Bennszülött néppártok felemelkedése és teljesítménye Dél-Amerikában
Szubnacionális statisztikai elemzés
Rice, Roberta–Lee Van Cott, Donna: The Emergence and Performance of Indigenous Peoples’ Parties in South America, A Subnational Statistical Analysis. = Comparative Political Studies, 39. vol. 2006. 6. no. August 709–732. p.
Az egyik legjelentősebb és váratlan fejlődés Latin-Amerikában az elmúlt 10 évben a bennszülött identitás köré szerveződő pártok felemelkedése volt. A szerzők nemzeteken belüli adatokat használnak fel hat dél-amerikai ország (Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela) vizsgálatában, hogy megállapítsák azokat a tényezőket, amelyek felelősek a térség bennszülött népeinek, politikai pártjainak felemelkedéséért és teljesítményéért. A szerzők úgy találják, hogy bár az őslakos pártok megalakulása kívánatos intézményi, demográfiai és politikai feltételek eredménye, mint pl. engedékeny választási szabályok, optimális őslakos-létszám, regionális diffúzió az őslakos aktivitás tekintetében. Ezen pártok hangsúlyos választási teljesítményét strukturális és politikai feltételek határozzák meg, beleértve nagyobb mértékű szegénységet, kevésbé kiemelkedő osztályalapú identitásokat az előbb említettek mellett. A politikai pártok alapvető fontosságú intézmények demokratikus politikai rendszerekben az állampolgárok képviseletének biztosítására. A legtöbb latin-amerikai országban mindazonáltal a pártok által biztosított képviselet meglehetősen gyenge. Sok párt nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal a társadalom felé, és sok társadalmi csoport alulreprezentált a pártok körében. A pártok és tagságuk, valamint szavazótáboruk közti hagyományos kapcsolatok az 1990-es évek gazdasági szükségében felélték a klientarizmusban rejlő tartalékaikat, az osztályidentitások egyre kevesebb tartalmat hordoztak magukban, és sok párt tartózkodott a koherens ideológia és program kidolgozásától, helyette az egyéni karizmát és valami homályos hazafi-retorikát alkalmazva. Ennek eredményeképpen a térség pártrendszerei egyre töredezettebbekké és inkoherenssé váltak, és sok, hosszú ideig domináns párt összeomlott.
A pártrendszerek ilyen széles körű szétesésének egyik legjelentősebb és váratlanabb eredménye az elmúlt 10 évben a választásokon is életképes és a bennszülött identitás köré szerveződő politikai pártok felemelkedése. A bennszülött identitás az 1980-as években és a ’90-es évek elején regionális, nemzeti és nemzeteken túlmutató társadalmi mozgalmai számottevő támogatást és politikai eredményeket értek el Latin-Amerikában, beleértve különleges jogok alkotmányos rögzítését. Bolíviában, Kolumbiában, Ecuadorban, Guyanában, Nicaraguában és Venezuelában a bennszülött politikai pártok bejutottak a nemzeti törvényhozásba – gyakran történelmük első választási megmérettetése alkalmával –, míg Argentínában, Chilében és Peruban működésük teréért küszködnek helyi és regionális szinten. A bennszülött pártok felemelkedése és teljesítménye egy olyan lakosság szervezeti és politikai érettségét jelzi, mely korábban ki volt zárva a politikából, vagy képtelen volt felülemelkedni a nem bennszülött elitek manipulációs és dominancia-törekvésein. A legtöbb új bennszülött párt mélyen gyökerezik azon társadalmi szervezetek sűrű hálózatában, amely a bennszülött népek érdekeit és törekvéseit a politikai pártok vezetői felé továbbítja, akik hajlamosabbak választ adni ezekre, mint a hagyományos politikai párt-elitek.
A latin-amerikai etnikai pártok előretörését segítő és választási eredményüket meghatározó tényezők sokkal számosabbak és összetettebbek, mint a társadalmi szakadékok, és mint azt az eddigi irodalmak sugallják. Bár a kérdéses etnikai népesség mérete jelentős tényező Latin-Amerikában, lévén, hogy ez a népesség túlnyomórészt szegény, és már régóta baloldali pártokat preferál, melyeknek törekvései közel állnak osztályérdekeikhez, szintén számításba kell vennünk a meglévő baloldali pártok teljesítményét minden egyes körzetben, valamint a szocioekonómiai indikátorokat is. Kutatásunk számára megfelelő és hozzáférhető intézményi változók közül csak a körzet mérete (DM) tűnik úgy, hogy megjósolható hatása van a pártok alakulására. Ami elméleti szempontból a legfontosabb, hogy modelleinkben jelen lévő évtizedes változó jelentősége azt mutatja, hogy valami nagyon újszerű megy végbe Latin-Amerikában az új évezred kezdetén. Talán a politikai tanulmányok és terjedés, valamint a bennszülött mozgalmak szervezeti érettsége játszanak kulcsszerepet a fennálló strukturális és intézményi körülményektől független etnikai pártok teljesítményében és felemelkedésében. Ez további jelentős politikai változásokra is utal. A több mint két évtizednyi szünetet követően intenzív bennszülött politikai mobilizációval került sor a legutóbbi választási fordulóra. Mindazonáltal a bennszülött népek ereje és kohéziója politikai tényezőként a legtöbb országban jelentősen megnövekedett az elmúlt évtizedben, míg hagyományos politikai résztvevők – különösen a politikai pártok és a munkásmozgalmak – számottevő visszaesést szenvedtek el.
Reméljük, eredményeink inspirálják és kiegészítik az egyes bennszülött pártokat, választási körzeteket érintő kvalitatív tanulmányokat és országok esettanulmányait, hogy világosabb képet kapjunk azokról a komplex változókról, amelyek elősegítették politikai pártrendszerek kialakulását. Ennek célja, hogy jobban megértsük az egyik legérdekesebb latin-amerikai politikai jelenséget, a bennszülött etnikai identitás politizálódását és pártpolitikává alakulását. A kvalitatív tanulmányok segítenek rámutatni fontos, de nehezen mérhető változókra, mint pl. a bennszülött identitás ereje és relatív kohéziója, a bennszülött társadalmi mozgalmak konszolidációja és érettsége, tehetséges vezetői kör elérhetősége és az összetett és állandóan változó választási szövetségek, melyekre a bennszülött mozgalom alapú pártok lépnek baloldali és populista pártokkal. További kutatások kellenek, hogy vizsgálják az etnikai identitás finomabb vonásait, megragadva a bennszülött kategórián belüli etnikai diverzitást, közben ellenőrzés alatt tartva a bennszülött szavazók egyes körzeteken belüli földrajzi koncentrációját.
Bosznay Csaba