Szöllöšová, Diana: Etnicita ako významný faktor pri formovaní politickej situácie Rožňavy v zrkadle Republiky Československej (1918-1939). = Slovenský národopis, 47 roč. 1999. 2-3. no. 182-203. p.

A 20. század folyamán külön-külön és egymásra hatásában világszerte a nacionalizmus és az osztályharc határozta meg a társadalmi, azaz a politikai, gazdasági és kulturális folyamatokat. Ezt az állítást a maga kisvárosi sajátosságainak prizmáján keresztül dokumentálja és illusztrálja Rozsnyó élete 1918 és 1939 között. Ebben az életvitelben főként az etnicitásnak a város politikai életére gyakorolt hatása figyelhető meg.

Szöllöšová részint publikált szakirodalomra, részint levéltári forrásokra épített tanulmányából bevezetésként közöljük az 1918-ban Csehszlovákiához került, majd 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt Rozsnyó lakosságának nemzetiségi összetételét:

A város magyar nemzetiségű lakosságának fogyatkozása már 1930-ban szembetűnő. Ez a trend - leszámítva az 1938 és 1944 közötti magyar impérium éveit - az 50-es és 80-as évek között tovább folytatódott, úgyhogy ellentétben a többi dél-szlovákiai várossal, Rozsnyó napjainkra elvesztette magyar jellegét.

Egyelőre azonban még csak 1923-nál tartunk, amikor a helyhatósági választások nyomán a városi tanácsba a két magyar párt és a kommunista párt egyaránt 13-13 képviselőt küldhetett, míg a maradék három politikai tömörülés mindössze tizet.

1927-ben a választásokon mindössze négy párt indult. A magyar pártok együttesen 20, a kommunisták 9, a szociáldemokraták pedig 2 mandátumot szereztek.

1931-ben a magyar pártoknak 16, a kommunistáknak 12 mandátum jutott, szemben a többi négy párt összesen 8 mandátumával.

Végül az 1938. évi választási eredmény: az egyesült magyar párt 21 és a kommunisták 6 mandátuma állt szemben a még indult 3 párt összesen 8 mandátumával.

Annak ellenére, hogy - mint láttuk - fogyott a város magyar lakossága, a választások arról tanúskodnak, hogy politikailag legaktívabb népesség mégis a magyar maradt. A magyar pártokon és a kommunistákon kívül ui. más tömörülés alig kapott szerepet.

A szerző a rozsnyói eseményeket országos politikatörténeti fejtegetésbe ágyazza, pontosabban szólva: az első Csehszlovák Köztársaság államjogi és politikai jellege, majd a szlovák "politikai aréna" ismertetése felől közelít a rozsnyói helyzet tárgyalása felé. Ez utóbbi keretében ismerteti a rozsnyói magyar lakosság "államfordulati traumáját", amely legalább annyira volt gazdasági, mint nemzeti gyökerű, illetve azt, hogy ez az etnikum miként vette úgy-ahogy tudomásul az új helyzetet.

Noha a két világháború közötti Csehszlovák Köztársaságot általában a demokrácia szigetének tartják Közép-Európában, ez az állam - hangsúlyozza a szerző, stabilizálódási szükségleteire és biztonságára hivatkozva mégis több vonatkozásban eltekintett a demokrácia szabályainak érvényesítésétől. És nem is akármilyen mértékben.

Az antidemokratikus intézkedések különösen a gyülekezési és sajtószabadság korlátozásában és a nemzetiségek diszkriminatív kezelésében nyilvánultak meg. Az állam a nemzetiségekben potenciális veszélyhordozókat látott, s - bizalmukat nem is próbálván elnyerni - így is bánt velük. Erőteljesen akadályozta az anyaországgal való kapcsolataikat is.

Rozsnyó magyarsága, hiába, hogy folyamatosan túlsúlyban volt képviselve a városi tanácsban, az állam nemzetiségiek ellen irányuló diszkriminációját sajtóperek, a magyar nyelvű iskolaügy korlátozása, a magyar nyelv használatának háttérbe szorítása és korlátozása, a magyar nemzetiségű tisztviselők vegzálása (államnyelv vizsgára kényszerítése) révén szenvedte el. Pedig a magyar polgári elittel a kommunisták közömbösítése tárgyában többször is lehetőségük volt az állami szerveknek konszenzusra jutniuk. Ám ez sem hozta magával a diszkriminatív állami politika módosítását.

Összefoglalva elmondható: Rozsnyó magyar lakossága az első Csehszlovák Köztársaság két évtizede alatt egy darabig a magyar nemzeti pártok és a kommunisták között vacillált, majd mindinkább az etnicitásból eredő "sugallatokra" kezdett hallgatni. Ezt leszögezve feltételezhető: az etnicitás meghatározta nézetek térhódítása nem utolsósorban a gazdasági nehézségekre és a magyarként való érvényesülés felettébb korlátozott lehetőségére vezethető vissza.

A nacionalizmus és az osztályharc viaskodása aztán a II. világháború kitörésébe torkollott, ezt megelőzően még az első Csehszlovák Köztársaság széthullásába, a dél-szlovákiai sáv Magyarországhoz csatolásába és a Szlovák Állam megalakulásába.

fordította:  Futala Tibor

Vissza