontos vendégoktatóink kiválasztása. A jelenlegi rendszer, amely a küldő és a fogadó félnek is jogosítványokat ad a kiválasztásban, megfelelőnek tekinthető. Ugyanis érvényesíti azt az alapelvet, hogy a vendégoktatói hálózat fenntartói gyakorolják a döntési jogokat.

A magyarországi felsőoktatási rendszer átalakulása

A tavaly hivatalba lépett új kormány első intézkedése volt, hogy a felsőoktatásban első alapképzésben résztvevők számára biztosította a tandíjmentességet. A döntést a következők indokolták:

Magyarország népességének 38 %-a a szegénységi küszöb alatt él.

b) Az adórendszer nem tudja kiszűrni a gazdagokat, ezért a jövedelmi viszonyok megítélése bizonytalan.

Az intézkedés helyességét a legújabb felvételi adatok igazolták: az 1999/2000. tanévre a korábbinál 26 %-kal többen jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, amely az esélyek kiegyenlítődésére utal.

Az elmúlt év jelentős eredményének tekinthetjük azt is, hogy a felsőoktatásban 18-20 %-kal növekedtek a jövedelmek, és 28 %-os költségvetésnövekedés következett be.

Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés 1999 júniusában módosította a felsőoktatási törvényt. Az új törvényi felhatalmazás alapján megkezdődött az intézményhálózat átalakítása amelynek legfontosabb eleme az egyetemi integráció. Ezt a törekvést természetesen nem lehet a felsőoktatási fejlesztési reform céljának tekinteni, hanem csak eszközének, kiindulási pontjának.

A választás hátterében az áll, hogy a felsőoktatási intézményhálózat széttagolt, túlszakosodott, s emiatt társadalmi feladatait nem tudja ellátni. A cél a mostani "monokulturális" intézmények helyett olyan a képzési kínálatot megsokszorozó széles profilú intézmények létrehozása, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak széles profilú intézmények társadalmi igényeihez. A szellemi erőforrások egyesítésével növekednie kell az intézmények intellektuális teljesítőképességének, nemzetközi versenyképességének. De ugyanakkor inspirálnia kell a vidékfejlesztést, vállalniuk kell egy-egy régió szellemi központjának a szerepét. A Parlament az említett törvénymódosítást 93 %-os szavazati aránnyal fogadta el.

Az átalakulás után 23 intézmény jön létre (az 5 művészeti felsőoktatási intézmény, valamint a Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola nélkül). Közülük 12 kap egyetemi besorolást.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a fejlett országokban általában egy millió lakosra jut egy nagy egyetem. Az átalakulás után közelítünk ehhez a nemzetközi modellhez, és intézményeink területileg is egyenletesebben oszlanak majd el a korábbinál.

Finanaszírozás, hallgatók

A Világbankkal kötött szerződés eredményeképpen megkezdődött a felsőoktatás átfogó reformját szolgáló 250 millió USD összegű világbanki program megvalósítása, amelyből az idén 1,5 milliárd Ft beruházási forrással lehet számolni. Az oktatási kormányzat szorosan együttműködik a hallgatói önkormányzatokkal az állami intézkedések megalapozása érdekében.

A fejlett országok példája azt bizonyítja, hogy a gazdasági siker egyik legfontosabb feltétele a magas részvételi arány a felsőoktatásban. Finnországban például a felsőoktatási korosztályú népesség 61 %-a vesz részt a képzésben. A hallgatói létszám hazánkban is örvendetes emelkedést mutat, s e létszámemelésben a hallgatói önkormányzatok jó partnernek bizonyultak, így az elmúlt tanévben a korosztályon belüliek 23,8 %-a tanult felsőoktatásban. (Célunk az 50 %-os arány elérése.)

A közintézmények állami támogatásának alapelve csak a paraméterek alapján, a normák segítségével történő finanszírozás lehet, amelyet kiegészíthet a pályázat útján elnyert pénz, valamint az oktatáspolitikai megfontoláson alapuló egyéb költségvetési juttatás. A felsőoktatási finanszírozási normák kialakításánál olyan mutatókat és jellemzőket is figyelembe vett a minisztérium, mint a hallgatói csoportok átlagos létszáma, a különböző típusú (pl. kísérlet-igényes stb.) képzések költségvonzatai, az oktatók és a kisegítő személyzet bére. E szempontok figyelembevételével négy-négy egyetemi és főiskolai képzési kategória jött létre, amely alapját képezte a véglegessé vált, jogszabály által is megerősített öt finanszírozási csoportnak. Az így finomított új rendszer 2000. január 1-jétől lép életbe.

A FEFA-n belül részjogkörű költségvetési szervezetként létrejött a Felsőoktatás Fejlesztési Iroda (FFPI), valamint a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (NIFI). Az első iroda biztosítja a világbanki kölcsön előre megtervezett szakszerű és ellenőrizhető felhasználását, a második pedig kezeli a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot. (Erre a kormány 1,4 milliárd Ft-ot biztosított.)

Tervek, tennivalók

A 2000/2001-es tanévben ismét emelkedik - várhatóan 3000 fővel - a felsőoktatásba beiskolázottak létszáma.

Noha a kormányzat nem tudja tartani a felsőoktatási költségvetés-növekmény tavalyi 30 %-os ütemét, de garantálja a hungarológiai oktatóhálózat fenntartását és fontosabb fejlesztéseit.

Az új tanévben folytatódik a felvételi rendszer átalakítása, amelynek az intézmények belső szellemi megújulását kell szolgálni. A jelenlegi átmeneti társadalmi viszonyok között lehetetlen megbízható munkaerő-piaci prognózisokat készíteni. Az átalakult felvételi rendszer a legkiválóbbakat támogatja; az érdeklődést a társadalmi igények szempontjából fontos szakterületek felé irányítja; ösztönzi az intézmények közötti versenyt, és a képzési kínálat bővítése irányában hat. A felsorolt célkitűzéseket csak az egységesülés irányában változó, a felvételi teljesítmények összehasonlíthatóságát biztosító rendszer képes támogatni.

A kormányzati feladatok közül elsőséget élvez a diákhitel bevezetése, mert ennek révén elérhető, hogy a tanulni vágyó fiatal - családja szociális helyzetétől függetlenül - bejuthasson a felsőoktatásba. A minisztériumi tervekben szerepel - kísérletképpen - az önkormányzati ösztöndíj bevezetése, amely a régiófejlesztést szolgálja.

A könyvtár és a kollégium a felsőoktatásnak az a két területe, amely az elmúlt években felsőoktatás-politikában nem kapott eredményeinek megfelelő súlyt, jóllehet nélkülük nem hajtható végre az említett korszerűsítési program. A világbanki kölcsön felhasználásával mind a felsőoktatási szakkönyvtárakban, mind a kollégiumi hálózatban jelentős fejlesztéseket kíván ezért az oktatási kormányzat megvalósítani.

Vissza